galéria megtekintése

A baskán pártján

Az írás a Népszabadság
2015. 03. 30. számában
jelent meg.

3 komment


Miklós Gábor
Népszabadság

Szórványosan írt a magyar sajtó arról, hogy Gagauzia új baskánt választott magának Irina Vlah személyében. Hol van ez az ország, ki a baskán és kit érdekel ez itt és most? Bizonyára kivételként, de engem például foglalkoztat, hogy mi történik Moldovában, ahol immár húsz éve létezik a török nyelvű ortodox keresztény gagauzok autonóm területe. Ők választottak elnöknőt maguknak a minap.

Vlah asszony győzelmét elismerte a moldovai kormány és örömmel üdvözölte a moszkvai külügyminisztérium. Azt tudni lehet, hogy Vlah erős politikai és médiatámogatást kapott Oroszországtól, feltehetően anyagit is. Ő ugyanis erősen ellenzi Moldova európai irányvonalát. Nem helyesli az EU-val kötött társulási szerződést, s kifejezetten ellenzi a Romániával való esetleges egyesülést. A gagauzokat Moszkva kedveli, az ő áruikra nem vonatkozik a moldovai termékekre érvényes embargó sem. A török nyelvű kisebbség az orosz médiát használja, gyerekeit orosz nyelvű iskolákba járatja.

Az európai sajtó egyik része arra következtet, hogy Gagauzia és a Dnyeszter-melléki szakadár állam lehet a következő Krím, ahová Putyin elküldheti segíteni a maga zöld emberkéit. Az EU-felé törekvő Moldova és a bizonytalan Ukrajna közötti területek ideálisak lehetnek egy ilyen művelethez. A helyiek (akárcsak a kelet-ukrajnai orosz anyanyelvű lakosok) nem kötődnek a helyi többségi államhoz. Nem vonzza őket az EU, viszont bíznak Oroszországban. Védelmet és piacot várnak tőlük.

 

Húsz éve valóságos helyi háborúkban alakult ki a mostani politikai helyzet. Ami nem hozott sem kulturális felemelkedést, sem jólétet a helyieknek, akik nem akartak beolvadni a moldáv nemzetbe. Különösen nem kívánták a csatlakozást Romániához. Emlékszem rá, hogy a jól tájékozott gagauzok a székely autonómia romániai elsöprésével indokolták ellenérzéseiket. Az összeomló szovjet hatalom utódlásával született Oroszország soha nem lépett ki innen. Katonaságot állomásoztat a Dnyeszter mentén, s a gagauzokat is sajátjaként kezeli. Ezt viszonylag olcsón megteheti.

Ha ott háború lenne, akármilyen kicsi is, én a gagauzokkal lennék. A kisebbség még egy kicsi, nagyon szegény állam nacionalizmusa ellenében is szolidaritásra érdemes. Még akkor is, ha egy agresszív hatalom politikája is közrehat a helyzetben. Kelet-Európa továbbra is vad vidék, ahol az EU vagy az Egyesült Államok ügyetlenül forgolódik. A bonyolult nemzeti és kulturális hagyományokkal, kötődésekkel nincsenek tisztában. Alig tudnak a társadalmi képletekről, a helyi félelmekről.

Az elhúzódó kelet-ukrajnai háború nem lenne Moszkva nélkül, de Putyin önmagában kevés ehhez az elhúzódó vérontáshoz. Kellett az ottani borzalomhoz a kijevi maffiapolitika, a Nyugat tudatlansága és gőgje. Félő, hogy ez megismétlődhet Moldova esetében. Jó lenne megelőzni. Üdvözöljük az új baskánt!

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.