Komoly fejlesztésekkel akár háromszáz hazai vállalkozás alkalmassá tehető – a nemzeti fejlesztési tárca szerint – arra, hogy a tervezett paksi atomreaktor-építés beszállítója legyen. (Mi már sejtjük, melyik az a kettő-három, amelyik biztosan alkalmas lesz.) A bedolgozói program pedig állítólag tízezer munkahelyet is teremthet.

Időben szólunk: Magyarországon több ezer kisebb-nagyobb cég foglalkozik – illetve megrendelés híján inkább csak foglalkozna – épületszigeteléssel, nyílászárók gyártásával, napkollektorok telepítésével, és ők már most készek lennének rá, hogy bekapcsolódjanak egy országos energiahatékonysági programba. Ráadásul a falszigetelés éppen abban a körben, azaz az alacsonyan képzett, vidéki munkavállalók számára tudna új állásokat biztosítani, ahol a legkilátástalanabb a helyzet, és ahová semmilyen paksi alvállalkozói lánc nem fog elérni soha.

Nem tudjuk, hogy Németh Lászlóné beszél-e néha egykori kollégájával, Matolcsy Györggyel, vagy olvasta-e a Fidesz 2010-es választási programját. A dokumentum Matolcsy által írt gazdasági fejezetében mindenesetre az áll, hogy évente a lakásállomány 10 százalékának energetikai korszerűsítésével 80 ezer munkahelyet lehet létrehozni egyszeri, százmilliárdos állami ráfordítással. Egy másik, a Századvégnél dolgozó NER-társ pedig nemrég azt nyilatkozta, hogy egy ilyen projekt révén a paksi atomerőmű termelésének másfélszeresével lehetne mérsékelni az áramfogyasztást. Vagyis egyszerre csökkenne a rezsi és az energiaimport-függés, illetve növekedne a foglalkoztatás, ráadásul az összes pozitív hatás Magyarországon jelentkezne. (Szemben a paksi beruházással, ahol az elköltendő ezermilliárdok nagy része az orosz ipart pörgetné a magyar helyett.)

Úgy tűnik, kormányunk illetékes vezetői a közgazdaságtan-könyvekkel együtt a számológépeket is kidobták, azokra az órákra pedig eleve be sem ültek, ahol a XXI. századra vonatkozó ismereteket okították. Ha valaki 2014-ben tényleg azt gondolja, hogy – mondjuk – egy kazincbarcikai háztartás számára a vízmelegítésnek az a legjobb, és a magyar gazdaság számára a legelőnyösebb módja, ha a Kazahsztánban kibányászott, Szibériában dúsított, az Udmurt Köztársaságban fűtőelemekbe töltött uránból az Oroszország különböző pontjain gyártott, majd Pakson összeszerelt atomerőműben felforralt vízzel áramot termelnek, majd azt légvezetéken, 25-30 százalékos veszteséggel Kazincbarcikára szállítják, és ott újra vizet forralnak vele a bojlerben, annak nagyobb hiátusok vannak a felkészültségében, mint a diplomáját hónapok óta hiába kereső zöldhatóságos Tolnainénak. De annyit talán még a mi egyszerű minisztereink is fel tudnak fogni: a Paks II.-ben termelt áramért kifizetett minden három forintból legalább kettő közvetlenül Moszkvába gurul majd, míg ha netán Kazincbarcikán (Cibakházán, Kaposfőn stb.) építenének biomassza-erőművet, akkor mindhárom forint ott maradhatna helyben (a kapcsolódó munkahelyekkel együtt), ahol az energiát megtermelik és elfogyasztják.

A lakások szigetelése munkahelyet teremt, és energiát lehet vele spórolni