galéria megtekintése

A frappáns válaszok őrmesterei

Az írás a Népszabadság
2015. 01. 21. számában
jelent meg.


Uj Péter

„Hol a színészünk? Elment? Himnuszt énekeljünk már! Kezdjen bele! Menjen föl, és kezdjen bele!” (Orbán Viktor)

Van ez a kellemes, kulturált csendőrmodor, ami így divatossá vált nem csak kormánykörben, de abban például nagyon; hogy mielőtt udvariasan köszönnénk, a biztonság kedvéért lekeverünk két nagy pofont, úgyis megérdemli, aki kapja, bárki is legyen, és akkor jöhet purparlé, de még jobb, ha valami kioktatásféle jön inkább. E módszerrel könnyedén megteremthető az úgynevezett politikai kormányzáshoz elengedhetetlenül szükséges hierarchizált kommunikációs tér, amelyben a domináns pozíciót vesszük föl, miszerint legott mi leszünk az erősebbik kutya, amelyik tematizál.

Aktuális kedvencem a „Varga Mihály/Kovács Zoltán a Tescót búcsúztatja” című, már megszületése pillanatában örökzöld etitűd. Tehát veszünk egy multit, egy gonosz, sötét multit, akit a hülye is tud utálni, aztán négy-öt különadót nyakába sózunk, megtiltjuk, hogy fejlesszen, lehetetlenné tesszük, hogy beruházzon, köpködjük, gyalázzuk, éppen csak hogy nem rugdossuk seggbe, hogy húzzon már a francba, amikor aztán megunja, és húzna, kiállunk az ablakba gúnyolódni, hogy „látod, milyen béna lúzer vagy!”, meg pláne: „Ne hazudj! Nem is azért mész el, mert csesztettünk, hanem azért, mert hülye vagy ahhoz is, amit csinálsz! Nem tudsz üzletelni!”

 

Aztán persze nagy sajtókampányban bizonyítjuk be, hogy nagyon is tud üzletelni, sőt egy megrögzött, Rogán Antal-i értelemben vett extraprofitista. Az így előállott diszkrepancia vagy disszonancia, natúreszencia vagy micsoda ne nagyon zavarjon. A mi szempontunkból a Tesco is csak egy Gyurcsány Ferenc, éppen úgy, ahogy minden és mindenki más.

Minden verbális ütközetet meg kell nyerni, ez a fontos. Hogy a dumán túl a valóság micsoda, az úgyis csak a megrögzött ellenzékieskedőket, idegen érdekeket érdekli.

Nincs olyan apró ügy, nincs olyan eldugott kommunikációs csatorna, amiben vagy ahol nem lenne érdemes minden nap legalább egy győzelmet aratni.

Wittinghoff Tamás budaörsi polgármester január 10-én kitett a Facebook-oldalára egy fényképet, amelyen a város főútjának egyik kereszteződése (a Kisfaludy utcai) látható, illetve az, hogy a lámpánál hosszú kocsisor áll. Ezzel próbálta illusztrálni, hogy amióta fizetős lett az M1–M7-es bevezető, megnőtt Budaörs belvárosának a forgalma.

Tasó László NFM-államtitkár két nappal később megosztott egy másik fotót, amely ugyanabban a napszakban mutatta ugyanazt az útszakaszt, és száz méteren tök üres az aszfalt. Nagyon megörülhetett Tasó László, mennyire frappánsat sikerült válaszolni; pofon lekenve, mehet mindenki tovább.

Ettől 25 000 budaörsi még pontosan tudja, hogy mi lett az új díjrendszer eredménye, érzi, mennyivel lett nagyobb a forgalom, és azt is, hogy a remekül előkészített és megszervezett rendszerben nem tudott matricát venni, akkor sem, ha akart.

De nem ez a lényeg. Hanem a frappáns válasz. Hogy meg legyen mondva. Megvan.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.