A közlések lényege: egyél, magyar, több hazai paprikát. Mindezt a lecsószezon kellős közepén javasolják. Amikor az összes magyar boldogan legeli a TV paprikát – a magyar nemzeti élelmiszerboltban megkérdeztem, tudja-e a reklámkislány, mit jelent, rávágta, hogy tölteni való! Olyan ez az egész, mintha a (magyar) kormány a szilvás gombócot kezdené támogatni. Vagy a lekváros palacsintát.

A grízes tésztát meg a tükörtojást. Említhetnénk a minden ütött-kopott, útszéli fabódéban magyarnak és mézédesnek titulált dinnyét is,mert tavaly a magyar mézédes kormánynak ez volt a szíve csücske. Csak hát az idén a nagy láncok fityiszt mutattak Budaiéknak, amikor megint a hatósági áras dinnye körül próbáltak legyeskedni. Olcsóbb is lett mindjárt a dinnye a tavalyinál, a szabadpiac jobb szabályozónak bizonyult, mint a hatalmi hórukk.

Annyira persze nem rejtélyes, hogy miért választja ki a kormány az olyan sokak által kedvelt termékeket, mint a görögdinnye – mert a sárgát nem népszerűsítették –, vagy a legújabb időkben az amúgy is mindenki által szívesen és nagy mennyiségben fogyasztott paprika. A dinynyeszövetség elnöke fideszes országgyűlési képviselőként érte el, hogy a terméket támogassák. A paprika esetében is lennie kell valahol egy jó szimatú fideszes komának, régi kollégiumi szobatársnak, focihavernak, párthalljakendnek stb.

Egyelőre Farkas Sándor (fideszes, azaz magyar képviselő) tűnt föl a háttérben, aki a parlament mezőgazdasági bizottsága kertészeti albizottságának elnöke. Ő kezdte a szentesi zöldpaprika népszerűsítését. Ami nem Isten ellen való dolog, nincs ember az országban, akinek kifogása lenne a szentesi zöldpaprika ellen. Az is fura, hogy ösztönözni szeretnék az alföldi gazdákat arra, hogy telepítsenek több fóliasátrat, s termeljenek a mostaninál – évi 170 ezer tonna, amivel az EU ötödik legnagyobb paprikaexportőre vagyunk – többet.

Erre leginkább azok a kádárizmusban edződött paprikások kaphatják föl a fejüket, akik megtanulták, hogy föld nélkül is lehet világszínvonalú kertészkedést folytatni. Mit is támogatnak ezek voltaképpen? – teheti föl most a kérdést a paprikáról mindent tudó fóliás gazda, akinek gazdasági tönkretételéért a magasságos politika vám-, adó- vagy útdíjügyi szakemberei minden tőlük telhetőt megtesznek.

Mi következik azután, hogy a magyar paprika fogyasztását kormányzati milliókkal elterjesztik Magyarországon? Ott a hagyma, a paradicsom meg a tojás. Ha a mezőgazdasági főhivatalnokok mindet megtámogatták, bele lehet csapni a lecsóba.