A jó gyilkos meg a rossz

„A bűn zsoldja halál” – ezzel a jelszóval tüntettek a hazai kormánysajtó által támogatott, bibliai alapon káromkodó ifjak a melegfelvonulás résztvevői ellen. Ők óvják a „keresztény Magyarországot” a melegektől is, a keresztény Amerikától is és a muszlimoktól is, akiket azonosítanak azokkal, kik velük együtt vallják, hogy a melegeknek halál jár.

Mindezzel csak arra szeretnék emlékeztetni, milyen sokaknak lenne okuk milyen sok mindenen elgondolkodni a legegyértelműbb rémtettek kapcsán is. Különböző irányzatok a Bibliából és a Koránból is levezetik a melegek halálbüntetésének érvényességét vagy az érvénytelenségét, vagy azt, hogy a meleg, a leszbikus is lehet jó muszlim vagy jó keresztény.

A világnézeti szabadságot biztosító világi állam vallási vitákba nem szól bele, és ezekben nem foglal állást. Csakhogy ebben az esetben (és sok másikban) a világi állam puszta léte is állásfoglalás, hiszen kizárólag egyházi fennhatóság alatt működő, a világnézeti és magánéleti szabadságot tagadó államnak, tehát felekezeti diktatúrának áll módjában polgárait Isten parancsára hivatkozva elítélni, adott esetben meggyilkolni.

Akik tehát felekezeti diktatúrán kívül élnek abban a hitben (hitváltozatban), melyre a felekezeti diktatúrák épülnek, magángyilkosként kell Isten parancsát követniük, ha van merszük következetesnek lenni. Ez éppoly logikus, mint amilyen szörnyű. És ebből bizony az következik, hogy az Omar Mateenok bűneiben részesek mindazok, akik a felekezeti diktatúrákat szövetségeseikként legitimálják, elismerik létjogukat, pragmatikusan – kimondva vagy kimondatlanul – elfogadják, hogy a világ bizonyos részeinek ez jár, ez nem is lehet másképp, így kell a világot elfogadni. Ám a világ egyben van. Minden rész jelen van mindenhol. A kellemes, gazdag és decens, épp szövetségesnek való, távoli bahreini meleggyilkos urak Omar Mateenként élnek és gyilkolnak a „szabad világban”.