A kormány becsapta a hallgatókat. Folyamatos egyeztetést és beleszólást ígértek nekik például annak a kérdésnek az eldöntésében, hogy milyen módon illeszthető az egyetemi autonómia az állam mint finanszírozó elvárásaihoz.

Miközben a hallgatók és rektorok a Felsőoktatási Kerekasztalnál ülnek, abban a tudatban, hogy ezeknek a találkozóknak van értelmük, a kormánypárt tagjai a gyulai wellnesshotel falai között megszavazzák az autonómia felszámolásáról szóló javaslatot. Ők eldöntötték, hogy lesznek kormány által kinevezett kancellárok az egyetemek élén, és kész, a többi csak színház.

Olyannyira, hogy már be is nyújtottak egy javaslatot, amellyel a kancellárrendszert és a röghöz kötést beleírnák magába az alaptörvénybe. Ennyit az együttműködésről. Ironikus módon ez aznap történt, amikor a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnökségi tagja azt nyilatkozta, hogy nem csatlakoznak a ma kezdődő diákmegmozdulásokhoz (amelyeket a Hallgatói Hálózat szervez a hatpontos követeléseik lesöprése elleni tiltakozásként), mert hisznek a tárgyalásokban.

Nekik nem bizonyíték kell, csak ígéret. Az van elég. Mégis úgy tűnik, a HaHa-nak volt igaza, amikor elutasította a „megegyezést”. A kormány csak azt adta, ami a lényege. Erőből dolgozik, és közben habozás nélkül gázol át mindenkin. Azokon is, akik amúgy együttműködnének vele. Amikor ugyanis kiderült, hogy az alaptörvény tervezett módosításával kész helyzet elé állítják a hallgatókat, rektorokat, oktatókat, a miniszter a felelősséget a kompromisszumkész HÖOK-ra tolta.

A „HÖOK korábban elfogadta, hogy a Kormány ragaszkodik a hallgatói szerződés meglétéhez, és azt ígérte, javaslatot küld az Emberi Erőforrások Minisztériuma részére a hallgatói szerződés tartalmi kérdéseiről, ám ennek a mai napig nem tett eleget”, olvasható Balog miniszter közleményében. Magyarul: mi jó fejek voltunk, de ti még arra sem vagytok képesek, hogy megmondjátok, mit akartok.

A valóság viszont az, hogy a HÖOK mindig is egyértelműen megmondta: nem fogadja el a röghöz kötést. A megállapodás megkötése előtt a diákok jelezték, hogy megvárják az uniós vizsgálatot a szerződések ügyében. Akkor a miniszter sem zárkózott el kategorikusan a változtatásoktól, kijelentve, hogy „ha módosul a hallgatói szerződések tartalma, akkor ez visszamenőleg is érvényes lesz azokra, akik tavaly ősszel kötöttek ilyen szerződést”. Ehhez képest most belefoglalják az alaptörvénybe a hallgatói szerződéseket. Nehogy megsemmisíthesse az Alkotmánybíróság. Teszik ezt egy tárgyalásos folyamat kellős közepén.

A hallgatók a decemberi diáktüntetések után egy pillanatra győztesnek érezhették magukat. De kiderült, a kormánynak a HÖOK-ot leszerelő békekötésre csak azért volt szüksége, hogy időt nyerjen. Valójában sosem akart megállapodni. Most kezdődik a hallgatói megmozdulások második felvonása. Kérdés, ki ül a végén tárgyalóasztalhoz azzal a kormánnyal, amelynek a diákok már egy szavát se hiszik.