Nagy az ógás-mógás, amiért a Miniszterelnökség egyik munkatársa 220 ezer forintért kapott alap-, közép- és felsőfokú borismereti képzést, természetesen közpénzből. Ha saját maga fizette volna a kurzust, most nem lenne hír. Nagyjaink ennyi pénzt egyetlen szolid vacsorára, egy negyednyi Louis Vutton hátizsákra költenek el. Vagyis józan paraszti ésszel kijelenthető, hogy kár ilyen aprópénzért negatív hecckampányt kockáztatni, de szerencsére mi nem vagyunk kormánytanácsadók. Nekik ugyanis legalább így utólag fel kellene hívniuk telefonon az immár felsőfokú végzettségű borismereti szakértőt, hogy elmész te a fenébe, nincs nekünk elég bajunk a drótkerítéssel, most még te is?!
Emberünk négy alkalommal vett részt okításon, amely magyar nyelven zajlott. Nem tudom, négy alkalommal mit lehet megtanulni a borokról. Van, aki azt mondja, ehhez egy élet is kevés, más az elméleti tudás helyett – érthető okokból – inkább a gyakorlatra helyezi a hangsúlyt. De engedjük meg: intenzív képzés dúlt, s a felesleges sallangokat kapásból kihagyták.
Hamvas Béláról például szó sem esett.