Az írás a Népszabadság
2015. 03. 18. számában
jelent meg.
A négymillió szegény országa vagyunk. Magyarország kettészakadt. Budapest és környéke, valamint néhány, főleg dunántúli város kivételével a reménytelenségnél csak a nincstelenség nagyobb.
Bárki bármikor elveszítheti a munkáját. Bárkitől bármikor elvehetik a rokkantellátását. Bárkitől bármikor elvehetik az élethez való jogát azzal, hogy hónapokat kell várnia egy sürgős diagnosztikai vizsgálatra – legalábbis, ha nincs pénze a magánegészségügyre.
 |
| Marabu rajza |
A kivándorlás megállíthatatlannak tűnik. Fiatalok és kevésbé fiatalok támolyognak ki Nyugatra a jobb élet reményében. Hamburgba gyógyítani, Londonba mosogatni.
A kormány a növekvő nyomor ellenére csak a függőségi rendszert kialakító és megszégyenítő közmunkával foglalkozik, vagy már azzal sem. Nem célja a valódi munkahelyek számának bővítése. A gazdaság visszaesése és a befektetések hiánya miatt a felnőtt lakosság jelentős hányadának önhibáján kívül nem jut építő és hosszú távú munka. A belső kereslet pang, bezár a vegyesbolt.
A PM által javasolt alapjövedelem-koncepció a LÉT munkacsoport 2014 januárjában nyilvánosságra hozott közel 100 oldalas tanulmányán alapul, annak továbbfejlesztett, aktualizált változata. A koncepciót annak idején élénk vita övezte. Egyaránt elvi támogatásáról biztosította Ferge Zsuzsa, Andor László és Surányi György. Számos fontos kritikai észrevétel is elhangzott a vitában – ezeket figyelembe véve készítettük el a részletes koncepciót és költségvetési számításokat, amelyeket közgazdászok és szociális szakemberek bevonásával a PM pártalapítványa, a Megújuló Magyarországért Alapítvány (MMAA) mutat be március 27-én. Az alapjövedelem felnőtteknek 50 ezer forint, gyermekeknek 25 ezer, várandós édesanyáknak 75 ezer forint. Ezekre az összegekre a Magyarországon élő magyar állampolgárok jogosultak. A teljes nincstelenségben élők jövedelme 0-ról 50 ezerre ugrana, a munkanélküliek, kisnyugdíjasok, megváltozott munkaképességűek jövedelme 50 ezer forintra egészülne ki, a dolgozó szegények jövedelme óriásit emelkedne. A lakosság 90%-a jól járna, csak a leggazdagabb 5%-nak jutna kevesebb a progresszív jövedelemadó bevezetése miatt. Ők cserébe egy szolidáris Magyarországot kapnak. A bűnözés (a nemzetközi modellkísérletek eredményei szerint) csökkenni fog, és a gyermekek is itthon maradnak majd.
Az alapjövedelem nagykorúnak tekint minden magyar felnőttet. Nincs járdasöprés, hajbókolás, szociális kártya: senkinek a jövedelme nem lehet 50 ezer forintnál kevesebb. Az alapjövedelem nem feltételeket szab, hanem feltételeket teremt. Az élhető Magyarország feltételeit. A munkakeresés feltételeit. Azzal, hogy a nincstelenség és a létbizonytalanság fogságából kiszabadítja a magyarok millióit, és senkinek nem kell attól félnie, hogy holnap nem lesz mit ennie.
A létbizonytalanság agresszívan versengő, elnyomásra hajlamos személyiséget hoz létre; megbénítja a kezdeményezőkészséget, a kreativitást; a stressz által kiváltott mentális és fizikai betegségekhez vezető erőszakot gerjeszt; szociális elszigeteltséget okoz, gyengíti a közösségi szellemet. Az alapjövedelem bevezetésével viszont, miután már nem az életben maradásért folytatott küzdelem köti le az emberek energiáit, erősödik a társadalmi kohézió, nő az együttműködési hajlandóság, a társadalmi részvétel, javul az emberek – kivált a szegények – önképe. Az alapjövedelem csökkenti a stresszt, javítja a mentális és fizikai egészséget, csökkenti az erőszakot, erősíti a közösségi szellemet és a kreativitást. Ahogy azokban a társadalmakban lenni szokott, ahol mérsékeltek a társadalmi egyenlőtlenségek.
