A politikai marketingben a gyengeség jelének tartják, azt mondják, több szavazatot vihet, mint amennyit hozhat. Mesterházy Attila mégis elnézést kért a 2004. decemberi „rossz kérdésre adott rossz válaszért”, aminek több oka lehet. Elsőként talán az, hogy tisztában van vele: az MSZP-nek nincs veszítenivalója Erdélyben. A másik, hogy felismerte: a nemzetpolitikában fontosak az érzelmek. 

Sőt: az érzelmek a fontosak. A 2004. decemberi népszavazás miatt nagyon sokan megbántódtak azok közül is, akik elvben egyetértenek az állampolgárság kiterjesztését ellenző érvekkel. De amikor a lehetőséget mások vonták meg tőlük, úgy érezték, az övéik tagadták meg őket. Ezért aztán az MSZP elnöke részéről a bocsánatkérés indokolt gesztus volt, ha célja a párt és a határon túli magyarok viszonyának új alapokra helyezése.

A szocialistáknak nem lehetnek illúzióik (Mesterházy jelezte is, hogy nincsenek): az erdélyiek nem fognak csapatostul átállni az MSZP-hez. A tét rövid ávon aligha a 3-4 határon túli parlamenti mandátum. Kolozsvárott elfogadott nemzetpolitikai programjával az MSZP azt üzeni: nem engedi, hogy a jobboldal kisajátítsa a nemzeti kérdést.

A határon túli magyarok egyébként már csak azért sem támogathatták eddig a baloldalt, mert az nem kérte a támogatásukat. Most kéri, mégpedig teljesen másként, mint a Fidesz. Az MSZP nem diktálni akar, hanem támogatni szeretné a határon túli magyarság céljait, elképzeléseit. Ez messzemenően egybecseng azzal, amit az RMDSZ vezetői fontosnak tartanak aláhúzni, valahányszor a magyar–magyar viszony szóba kerül. Ilyen értelemben változás nem az MSZP nemzetpolitikájában van, hanem abban, hogy hajlandó erről kommunikálni is. Mert van miről és van miért. Óriási ugyanis a szakadék a magyarországi pártok határon túli támogatottsága és a között, hogy mit tesznek ezek a pártok az ottani magyarokért. A Fidesz például az elmúlt években nemcsak nem használta fel jó kapcsolatait a néppárti Traian Basescuval és pártjával, hanem inkább látványosan távol tartotta magát Bukaresttől, nehogy a szintén kormányzó RMDSZ malmára hajtsa a vizet. Most az RMDSZ ellenzékben van, és szüksége lehet külső segítségre. Nem acsarkodásra, hanem olyasmire, amit Mesterházy Attila meg is ígért: hogy felhasználja kapcsolatait a román szocdem elnökkel, Victor Ponta kormányfővel, hogy a magyarság számára kedvező döntések szülessenek olyan sorsdöntő kérdésekben, mint a küszöbönálló közigazgatási reform.

Ennek ellenére az RMDSZ nem áll ki teljes mellszélességgel az MSZP mellett. Okkal: nem mondhat le arról, hogy keresi az egyenlő közelséget a magyarországi pártokkal, akkor sem, ha a Fidesz gyakorlatilag az ellensége. Ám az erdélyi magyarság hosszú távú érdeke azt kívánja, hogy a szövetség mindig ott keressen támogatást, ahol éppen talál. Most ez a magyar ellenzék.