Helyben járás

Nagyon már meg sem lepődik az ember, amikor a legújabb hazai korrupciós felmérések lesújtó eredményeiről értesül. Még azzal sem lehet védekezni, hogy a válság kikezdte volna a morált, mert az ugyanabban a mélységben van, amelyben évtizedek óta.

A korrupció beágyazottsága, elfogadottsága tény, szavakban mindenki elítéli ugyan, ellene viszont – kevés kivétellel – csak az tesz, akinek hátrányt okoz, vagy aki valamilyen szinten nem haszonélvezője a nagy kerek rendszernek. Ahol már pénznek sem kell gazdát cserélnie. A mai magyar korrupciós börzén információval lehet seftelni, viszonossági alapon kelnek el a zsíros pozíciók, s nem a rátermettség az egyedüli és legfontosabb szempont.

Komplett hálózatok jöttek létre leosztott szerepekkel: a korrupció a kutatók szerint nem kíméli a bűnüldözést, az igazságszolgáltatást sem, miért kellene tehát azon csodálkozni, hogy saját bevallásuk szerint a vállalkozások negyede erősen hajlik egy illegális ajánlatra, a felfedett korrupciós ügyeket pedig igyekeznek mielőbb a házon belül eltussolni. Nehogy rontsa a cég imázsát. Társadalomnak és politikának egyaránt hatalmas adóssága van a korrupció elleni fellépésben. A társadalom termeli ki politikusait, így naivan joga van azt hinni, hogy hatalomra jutásukkor ők majd tényleg fellépnek a hazai össztermék ötödét felzabáló feketegazdaság ellen.

A pártok ezt rendre meg is ígérik. Még a szavazás előtt. Utána pedig a szokásos koreográfia következik. Azt nem mondhatni, hogy nem tesz erőfeszítéseket a jelenlegi kormány a korrupció ellen, de a végrehajtott intézkedések eredményével nincs mit dicsekedni. A tűzzel-vassal történő rendrakás igényét már a kormányalakításkor feladták. Akkor a Sólyom László köztársasági elnök vezette Bölcsek Tanácsa frontális támadásra szólított fel a korrupció ellen, s ehhez egykötetnyi ajánlást is megfogalmazott. „Ehhez huszárroham szükséges, példát kell statuálni” – hangoztatta Sólyom egy 2010. júniusi konferencián.

Hogy a példastatuálás mennyire sikerült, azt mindenki láthatja, még csak tágra nyitott szem sem nagyon kell hozzá. Már az elhíresült orbáni figyelmeztetésen, a „ne mi nyerjük a legtöbbet”-en is túllépett az idő, más mottó szerint osztják a lapokat, és már cinkelni sem kell őket. Az olyan alapelvárásokról nem is szólva, hogy az a kormány, amely látványosan „hadakozik” az offshore lovagok ellen, legalább maga ne talicskázzon ki állami milliárdokat adóparadicsomokba gondosan rejtett tulajdonosi hátterű cégeknek.

S ha már megtette, legalább ne mosakodjon azzal, hogy a 74 kivételezett cég projektjeivel Magyarország épülését szolgálja. Meg másét is. Sólyomék célként azt fogalmazták meg, hogy a korrupciós világranglistán tíz éven belül húsz helyet javítva érjük el a 27. helyezett Szlovénia szintjét. Jó úton járunk. Már csak tíz ország van köztünk. A rossz hír, hogy mi egy helyben állunk, a szlovénok jönnek le hozzánk.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.