A közrádió riporterének a következőket jelentette ki: „A kommunista rendszerben voltak dolgok, amelyek ésszerűbbek voltak, mint a mai dolgok. (…) Ezt tagadni nem érdemes, inkább tanulni kell ebből”. A dolog, amelyben Orbán a kommunistákat követné, a felsőoktatás. „Szerintem a 240-es ponthatár a középszer ponthatára. (…) Szerintem közpénzen, adófizetők pénzéből egyetemen taníttatni középszerű teljesítményre képes fiatalokat nem érdemes. (…) A középszerűeknek nem egyetemen kell tanulniuk” – magyarázta, hozzátéve, hogy az szolgálja jobban az ország érdekét, ha a jó képességűek mennek az egyetemre, a középszerűeknek pedig ott a szakmunka.

Orbán a szakmunkásképzést már át is alakította, és az tényleg éppen olyan lett, mint amilyen a szocializmusban volt. A felsőoktatást is átalakította volna már, csak nem számolt azzal, hogy a diákok utcára vonulnak, egyetemet foglalnak, mert e tekintetben még más a helyzet, mint a kommunizmusban volt. Ha a diákok nem lázadnak fel, akkor ősztől nem 58 ezren, hanem csak tízezren tanulhatnának államilag finanszírozott helyen, és nem lenne a legnépszerűbb 16 szakon is valamicske állami ösztöndíjas keret.

Az országos megmozdulássá alakuló diáktüntetések meghátrálásra kényszerítették a miniszterelnököt, aki korábbi nézeteit (önfenntartó felsőoktatás) gyorsan elfelejtve, flegmán közölte: akkor tudjátok mit, innentől kezdve nem lesznek keretszámok, 240 pont felett bejuthat mindenki. Amire most azt mondja, hogy az a középszer ponthatára. De hisz ő találta ki! Az egyik végletet és a másikat is. A következmény mindenesetre akár viccesnek is mondható. A kormány eddig úgy érvelt: 1. javítani kell a hallgatók minőségén, 2. a műszaki képzéseket kell preferálni.

A 240 pontos határ és az erőltetetten növelt műszaki kapacitások együttes hatása: a műszaki területen szinte mindenhova be lehetett jutni minimális teljesítménnyel is. Az biztos, hogy a régi kommunisták következetesebbek voltak, itt valóban van még mit tanulni. A rendszerváltás előtt csak egy szűk réteg kiváltsága volt az egyetemi továbbtanulás, ezt a kort akarja a miniszterelnök feltámasztani. Tavaly decemberben is megpróbálta, de visszakoznia kellett. Az idézett nyilatkozat alapján megjósolhatjuk: újra meg fogja próbálni.

Nem tanult abból, hogy ha el akarja zárni a társadalmi felemelkedés csatornáit, akkor a fiatalok fellépnek. Vagy lelépnek. Pedig megkérdezhetné közeli harcostársától, Parragh Lászlótól, hogy milyen eredményeket hozott ki az a kutatás, amelyet a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara háttérintézménye végzett közel hatszáz gimnazista megkérdezésével. A továbbtanulást tervező 9–11. osztályosok 36 százaléka gondolja úgy, hogy külföldi felsőoktatási intézményben folytatná tanulmányait. Ők el is fognak menni. Kivéve, ha Orbán Viktor addigra a vasfüggönyt is újra lehúzza. A kommunizmusban a határzár is ésszerűbben működött.

Egy elmaradt egyeztetés ülésrendje