A rozsdás lovag

Eddig a Fidesz olyan rendíthetetlen középkori lovagnak tűnt, melynek rettenetes páncélja mögé nem lehetett belátni. Hogy a páncél belül rozsdás, azt már a föld- és trafikmutyi is igazolta, de a lovag megszeppent arca csak most vált láthatóvá. Olykor már riadt ez a tekintet, az éveken át megszokott pökhendi értelmezéseken átüt a bizonytalanság, nem segít a jogászkodós hadoválás sem (amit Orbán Vida Ildikónak javasolt). Idejutott a fél éven belül három választást diadalmasan megvívó Fidesz néhány hónap leforgása alatt.

Meglepő, hogy pont azzal a fegyverrel nem tudnak mit kezdeni, ami pedig a kezükre áll. Végül csődöt mond a törvényekkel és a normális gondolkodással szembeni agyonbeszéd, mellyel a hatalomra jutást kibrusztolták? De hát akkor mire volt jó a média szétverése, amikor a maradék nyilvánosság ízekre szedi és nevetségessé teszi a Hír TV meg a nyalonccsatornák hírmanipulációját? Éveken át jól működött és működik ma is az elhallgatás, mégis kiderülnek és szétterülnek a disznóságok.

Mi lesz a folytatás, ha a lopásokról és a csalfa pályázatokról a kommunikációs trükkök ellenére is értesül a nép? Tovább röhögünk a csetlő-botló, futsalos haverokat diplomatává maszkírozó Orbánékon? Hány Bayer-cikk tudja hatástalanítani a sok millió Facebook-felhasználó véleményét? És mi történik, mit kell arra mondani, amikor Kocsis Máté nejlonzacskóban kapja meg a népfelségtől az első pisimintákat? Olyan kérdések ezek, amelyekre Habonyék boszorkánykonyháján kell megtalálni a válaszokat. Ne legyen kétségünk afelől, hogy éjjel-nappal dolgoznak és dolgoztatnak rajta – vasárnap is.