galéria megtekintése

Alkotmány(b)írók

Az írás a Népszabadság
2014. 07. 10. számában
jelent meg.


Hargitai Miklós
Népszabadság

A nagy tekintélyű Alkotmánybíróság szerint Magyarországon nem lehet népszavazást tartani arról a kérdésről: „Egyet ért-e Ön azzal, hogy az államadósságot növelő hitelből ne épüljenek új atomerőművi blokkok Magyarországon?”. Az alkotmányőrök úgy foglaltak állást, hogy nemzetközi megállapodásból fakadó szerződés teljesítéséről nem szavazhat a nép, ezzel azonban, talán – vagy inkább: remélhetőleg – a tudtukon kívül, át is írták a hatályos alkotmányt.

Az alaptörvény 8. cikke szerint valóban nem tartható népszavazás nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről. Tiszta ügy, gondolnánk, csakhogy ez a passzus az előző alkotmányban is szerepelt, azonos tartalommal: ott azt írta elő a jogalkotó, hogy hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről, illetve az e kötelezettségeket tartalmazó törvények tartalmáról nem dönthet az állampolgár.

Ennek ellenére az akkori AB több olyan népszavazási kezdeményezést átengedett (a jelenlegi kormánytöbbséget adó pártok hangos ovációja mellett), amelyek szorosan összefüggtek nemzetközi szerződésből adódó magyar kötelezettségekkel. 2004-ben a kettős állampolgárságról, 2008-ban a tandíjról, a vizitdíjról és a kórházi napidíjról szavazhattunk így, alkotmányos fenntartások nélkül. Hogy az első érint nemzetközi egyezményeket, az aligha szorul hosszabb bizonyításra, de az ún. szociális népszavazás is befolyásolta például az akkori konvergenciaprogramunkat meg a maastrichti kritériumok teljesítésére vonatkozó kötelezettségeinket.

 

Sajnos az a helyzet, hogy mindkettő sokkal erősebb kötöttség, mint az a Putyin–Orbán-szándéknyilatkozat, amely a nukleáris energia békés hasznosításában történő együttműködésről szól, mellékesen megemlítve a paksi atomerőmű kapacitásának fenntartását is.

És ha már szóba került, hogy miről ír az alaptörvény: arról is szó van benne, hogy „a központi költségvetés végrehajtása során nem vehető fel olyan kölcsön, és nem vállalható olyan pénzügyi kötelezettség, amelynek következtében az államadósságnak a teljes hazai össztermékhez viszonyított aránya a megelőző évben fennállóhoz képest növekedne”. Vagyis az államadósság növekedését szó szerint megtiltja az alkotmány.

Most azonban, a legújabb AB-ítélet után azzal kell számolnunk, hogy egyfelől tilos (és alkotmányellenes) államadósságot növelni, másfelől, ha valaki mégis ezt szeretné, akkor elég szerződést kötnie róla mondjuk Burkina Fasóval, és máris elhárult az alkotmányossági akadály. Alaptörvényünk – ha jól értjük az AB-t – valójában azt mondja ki, hogy tilos az adósságnövelés, kivéve nemzetközi szerződésben – ehhez azért szükségeltethetett egy nagy adag kreativitás.

A fentiek értelmében a tandíj is elfogadható lenne, ha mondjuk belecsempésszük a Magyarország kormánya és Grúzia kormánya között a nemzetközi közúti személyszállításról és árufuvarozásról szóló megállapodásba? Ha ezt annak idején Gyurcsány Ferenc tudta volna!

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.