Másként látjuk a világot
Kedves Andy Vajna!
Nem szeretnék bizalmaskodó lenni, csupán azért tegezlek, mert egyrészt már találkoztunk és akkor is tegeződtünk, nem is én ajánlottam, de a filmszakmában ez nem ritkaság. Azért ragadtam billentyűt, mert nemrég megjelent tőled egy nyilatkozat a Népszabadságban, amelyben sommásan és dehonesztálóan említetted fel a Film-Just (és az Artisjust is). Az a látszata a nyilatkozatodnak, hogy Te vagy a nagy purifikátor, Te majd rendet teremtesz a filmszakmában, mellesleg felrázod bebetonozott állapotából a szerzői jogok kezelőit, köztük a FilmJust is. Minden ésszerű párbeszédnek híve vagyok, s meglehet, hogy külső szemmel találsz olyat, aminek a megváltoztatása akár előnyére is válna a szakmának.
Amiért kétségem van a tekintetben, hogy Te vagy az, aki alkalmas lenne a szerzői jogkezelés megújítására, az az írásom elején említett majd kétórás beszélgetés, melynek során tájékoztattalak az európai és a magyar jogkezelés gyakorlatáról. Kiderült, hogy fogalmad sem volt még a FilmJus létezéséről sem, másrészt, mint köztudott, Amerikában nem létezik államilag felügyelt, ún. kötelező közös jogkezelés. Amelyik filmes világban Te szocializálódtál, ott a producer az isten után az első, ott az alkotóknak nem sok közük van a döntésekhez, kivéve persze, ha egy-egy alkotó maga a producer.
Az európai típusú jogkezelés több mint 240 éve rengeteg országban jól működik. Kezdetekben persze a zenei és irodalmi területen. Magyarországon a rendszerváltás után alkotott szerzői jogi törvény – Európa-konform módon – szabályozza ezt a tevékenységet. A törvényben rögzített módon e tevékenységet csak egyesületi formában lehet végezni (ez az érintettek demokratikus önkormányzata), másrészt ezt az állam felügyeli. Ez magában foglalja valamennyi szerzői jogi tevékenységet folytató akkreditált szervezet évenkénti felügyeleti eljárás alá vonását. Ha egy szervezet nem felelne meg ennek a vizsgálatnak, úgy végső soron visszavonható az akkreditációja is.
Többek között mindezt elmondtam az említett találkozón, valamint azt is, hogy a FilmJusnak több mint 1400 alkotó és filmelőállító tagja van, a szervezet egyesületi formában működik a legteljesebb nyilvánosság előtt. Az internetes honlapunkon 15 évre visszamenőleg megtalálhatók az éves beszámolók, a felügyelőbizottság beszámolói és a független könyvvizsgálói jelentés, hozzáférhető az éves pénzügyi mérleg és kiegészítő melléklet. Kíváncsi vagyok, e dokumentumtípusok mikor olvashatók az állami pénzből gazdálkodó, filmtámogatást megvalósító bármelyik szervezet részéről teljes körűen. A kötelező közös jogkezelés azon az elven alapul, hogy az üres hordozókra történő másolás, illetve a kábeltévéken történő egyidejű továbbközvetítés által az alkotókat és a filmelőállítókat anyagi hátrány éri. Ezt kompenzálja részben a kötelező közös jogkezelés révén beszedett, az alkotók között felosztott és kifizetett jogdíj.
Hogy mennyire nem egyfajta módon látjuk a világot, hogy mennyire más az amerikai és az európai gondolkodás, jól jellemzi az a beszélgetésünk végén megfogalmazott konklúziód, mely szerint az összes így beszedett pénz a filmalapot illetné, hiszen köztudomású, hogy Ti tudjátok a legjobban, hogy hogyan kell felosztani az állam által biztosított adóforintokat a filmgyártásban. Szerinted tehát a jogdíjakat is ebbe a csatornába kéne bevezetni. Csak halkan jegyzem meg, a jogdíjak nem adóforintok, azokat – a törvény szerint – gazdálkodó szervezetek fizetik be az Artisjusnak, amely azt ugyancsak a törvényben pontosan meghatározott arányban szétosztja az érintett jogkezelők között, akik felosztják és kifizetik azt érintett jogosultjaik között. Ezek a FilmJus esetében a filmszerzők (úm. rendezők és operatőrök), a filmírók és a filmelőállítók.
Ebben a kontextusban a jogkezelők elleni hangulatkeltés, az „eltűnnek a milliárdok” mantrázása demagógnak tűnik. Ezzel egyszer már megpróbálkozott az Agicoa Magyarország is, az EU-tól kezdve minden fórumon feljelentettek, és néhány évvel ezelőtt egy filmszemle alkalmával – akkor még volt – a producerek konferenciáján azt állították, hogy milliárdok tűnnek el a producerek zsebéből. Az ügynek bíróság lett a vége, amikor is megállapítást nyert, hogy nincs alapja a kijelentésnek, semmilyen bizonyíték sem merült fel az állítás mellett, és a bíróság jogerősen kártérítésre ítélte az Agicoa Magyarországot, továbbá kötelezte a bírósági végzés nyilvános közzétételére.
Mint levelem elején is említettem, szívesen folytatok vitát a jogkezelésről bárkivel, aki ért is hozzá, de legalább nem fogalmaz meg dehonesztáló módon sommás véleményt a tárgy ismerete nélkül.
Nem betonba dermedt szervezet a FilmJus: a felosztási szabályzatunkat minden külső, törvényi vagy egyéb változást figyelembe véve megújítjuk, és csak példaképpen, nagy erőfeszítéseket teszünk a jogosulatlan felhasználások visszaszorítása érdekében. Ebből a célból alapított öt érintett jogkezelő egy közös szervezetet, a ProArtot, hogy egységesen harcoljon a szerzői jogokat sértő kalózkodás ellen.
Hosszú évek vitája után megegyeztünk a leginkább amerikai produceri érdekeket képviselő szervezettel, az Agicoával. Majd 40 külföldi közös jogkezelővel van ún. kölcsönösségi szerződésünk, mint ahogy megállapodtunk az amerikai filmírókat és filmrendezőket képviselő szervezetekkel is. Itt jegyzem meg, hogy ez utóbbiakkal csak egyoldalú a kapcsolat, mint említettem, az USA-ban nem létezik közös jogkezelés. Ebből következik, hogy a FilmJus ezeknek a szervezeteknek csak kifizet, a szerződésekben nincs rendelkezés arról, hogy érvényesíthetnénk a magyar szerzők amerikai jogait. Az így átutalt jogdíj összeg egy része is a producerekhez vándorol.
És végül arról, hogy mennyire begyepesedett szervezetek a jogkezelők: jelenleg is folynak a tárgyalások egy EU-direktíva létrehozása érdekében, amelyik egységesíteni kívánja az unión belül a jogkezelést. E munkában a FilmJus a többi jogkezelővel egyeztetett módon részt vett és jelenleg is részt vesz.
És legvégül, a FilmJus nagyon szívesen működne együtt a filmalappal a leglényegesebb kérdésben, az illegális felhasználások visszaszorításában. Ez ügyben a FilmJusnak – a többi jogkezelővel egyeztetett formában –már évek óta többé-kevésbé kidolgozott elképzelése van, ezt már több alkalommal vázoltuk a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának is, ennek alapján, vagy egy új elképzelés mentén akár holnap megkezdhetnénk a tárgyalásokat.
A szerző a FilmJus Egyesület elnöke
A Fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját.
A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap nyomtatott vagy online változatában.
