Magyarország asszonyai és leányai ezekben a napokban bizonyára meleg szívvel gondolnak egy bajszos államférfiúra, aki mindig megalkuvás nélkül cselekszik, ha az igazán kardinális értékeket kell megvédeni. Igaz, Kövér László számára a parlament tekintélye sokkal fontosabb a női méltóságnál. Szerinte egy visszaeső asszonyverő jelenléte a legkevésbé sem sérti az Országgyűlés rendjét, ám az, ha a családon belüli erőszak lelkes művelője ellen festett monoklival tiltakoznak egynémely ellenzéki képviselőnők, súlyos rendbontás, amely a legkeményebb büntetésért – a fizetés tetemes hányadának elvonásáért – kiált.

A százharmincezer forintos büntetést Balogh József is megszavazta

De ilyen apróságokon legfeljebb az állampolgárok azon szűk csoportja akadhat fenn, amelynek kettessel kezdődik a személyi száma. Balogh Józsefnek mindenesetre nincs miért aggódnia: érthető, hogy igennel szavaz, amikor a képviselőnőkre kirótt büntetésről voksol az Országgyűlés.

Balogh úrnak a parlamenti adatlap tanúsága szerint két markáns vonulat fedezhető fel az eddigi munkásságában: az egyiket a kormánynak alákérdező interpellációk jelentik – amelyekre válaszolva a megszólított kormánytagok az Országgyűlés és a televízió nyilvánossága előtt fényezhetik a kabinetet –, a másikat pedig a tanyákon élők érdekvédelme (utóbbi keretében készült az a minden ortodoxiát nélkülöző tanyafejlesztési program is, amelyben a pénz fele városokhoz került a piacok és vásárcsarnokok kampány előtti csinosítására).

A nemzeti együttműködés egyik tartópilléréről van tehát szó, aki – akárcsak bajtársa, az esztergomi Meggyes Tamás – mindaddig bátran támaszkodhatott a párt feltétlen szolidaritására, amíg csak a személye túlzottan terhessé nem vált. Amikor a botrányai túlléptek a szavazatszerzés szempontjából kritikus ponton („többet visz, mint amennyit hoz”), akkor ejtették, de csak puhára. A kortárs jobboldalon, ugyanúgy, mint bizonyos egyéb famíliákban, a bukott családtagot is szeretik, és – a keresztény tanítást némiképp átértelmezve – egyetlen megbocsáthatatlan bűn létezik: az árulás.

A szakmunkás végzettségű Balogh József 1998 óta képviselő, méghozzá ugyanabban a körzetben – a Fidesz az ilyen local herókat (természetesen nem a párt-, hanem az államkassza terhére) be szokta vásárolni a frakcióba. Az eredetileg FKGP-s Balogh fideszesítése szépen hozott Fülöpháza és térsége konyhájára, a veterán politikusnak pedig – aki nőverő karrierjét sem ma kezdte – egyetlen halvány szankcióval, a Fidesz-tagság elvesztésével kellett szembesülnie, de továbbra is képviselő és polgármester maradhat. Olyannyira, hogy a közéletből történő eltávolítására felszólító kiáltványt a parlamenti frakcióvezetők közül éppen a legnagyobb képviselőcsoportot irányító Rogán Antal nem írta alá (állítólag nem ért rá, de az is lehet, hogy az említett tanyamodernizációs program legnagyobb kedvezményezettjeként nem volt szíve ártani a jó Baloghnak).

Utóbbi elkallódásától nem kell tartanunk: a NER-ben a nullára amortizálódott káder sem vész el, hanem némi pihentetés után más megbízatást kap. Balogh Józseffel is fogunk még találkozni: az ő pedigréjével azon sem lepődnénk meg, ha legközelebb a kereszténydemokraták indítanák.