El kell fogadnunk, hogy a hazánkban reálisan előteremthető pénzösszeg sajnos nem éri el a létminimumot. De az a havi 50 ezer forint alapjövedelem, ami finanszírozható, a nincstelenségnek így is véget vet, az emberi méltóságot így is biztosítja minden magyarnak. Biztonsági alap, amire lehet építeni. Amiről el lehet rugaszkodni.
Nézzük a gyerekeket! A 25 ezres összeg annyit jelent, hogy megduplázzuk a hét éve befagyasztott családi pótlékot. Radikálisan csökkentjük a gyermekéhezést, egyúttal felszámoljuk azt az igazságtalan helyzetet, hogy gyerek és gyerek között különbséget tesz az állam aszerint, hogy a szülei rendelkeznek-e munkahellyel vagy sem. A munkaviszonnyal rendelkező egy- vagy kétgyermekesek még mindig nettó nyertesei a javaslatnak, 22 200 Ft-ról 25 ezerre emelkedik például az egy gyerek után kapott juttatás, csak éppen az egészet – a gyermekeik után folyósított – alapjövedelem formájában kapják meg.
A szegénységi arány a 2013-as adatok szerint 16,4%-ról 8,4%-ra, a létminimum alatt élők aránya 40,7%-ról 29,1%-ra csökkenne. Az egyenlőtlenségi olló összébb zárulna. A legnagyobb jövedelemnövekedés a munkanélkülieknél várható, de jelentős az előrelépés a munkavállalóknál és az „egyéb inaktív” kategóriában is. Az utóbbihoz tartoznak többek között a főiskolások és egyetemisták is, akiknek nem kell attól félni, hogy miből és mikor fizetik vissza a diákhitelt, mert nem kényszerülnek hitelfelvételre.
Az alapjövedelem fedezetét képezik többek között a megszűnő ellátások, a keresletösztönzésből származó pluszbevételek és a többkulcsos szja.
Az alapjövedelem radikálisan csökkenti az állami bürokráciát. Számos – 50 ezer forint alatti – ellátás megszűnne, a gyestől a ma már csak 3 hónapig folyósított álláskeresési járadékig.
Az alapjövedelem növeli a belső keresletet, éspedig a legnagyobb arányban épp ott, ahol a legnagyobb a baj. Újra kinyithat a helyi vegyesbolt. A népegészségügyi mutatók is javulnak. Enyhülne a lakhatási válság.
Az alapjövedelem nem „ingyenpénz”. Magyarok millióinak – diákoknak, gyermekükkel otthon maradó nőknek, családtagjukat otthon ápolóknak stb. – teremti meg a létbiztonságát, és „fizeti ki” az eddig el nem ismert munka ellenértékét.
Az alapjövedelem társadalmi hatásai közé tartozik az eddigi ún. perverz újraelosztás megszűnése, amikor a szegények áfájából fizetjük a gazdagok családi adókedvezményét. A szociálpolitika amúgy is félrecéloz: a rászorulók 30-40%-ához nem jutnak el az egyébként is drámaian csökkenő támogatások.
Az alapjövedelem természetesen nem helyettesíti sem az aktív foglalkoztatáspolitikát, sem az esélyegyenlőség-alapú oktatáspolitikát. De megteremti a szegénységbe zárt gyerekeknek is az alapot, ahonnan el tudnak rugaszkodni. Ez az igazi, békés rendszerváltás programja.
A szerzők a Párbeszéd Magyarországért társelnökei
*
A Fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap nyomtatott vagy online változatában.
