Az egymást követő kormányok rendre gazdasági válságot menedzseltek, a haderőnek nem hadügyminiszterei voltak, hanem felszámolóbiztosai. Minden kormány megfogalmazta a kisebb, de ütőképesebb haderő szlogent, ebből a kisebb mindig megvalósult, az ütőképesség radikális csökkenéséről pedig tapintatosan hallgattak.
A haderő a rendszerváltás óta a létminimumon vergődött. Hende Csaba és az Orbán-kormány érdeme, hogy ma a honvédség a létminimum alatt vegetál. 2011-re még 177 milliárdot terveztek. Ez tette lehetővé, hogy a tárca túlélje a 2011-es évet, de például az ötmilliárdos NATO-hozzájárulást már nem tudta kifizetni. A 2012. évre tervezett 234 milliárd már a vegetáláshoz is kevés volt, ezért év közben plusz 39 milliárdot kellett a tárcához átcsoportosítani.Ha ez nem történik meg, a HM-nek év közben csődöt kellett volna jelentenie. Érthetetlen, hogy mert a tárca 2013-ra, sőt 2014-re is 241milliárdot tervezni.
Hende Csabának kényszere van, hogy hetente legalább egyszer „villantson” valamit a sajtó előtt. Ezek a megjelenések könnyen leleplezhető kommunikációs blöffök
Mi több, a 2013-as költségvetés elfogadása után egy hónappal a miniszter bejelentette, hogy vezető szerveknél húsz-, a csapatoknál tízszázalékos zárolást rendelt el, majd az első Varga-csomag további ötmilliárd zárolását eredményezte. Érdeklődéssel várom a 2013 évi költségvetés elszámolását.
A 2012-es év zárszámadási törvényében van egy mondat: „Ugyanakkor az intézkedések ellenére sem javult a feltöltési helyzet, és a korábbi időszaknak megfelelően és összességében csaknem valamennyi állománykategória esetében létszámhiány mutatkozik.” Hende Csaba 4649 fős létszámhiányról beszélt a parlament honvédelmi és rendészeti bizottsága előtt 2012 júniusában. A missziók létszámának 1000-ről 650-re csökkenése 2013-ban további kiáramlást indított meg, nem tévedek nagyot, ha azt állítom, hogy ma bőven 5000 felett van a békehiány, és ebből kb. 4000 a szerződéses. Ez azt jelenti, hogy minden négy katonára jut egy békehiány általában, és minden második szerződéses hely nincs feltöltve.
Hende Csabának esze ágában sincs a békehiányokat felszámolni, hiszen ha nem lennének békehiányok, a tárca októberben már nem tudná a meglévő állomány illetményét kifizetni. A 2013-as költségvetési létszám szerinti 25 480 fős haderő helyett valójában van egy húszezer fős haderőnk, amelyben 12 ezer fős vízfej von el minden forrást a maradék nyolcezer fős végrehajtó állománytól. Nem tudni, milyen „intézkedésekre” gondolhatott a tárca, azt viszont, hogy mire nem intézkedett, megtudhatjuk a seregből kiválni készülő katona internetes bejegyzéséből.
„Akárhányszor misszióba mentem, elköltöttem egy halom pénzt egy külföldi internetes militaryboltban, hogy megvásároljam a szükséges felszerelésemet. A gyakorlóruhámat a hazai militaryboltokban vásárolom készpénzért, miközben a ruházati csekk-könyvemen százezrek vannak, csak a MH ruházati ellátópontjain semmit nem lehet kapni. A legtöbb hétvégén civil munkahelyen dolgozom, és a hét végi munkákkal többet hozok össze, mint a szánalmas fizetésem. 2002 óta nem volt illetményemelés. Ha itthon vagyok, négy misszióban lévő munkáját végzem el megfelelő kompenzáció nélkül. Nem látszik semmiféle jövőkép. Karácsonykor tízezer forint »pulykapénzzel« szégyenítettek meg bennünket a közkatonától a vezérkari főnökig, miközben a TEK-eseknek háromhavi illetmény volt a jutalmuk.”
Ha elfogadjuk, hogy a következő években a GDP évente két százalékkal növekszik, és a kormány megtartja azon ígéretét, hogy a védelmi kiadásokat 2016-tól évente a GDP 0,1 százalékkal növeli, akkor a tárcánál valóban keletkezik 500-800 milliárd forrásbővülés 2022-ig a jelen állapotokhoz képest. A miniszter szerint ez teljes egészében a haderő átfegyverzésére használható fel. Ez így lenne akkor, ha 2022-ig sem a személyi, sem a dologi kiadások nem növekednének, nem lennének inflációs hatások, netán árfolyamváltozásból származó veszteségek. De ha reális számvetéseket végzünk, azt látjuk, hogy Hendének nem „forrásprognózisa”, hanem „forráshiány-prognózisa” van. Sem az előző kormányok, sem a mostani nem tett meg semmit azért, hogy a haderő átfegyverzéséhez szükséges 100 (1000) milliárdok időben rendelkezésre álljanak.
Egyik kormány sem érezte szükségét annak, hogy reálisan felmérje a haderő helyzetét, az ország haderőeltartó képességét, majd stratégiai tervet dolgozzon ki egy fenntartható haderő létrehozására. Mert becsődölt a humánerőforrás-gazdálkodás, amit a magas békehiány és az indokoltat meghaladó fluktuáció bizonyít. Becsődölt az anyaggazdálkodás, a legtöbb haditechnikai eszköz üzemideje lejárt, megengedhetetlenül alacsony a meglévő eszközök hadrafoghatósági szintje, nincsenek tartalékok. Egy mondat a 2012-es év zárszámadásából: „az alcímnél a 0-ra leírt eszközök aránya 61,9 százalék.” Ez az alcím az Összhaderőnemi Parancsnokság, vagyis a végrehajtók.
