A kerítésig, ne tovább!

2016-09-15 05:30:00

Úgy röpködtek a tíz- meg százmilliárd eurók, hogy az ember csak kapkodta a fejét. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke tegnap strasbourgi beszédében mindenkinek bőkezű támogatást ígért. Jutott az ifjúsági munkanélküliség felszámolására, a menekülteket kibocsátó, áteresztő észak-afrikai és közel-keleti országok támogatására és a még nem létező, de majd talán megszülető európai haderő parancsnokságainak létrehozására.

A volt luxemburgi kormányfő nagyvonalúan alakította az „osztogató európapa” szerepét. Aki ráadásul négy év leforgása alatt ingyenes wifi-hozzáféréssel szórná be a kontinens minden települését. Hot spot – az angol kifejezés ezúttal nem menekülteket regisztráló központokat, hanem szabad és díjmentes világhálós szörfölést jelent.

A magyar kormánypárt által nihilistának beállított Juncker persze elég régóta űzi a szakmát ahhoz, hogy teljesen ne szálljon el e való világból. Elismerte, hogy az Európai Unió a létét fenyegető válságon megy keresztül. Brexit, menekülthullám, terrorizmus, populista nacionalizmus és a tagállamokat egymással szemben álló blokkokba taszító választóvonalak – csak néhány a hosszú listából. Anélkül, hogy relativizálnánk a 2016-os krízis súlyát, tegyük hozzá: 2003-ban, az iraki háború kirobbanásakor a mostanihoz hasonló frontok alakultak ki az amerikai–brit vezetésű inváziót ellenző német–francia páros, illetve a Magyarországot is felvonultató „készségesek koalíciója” között.

A strasbourgi beszéddel Juncker igyekezett mindenkinek békejobbot nyújtani. Ügyes trükkel saját programjába becsomagolni egyes tagállamok követeléseit. A legzseniálisabb húzása az volt, hogy a soros szlovák elnökségnek osztotta ki a feladatot, hogy a menekültválságban a visegrádi négyek keményvonalas álláspontját képviselő Pozsony legyen kedves egy platformra hozni a befogadást ellenző, illetve e kérdésben humánusabb álláspontot képviselő tagállamokat. Ha Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter sikerre viszi e nem könnyű küldetést, akkor megérdemli, hogy ő legyen az év végén leköszönő Ban Ki Mun utódja az ENSZ főtitkári posztján.

Juncker egy összetartó, egy irányba húzó Európa vizióját rajzolta fel. Nem túl szenvedélyesen, inkább menedzserként. Valójában Európa erősen széthúzó-széttartó állapotban van, ebben persze mindenki ludas. Tényleg itt az ideje, hogy mindenki megálljon, elgondolkozzon és önmérsékletet tanúsítson. Az uniós csúcsszervek vezetői éppen úgy, mint azok a politikusok, akik egy lázadó tagállam kizárását követelik. Vagy Brüsszelt démonizálják, a nemzetállamokra rárontó patás ördögnek állítják be. A Brexit teljesen új helyzetet teremt, s a mag-Európa államai előtt bizony ott van az erős kísértés, hogy az eddig is létező többsebességes Európát még jobban intézményesítsék.

Egy ilyen fordulat egyik legnagyobb vesztese Magyarország lehet. A menekültválság valóban közös ügy mögé sorakoztatta a visegrádiakat, de a szövetség törékeny. Lengyelország méreténél fogva szeretne egy ligában játszani a német–francia–olasz trióval, s a csehek és a szlovákok is inkább Berlinre figyelnek. Nekünk magyaroknak pedig figyelnünk kell arra, hogy ne menjünk túl bizonyos kerítéseken. Mert egy bizonyos ponton túl már átkozottul nehéz lesz visszamászni.

álláspont

megosztom twitter kinyomtatom