Kriván Bence: Szirének és szirénák

Ahogy nő a gazdaság, úgy fokozódik az étvágy. Orbán Viktornak Kínába, a két számjegyű növekedés templomába kellett utaznia ahhoz, hogy hazaüzenjen: készülődjünk, mert nyakunkon a négyszázalékos gazdasági csoda és az alig háromszázalékos munkanélküliség. Most 1,1, illetve 9,2 százaléknál járunk, de semmi sem lehetetlen, csak bíznunk kell benne. A kínai recept eltanulható, jóllehet abban korántsem lehetünk biztosak, hogy idehaza van-e fogadókészség arra, hogy új szövetségesünk egy mini-Chinatownt létesítsen Közép-Európa szívében, az ismét orosz befolyás alá kerülő zóna kellős közepén. 

Népszavazás e kérdésben sem lesz, bőven elegendő, ha teret adnak az ellenvélemények kifejtésére. Meghallgatni azokat úgysem kell. Mint ahogy azokra a szirénaként felzúgó figyelmeztető hangokra sem szükséges most figyelni, amelyek a gazdaság állapotát, növekedési lehetőségeit tekintve középtávon a fél-egyszázalékos sávba korlátozzák a GDP bővülésének tempóját. Egyszer-kétszer ki lehet törni ebből a sávból, mondjuk az uniós támogatások erőltetett lehívásával és alkalmi gazdaságélénkítő programok meghirdetésével, de a lendület elfogy, a gazdaság visszasüllyed oda, ahol valós lehetőségei szerint a helye van. Most épp a kitörési szakaszba léptünk, a 2,7 százalékos negyedéves GDP-re lehet pezsgőt bontani, csak aztán gyorsan vissza kell tenni a palackot a hűtőbe, szűkösebb időkre is gondolva.

A kormány 39 együttműködési szerződést kötött a honi gazdaság meghatározó szereplőivel, e szépre suvickolt kirakat mögött azonban homályos a kép. Mercedes-méretű beruházás a fasorban sincs, nota bene: azt is Bajnaiék tárgyalták még le, a „szalagavató” maradt Orbánékra. A külföldi befektetők körében ma sem övezi osztatlan elismerés a kreatív ötletekben nem szűkölködő kormányt az üzleti fórumokon látott műmosolyok ellenére sem. Mert aki nálunk akar fejleszteni, az kinyújtja a kezét, de előbb a markát tartja, s csak utána csap a másik tenyerébe, amint megkapta a kiemelt kormányzati támogatást, az ilyen-olyan indoklással évekre titkosított szerződések keretében. Ez a kockázati felár, amit az elmúlt évek balsikerű gazdaságpolitikája miatt fizettetnek az országgal. Figyelmeztető jel, hogy a végre kimutathatóvá vált hazai gazdasági növekedésben ma is kormányfüggetlen tényezők játsszák a főszerepet. A közutálat tárgyává tett Brüsszelből folyósított uniós eurómilliárdokat felszívó építőipar, az égiek kegyeit élvező mezőgazdaság és a németek jóvoltából feltámasztott járműipar az, ami egyelőre előreviszi az országot. Ezt próbálja megtámogatni az első Orbán-kormány tagjaként hétszázalékos növekedést vizionáló Matolcsy György kétezermilliárd forintnyi ingyenhitel kiszórásával. S ha közben elszáll a forint, az még jó is, hisz a gyenge árfolyam növeli az exportra termelő vállalatok versenyképességét. Már csak arra kell vigyázni, hogy szirénhangok mögül kiszűrődő sziréna zaját legyen, aki időben meghallja.

 

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.