galéria megtekintése

Alkotmányt, népszavazást!

Az írás a Népszabadság
2015. 10. 21. számában
jelent meg.

Szekeres Imre

Nem az a kérdés 2015 végén, hogy egyik vagy másik szocialista politikusból mi lesz, hanem az, hogy mi lesz az MSZP-ből. Ha ki akarunk lépni a szorító sarkából, három olyan kérdésre kell válaszolnunk a novemberi kongresszuson, ami meghatározza a következő éveket:

1.Hogyan foghat össze minél több a Fidesz-kormányt és az azt megalapozó „illiberális” hatalomgyakorlást, illetve a Jobbik által képviselt „szélsőjobboldali protestpolitikát” elutasító választópolgár annak érdekében, hogy 2018-ban közösen többségünk legyen? Vagyis: hogyan érhető el, hogy a 106 körzet közül 65-ben nyerjünk? Enélkül ugyanis nincs miről beszélni!

2. Hogyan érjük el ennek a többségnek a birtokában, hogy új alkotmány szülessen, és ne Áder János legyen a köztársasági elnök, Domokos László az ÁSZ és Handó Tünde a bíróságok ura? Mert, ha ők a helyükön maradnak, akkor nincs nagy jövője a következő kormánynak, még ha meg is nyerjük a választást.

 

3. Hogyan és kikből alakítunk kormányt, amely bírja a közbizalmat, a feje tetejéről a talpára állítja a gazdasági és társadalmi viszonyokat, és elvégzi a kárpótlást a 2010 utáni sérelmekért?

Marabu rajza

Jogosan merül fel: vajon időszerű-e ezekre a kérdésekre keresni a választ, vagy még ráérünk? Az MSZP bázisán zajló viták nekem azt jelzik, szükség van arra, hogy egyértelművé tegyük, mit akarunk, és azt is, hogyan. Azt is tapasztaljuk, hogy senki más sem áll elő megvalósítható javaslattal. Vagyis ha mi nem találjuk ki, hogyan hozható létre a szavazótábor összefogása, más nem fogja, és akkor ott vagyunk, mint a mádi honpolgár. Így hát nincs más hátra, mint előre:

1. Az MSZP tegye egyértelművé, hogy kész részt venni olyan választási együttműködésben, amelynek célja a demokrácia helyreállítása és a szegénység felszámolása Magyarországon. Így biztosítható, hogy ne a pártok kényszeralkuja révén jöjjön létre egy kormányváltásra készülő választási szövetség, hanem a közösen vállalt értékek alapján alakuljon ki egy választási mozgalom. Egy ilyen kezdeményezés akkor vonzó, ha köztiszteletben álló személyiségek, szakemberek irányítják.

2. Az MSZP tekintse a 2018-ban megválasztandó Országgyűlést alkotmányozó nemzetgyűlésnek, amelynek az a feladata, hogy egy éven belül készítse el a Magyar Köztársaság alkotmányát, és bocsássa azt népszavazásra. Az alkotmányozó nemzetgyűlés megalakulásával megszűnik azok megbízatása (a köztársasági elnöké, az alkotmánybíróságé, a legfőbb ügyészé stb.), akik mandátuma az alaptörvényből származik, és az alkotmányozó nemzetgyűlés megbízottjai veszik át a hatáskörüket, amíg az új alkotmány szerint megválasztott közjogi tisztségviselők hivatalba lépnek.

3. Az MSZP tegye egyértelművé azt is, hogy kész támogatni erre az időszakra egy olyan szakértői kormányt, amelynek feladata a szegénység felszámolása, az oktatási, egészségügyi és szociális esélyegyenlőség biztosítása. Majd ha van már új alkotmány, ha új választás legitimálta az új rendszert, akkor nyilván politikai kormányra lesz szükség, persze akkor sem szakértelem nélkül. Miért ne lehetne addig Bárándy Péter a belügy-, Baka András az igazságügy-miniszter, Balázs Péter a külügyminiszter, Vértes András a pénzügy-, Solymosi Frigyes az innovációt irányító miniszter és Surányi György a jegybank elnöke.

Kérdés persze, mit szól ehhez a választópolgár, hiszen látszólag nem az ő sorsáról van szó. Ha azonban képesek vagyunk bebizonyítani, hogy csak így fordulhat jobbra a sorsa, akkor bízom benne, támogatni fog minket. Jogos kérdés az is: mi van, ha ellenzéki választási siker ellenére sincs kétharmados többség, ami valószínű? Sokan vannak az alkotmányjogászok között azon az állásponton, hogy feles többséggel is lehet alkotmányozni, ha az alkotmányt népszavazás legitimálja.

Ellenzéki pártként ma az MSZP alapvető feladata világos és érthető kritikáját adni a Fidesz-kormány „illiberális” politikájának és a famulusai érdekében üzemeltetett protekcionista gazdaságpolitikájának. Fontos, hogy az MSZP rámutasson a visszaélésekre, és bemutassa, kik a kormányzati döntések vesztesei. Mindez azonban csak a szükséges, de nem elégséges feltétele a támogatottság növelésének. Szükség van arra is, hogy világosan megfogalmazza az MSZP, hogy milyen társadalompolitikát képvisel.

Ennek érdekében tisztázni kell, hogy mit javasol, kit képviseljen és milyen politikával az új választási mozgalom az elosztás (jövedelmi viszonyok, bérek, adózás, foglalkoztatás, egészségügy, oktatás, szociális szolgáltatások) és az elismerés (nemek, etnikai csoportok, szexuális orientációk, családminták elismerésének) társadalmi ügyeiben. A kongresszus szerintem azzal is hozzájárulhat a választási mozgalom kialakulásához, hogy javaslatot tesz a képviselendő programra, és várja a választási mozgalomhoz csatlakozók javaslatait is.

A szerző az MSZP politikusa, korábbi elnökhelyettese

*

A Fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap nyomtatott vagy online változatában.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.