Magyar Krónika címmel konzervatív havilapot akarnak indítani májustól Orbán Viktor és a kormány támogatásával. Az adófizetők, azaz a mi pénzünkre alapozva csinálják maguknak, a sajátjaiknak.

Annyira elszemtelenedtek és oly elbizakodottak, hogy nem is akarják titkolni, mire készülnek: kormánypropagandára. „Híveink sorvezetőre vágynak. Követendő mintára. Szerzőink felvállalják e szerepet. Vezetik az olvasót. És egymást is” – írja Bencsik Gábor leendő főszerkesztő és Kerényi Imre, a miniszterelnök főtanácsadója, a kiadvány producere a felkért száz szerzőnek.

Nem kertelnek. Kordokumentumot akarnak a centrális erőteret építő emberekről. „A Kossuth teret megálmodó Wachsler úr, a nagyberuházásokat bonyolító Fürjes úr, a tejcsináló Cserpes úr, a dalcsináló Ákos úr, a kiállításokat varázsló Baán úr, a színházcsináló és öt gyermeket nevelő Vidnyánszky úr, a borkészítő Bock úr, a lótenyésztő Lázár testvérek meg a többi eredményes ember mesélje el e folyóiratban gyermekkorát is, képzését is és a nagymama krémesét is... A Magyar Krónika nem harcol, hanem örömet mond. Jó volt a színdarab. Megírom. Lebilincselt a koncert. Megírom. Kinyílott a pitypang. Megírom. A biopiacon sárga volt a pecsenyekacsa. Megírom. Csökkent a rezsim. Megírom.” Ez nem egyszerűen gyalázat. Ha pénzt adnak rá, akkor az a kormány és a miniszterelnök részéről hűtlen kezelés lesz, adónk elherdálása.

A szerzőnek is felkért miniszterelnök egy lapban fog szerepelni az ugyancsak meginvitált Bayer Zsolttal, aki a Magyar Hírlapban az állatokhoz hasonlította a cigányokat? Igaz, hogy Bayerral együtt alapították a Fideszt, de a kormányfő szellemi közösséget vállal egy kisebbséggel szemben gyűlöletkeltésre alkalmas cikk írójával?

A Magyar Krónika ötlete komolytalan, szakmaiatlan, abszurd, szánalmas, nevetséges és mégis véresen komoly. Azt mutatja, hogy Orbán és a Fidesz fő kultúrharcosai mit gondolnak a sajtó szerepéről. Számukra a média szimplán egy eszköz, amely eszméiket hirdeti, az állam által támogatott kulturális innováció, legyen az Magyar Krónika vagy éppen a Magyar Televízió. Az általuk finanszírozott sajtó kizárólag az ő megrendeléseiket szolgálja, nincs kibeszélés, baráti tűz, ellenvélemény vagy a kormány intézkedéseivel kapcsolatos kritikai gondolkodás.

A centrális erőtér emberei építik az országot, a másként gondolkodók úgyis ellenségek. És mindezt nem egy tál lencséért: a centrális erőtérért lelkesedő szerzők havi egy cikkért nettó ötvenezertől kétszázezer forintig terjedő tiszteletdíjat kaphatnak. Közben az erőtéren kívülieket a közmédiából már kirúgták, lapjaikban az állami vállalatok évek óta nem hirdetnek egy forintot sem.

A magyar kormány az európai normák szerint semmiféle politikai sajtóorgánum elindításához nem adhatna egy forint anyagi támogatást sem. Egy ilyenéhez kiváltképpen nem.