Batka Zoltán: Epilógus helyett
Új világra ébredt szerdán Magyarország. Battonyától Nemesmedvesig immár csak a (javarészt) Fidesz-kegyencek hűbérébe adott nemzeti trafikokban lehet dohányt vásárolni, ahol a „nemzeti” jelző az államilag szervezett magáncélú kisajátítás szinonimája, a cégér pedig folyamatosan arra emlékeztet mindenkit, hogy az állampárthoz kötődő bennfenteseken kívül senki sem érezheti üzletét, megélhetését biztonságban.
A polgárok többsége azonban továbbra is passzív, nem érti, nem érdekli, mi történt az elmúlt egy évben. Pedig a Fidesz a dohánykereskedelem átalakítása során, a fiatalok védelmére hivatkozva olyat tett, amire a múlt század államosításai óta nem volt példa. Az Orbán-kormány közvetlenül a kisember tulajdonát, megélhetését vette célba, egyszerű nyereségvágyból. Az akció során kisemmizett több ezer kisboltos, trafikos nem egy felszámolandó posztkommunista struktúra. Hétköznapi magyar kisvállalkozókról beszélünk, akik eddig abban a tudatban dolgoztak, hogy a kemény munkából, ha meggazdagodni nem lehet is, de becsülettel megélni azért igen. Hitték, hogy megkötötték a különbékéjüket a hatalommal: nem avatkoznak bele a nagyok dolgába, azok pedig nem nyomják őket a víz alá. Ez a kimondatlan paktum évtizedeken keresztül érvényes volt Magyarországon, a Kádár-érában és többé-kevésbé a rendszerváltás utáni átmenet „zavaros éveiben” is.
Ennek most vége. A magát nemzetinek mondó, valójában szimplán koncra éhes politikai erő kinézte magának a trafikokat, emberek tízezreinek megélhetését, majd egy kabarénak is beillő pályázat keretében átjátszotta ezeket saját kegyenceinek. És ne legyenek illúzióink: nem néhány ember, Orbán Viktor vagy a témafelelős Lázár János túlkapásáról van szó. Országszerte több száz, ha éppen nem ezer fideszes párttag, önkormányzati vezető, a Fidesz gazdasági holdudvarához tartozó vállalkozók, a párt-propagandagépezet „jobboldali sajtónak” becézett részei buzgólkodtak azon, hogy az újkori Magyarország legnagyobb, államilag szervezett lopása gördülékenyen végbemehessen.
És illúzió lenne azt gondolni, hogy itt megállnak. A trafikrablás nem rendszerhiba, hanem a rendszer maga. Másfelől a kiépült Orbán-rezsim tesztrepülése. Márpedig Orbánék számára üzenetértékű lehetett a magyar társadalom közönye. A jobbára a kötelező köröket futó ellenzéki pártokon kívül senki nem állt a rövidesen utcára kerülő kisboltosok mellé. Az úgynevezett kisvállalkozói érdek-képviseleti szervezetek mélyen hallgattak. Nem születtek értelmiségi charták, nyilatkozatok, ahogy a kisemmizett trafikosok tüntetésein is csak néhány tucatnyian lézengtek.
A gép forog, az alkotó pedig most lazít egy kicsit néhány meccsen, de már kinézte magának az újabb célpontokat. Felkészülnek a patikusok, alkoholkereskedők, takarékszövetkezetek.
