galéria megtekintése

A feltétel nélkül feltétele

25 komment


Tanács István

Az egyre gyakrabban felbukkanó feltétel nélküli alapjövedelemről nekem a Magyar Kétfarkú Kutya Párt választási ígéretei jutnak az eszembe: örök élet, ingyensör. Az alapjövedelem baloldali gondolatnak látszik, tartok is tőle, hogy hamarosan ellenzéki választási ígéret lesz belőle – de az én fogalmaim szerinti baloldalisághoz semmi köze. Szememben baloldali az, aki a tőke- és munkajövedelmek egyensúlyát úgy akarja megteremteni, hogy senkinek ne kelljen nyomorogni. Minden munkaképes embernek legyen munkája, és azt fizessék is meg!

Ha ezt nem lehet megvalósítani, akkor a feltétel nélküli alapjövedelmet sem. Azt mondják, azért kell alapjövedelem, mert nem jut munka mindenkinek. Sőt ha majd jobban elterjednek a robotok, még ennyinek sem, amennyinek most jut. Ehhez képest akinek most van munkája, azzal nem nyolc órát dolgoztatnak, hanem jóval többet. Szó nincs már arról, hogy tovább csökkenne a heti munkaidő, és nőne a fizetett szabadnapok száma. Pedig ugyanezt a munkamennyiséget sokkal több ember között is el lehetne osztani – persze csak akkor, ha a heti 32 vagy akár 24 órás munka béréből is meg lehetne élni. Vagy miért ne lehetne a maximum évi 30 nap helyett 40 vagy 60 a fizetett szabadság?

Elképzelhetőnek tartom, hogy egy elméleti utópiavitában vesztes lennék – de a közelmúlt, a XXI. századi kapitalizmus gyakorlati tapasztalatai alapján biztos vagyok benne, hogy dugába dőlne egy ilyen kísérlet. A magyar gazdaság a meglévő jóléti rendszert – ha ez egyáltalán annak nevezhető – is nehezen képes fenntartani. A feltétel nélküli alapjövedelem lényege mégiscsak az, hogy adjon több pénzt az állam. De miből? Ha erről van szó, akkor már mindegy, hogy nő a gazdaság vagy nem? Hogy jó a szerkezete vagy rossz?

 

Írják, hogy az állam ne tartson el egy népes és költséges jóléti bürokráciát, csináljon azokból is munkanélkülit, akik eddig ezzel dolgoztak – csak adjon mindenkinek havi 50, 60 vagy akárhány ezer forintot. Nem olyan régen a mostaninál jóval több állami juttatást adtak feltétel nélkül és készpénzben – következményként soha nem látott méreteket öltött az uzsora. Ha jól emlékszem, az államadósság növekedését is összefüggésbe hozták a költségvetési fedezet nélküli kiadásokkal. Ez az összefüggés már nem érvényes?

Azzal én is mélyen egyetértek, hogy a magyar gazdaság válsága – ugyanúgy, mint a XXI. századi globális kapitalizmusé – összefügg azzal, hogy nincs elég vásárlóerő, mert az emberek többségének kevés a jövedelme. No de miért nem lehet a béreket növelni? Ha a munkaerőpiacon továbbra is érvényes a kereslet-kínálat törvénye – vagyis minél nagyobb munka nélküli tömegek vannak a világban, annál olcsóbban lehet a munkát megvásárolni –, folyton csökkenteni akarják az adókat és a járulékokat, akkor miből is adna az állam feltétel nélkül jövedelmet?

A legfőbb kifogásom mégis érzelmi természetű: a feltétel nélküli jövedelem arcul csapása lenne mindenkinek, aki keményen megdolgozik a jövedelméért.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.