A kormányzásban egymást váltó pártok között sosem volt konszenzus a hadügyekben, sőt azt is politikai csatározások színterévé tették. Az elmúlt 23 évben csak rossz döntések születtek, ötletelések folytak, kormányváltás esetén az új kormány első dolga mindig az volt, hogy az előző hadügyekben hozott döntéseit hatálytalanítsa. A forráshiány rendre pótcselekvéseket eredményezett. A honvédelmi minisztériumban és a vezérkarnál elfogadottá vált, hogy bátran tervezhetünk, úgysem fogjuk végrehajtani.
A parlament Hende Csaba javaslatára hatálytalanította a Szekeres Imre által 2007-ben a parlamenttel elfogadtatott tízéves hosszú távú fejlesztési tervet, de a sajátját, amely 2022-ig határozná meg a feladatokat, nem merte a parlament elé terjeszteni. Tudjuk, hogy a terv elkészült, egy 2012-es logisztikai konferencián a tervezésben részt vevők egyike elmondta, hogy a tíz évre szánt fejlesztési pénzek nyolcvan százalékát a tervezési ciklus utolsó három évében tervezik felhasználni.
A pótcselekvések tipikus példája a tartalékosrendszer fejlesztésének erőltetése úgy, hogy fogalmuk sincs, mire kellenének a tartalékosok. A NATO-ban elfogadott, régebben a magyar honvédelmi törvény is tartalmazta, hogy végrehajtó kategóriában negyven év a tartalékos behívhatóságának felső határa. A HM-mel szerződést kötött katonák 87 százaléka negyven év felett van. Az állomány 67 százaléka tiszt, ezen belül 31 százalék alezredes, ezredes, tábornok. Az ilyen „szépkorú” tartalékosállomány semmiféle képességnövekedést nem jelent összetételénél fogva. Az önkéntes műveleti tartalékosok 91 százaléka szociális járadékos, vagyis volt korkedvezményes nyugdíjas, akiket a járadékukra kivetett 16 százalékos személyi jövedelemadó elengedésével lehetett „motiválni” a szerződéskötésre. Így a tartalékosok zöme ún. Ö4 egészségügyi alkalmassági kategóriába van sorolva, vagyis minősített esetben harcoló beosztásba nem helyezhető. De Hende elhiteti a választópolgárokkal, hogy vannak tartalékosaink, közben nem vallja be: nem találta meg a módját, hogy a volt szerződéses katonákat (25–40 év között) hogyan motiválja, pedig rájuk lenne valóban szükség. A miniszterelnöknek 2014-re ígért 8000 fős tartalékoslétszámot pedig csak akkor érheti el, ha beöltözteti a Magyar Gárdát, a Betyársereget meg a Nemzetőröket együtt.
Hende Csabának kényszere van, hogy hetente legalább egyszer „villantson” valamit a sajtó előtt. Ezek a megjelenések könnyen leleplezhető kommunikációs blöffök. Csak az utóbbi megjelenésekből szemezgessünk néhányat.
„A rendszerváltás óta a legnagyobb képességfejlesztés az önkéntes tartalékosrendszer létrehozása. A védelmi tartalékosok, akik a katonai objektumokat őrzik, más feladatra is igénybe vehetők, katasztrófavédelemre, a NATO Fogadó Nemzeti Támogatás feladataira. Az önkéntes műveleti tartalékos rendszer főpróbája a dunai árvízi védekezés volt, 1400-an álltak helyt a gátakon.”
Az őrző-védő önkéntes védelmi tartalékos feladata nem szüneteltethető, ha az aktív tisztek, altisztek, szerződésesek mind egy szálig elmennek is a gátra, az őrző-védő marad, ő vigyázza a laktanyát. A 2000 önkéntes védelmi tartalékosból csak 300 fő jutott a gátakra, a 3000 önkéntes műveleti tartalékosból 1100 fő volt behívható. A műveleti tartalékosok elmentek a gátra, helytálltak élemedett koruk ellenére, csak egy renitens volt, aki pirossal a fóliával bevont gátra fújta valahol a 16 százalékot. A honvédségnek nem az emberanyagot kellene biztosítani a gátakra, az a katasztrófavédelem – Bakondi György szerint – 100 ezer tartalékosának a dolga. A honvédségnek a speciális eszközöket – helikoptereket, lánctalpas úszó gépkocsikat, búvárokat, robbantórészlegeket stb. – kellene csak biztosítania.
„A Hadik-terv keretében megújítjuk a védelmi ipart” – mondja a védelmi miniszter, aki 2012-ben egész évben összesen 12 darab teherautót rendelt a Rábától. Lehet erre a „pazarló” költekezésre védelmi ipart alapozni?
Annak ellenére, hogy a jelenlegi kormány jó eséllyel több kormányzati cikluson átívelő hatalomban maradás várományosa, nem látszik, hogy volna elképzelése a haderő 1980 óta tartó eróziójának a megállítására. Ha a strukturális torzulásokat a kormány nem képes felszámolni, akkor a magyar haderő az idők végezetéig finanszírozhatatlan marad, 2022-ben is a világ legdrágább hadseregét fogja az akkori kormány a létminimum alatt tartani. Ha nincs szándék a valódi átalakításra, akkor a Balaton utcai épületen le kell cserélni a „Honvédelmi Minisztérium” feliratot „Állami Pénz(el)verde” szövegre. A címer maradhat.
A szerző nyugállományú katona
