Merítés
Magyarország fővárosában az elmúlt napokban több ezren órákig álltak sorba azért, hogy a krisnások által működtetett Ételt az Életért Alapítványtól egy tál meleg ételt kapjanak karácsonyra.
Azért kellett ilyen sokat várakozniuk, mert sokan voltak. A Blaha Lujza tértől az éhesek sora hosszan kígyózott a Rákóczi úton. Ám ez a sor sem volt elég hosszú ahhoz, hogy a látvány a jobboldali véleményformálók ingerküszöbét elérje.
Azokban a pillanatokban, amikor az emberek az ételre vártak, a kormányközeli napilap internetes felületén megjelent egy cikk, amely ezt a címet kapta: „Kapóssá válhat a magyar gazdasági modell”. Ez elég jó cím. Akár hangosbemondón is közzétehették volna a Blaha Lujza téren. Akárcsak a folytatást: „egyre több ország merít az Orbán-kormány intézkedéseiből”. Biztosan sokan nevettek volna a szóviccen. „Merít”. Külföldön Orbán intézkedéseiből merítenek, idehaza meg a kondérból. A szegénykonyhán.
Milyen kár, hogy az éhes ember kevésbé érti a viccet. Ha valaki ételért áll sorba karácsonykor, nem érti, másoknak miképpen hozhat milliárdokat a Jézuska. De nem is olvas Közbeszerzési Értesítőt, amelyből megtudhatná, hogy konzorciális partnereivel újabb milliárdos közbeszerzések sorát nyerte el a Közgép.
Két karácsonyi sor. Az egyik az éhezőké, a másik a konzorciális partnereké. Az egyikben állóknak a krisnások kondérjából merítenek, a másikban lévőknek az államéból. Ma csak egy módon lehetne elérni, hogy az előbbieknek is jusson az állam fazekából. Ki kellene írni egy közétkeztetési tendert, amelyen minden éhes magyar a Közgép konzorciális partnereként indulhatna. Akkor végre talán ők is meríthetnének a sikerekből, amelyekről a plakátokon olvashatnak.