A nagy tekintélyű Alkotmánybíróság szerint Magyarországon nem lehet népszavazást tartani arról a kérdésről: „Egyet ért-e Ön azzal, hogy az államadósságot növelő hitelből ne épüljenek új atomerőművi blokkok Magyarországon?”. Az alkotmányőrök úgy foglaltak állást, hogy nemzetközi megállapodásból fakadó szerződés teljesítéséről nem szavazhat a nép, ezzel azonban, talán – vagy inkább: remélhetőleg – a tudtukon kívül, át is írták a hatályos alkotmányt.
Az alaptörvény 8. cikke szerint valóban nem tartható népszavazás nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről. Tiszta ügy, gondolnánk, csakhogy ez a passzus az előző alkotmányban is szerepelt, azonos tartalommal: ott azt írta elő a jogalkotó, hogy hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről, illetve az e kötelezettségeket tartalmazó törvények tartalmáról nem dönthet az állampolgár.
Ennek ellenére az akkori AB több olyan népszavazási kezdeményezést átengedett (a jelenlegi kormánytöbbséget adó pártok hangos ovációja mellett), amelyek szorosan összefüggtek nemzetközi szerződésből adódó magyar kötelezettségekkel. 2004-ben a kettős állampolgárságról, 2008-ban a tandíjról, a vizitdíjról és a kórházi napidíjról szavazhattunk így, alkotmányos fenntartások nélkül. Hogy az első érint nemzetközi egyezményeket, az aligha szorul hosszabb bizonyításra, de az ún. szociális népszavazás is befolyásolta például az akkori konvergenciaprogramunkat meg a maastrichti kritériumok teljesítésére vonatkozó kötelezettségeinket.
