Kövér László tévedett: az Alkotmánybíróság tagjainak többsége mégiscsak kinéz időnként elegáns kocsija ablakából, s a jelek szerint nemcsak a hajléktalanokat látja, hanem a torzuló magyar demokrácia mind elkeserítőbb jelenségeit is. Tegnap ennek nyomán alaptörvény-ellenesnek nyilvánították a választójogi törvény több passzusát, köztük a Fidesz–KDNP számára a legérzékenyebbet, az előzetes regisztrációt.

A döntéssel, amely az Emberi Jogok Európai Bíróságára hivatkozik, füstté vált minden érv, amit nyár óta a fülünkbe kakukkoltak. A bírákhoz eljuthatott Sólyom Lászlónak, a testület volt kétszeres elnökének szokatlanul kemény véleménye is, mígnem végül a polgári demokrácia, az általános, egyenlő, titkos és közvetlen, azaz a szabad választások jogának gyakorlása mellett, az előzetes feliratkozás burkolt cenzusa ellen döntöttek.

A hír már csütörtökön kiszivárgott, a Fidesz válságstábja azonnal összeült, s tette azt az egyet, amit tehetett, egy lépést hátrált: 2014-ben nem lesz előzetes feliratkozás. Rogán Antal tragikomikus magyarázkodását, miért nem „cselezik ki” az AB-t („a Fidesznek mindig is fontos volt, hogy a demokrácia nyugodtan, kiszámíthatóan és kiegyensúlyozottan működjön, s egy esetlegesen politikai erővel keresztülvitt alkotmánymódosítás elhúzódó politikai és jogi vitákat, bizonytalanságot eredményezne”), akár el is feledhetnénk.

Csakhogy hozzátett még valamit: „Az erő nem minden. Az ész szava és a politikai felelősségérzet ma mást kíván tőlünk”. Szavai megerősítik, hogy a kényszerű hátralépés a regisztráció ötletgazdájának, Orbán Viktor kormányfőnek eddigi legsúlyosabb politikai veresége. Nyár óta – az azeri baltás gyilkos ügye és a diáktiltakozások, majd nyomukban a tandíj visszavonása után – a harmadik megalázó, személyes presztízsvesztesége. Erodálódik az érinthetetlenség. Hiába verte át a parlamenten a törvényt saját frakciója és a lakosság többségének véleményével szemben, kormányzása során most először kénytelen lemondani credójáról, a politikai erőszak alkalmazásáról, mert nincs abban a helyzetben, hogy újabb frontot nyisson.

Talán úgy érzi, az ország eljutott tűrőképessége határáig. Az ellenzék most a jogállam győzelmét ünnepli, de higgadtságra van szüksége. Alighanem ez volt ugyanis az Alkotmánybíróság utolsó szabad lélegzetvétele. A jövőt illetően nem lehetünk túl optimisták, akkor sem, ha a döntés megágyazója kétségtelenül Áder János köztársasági elnök, az ügy előadó bírája pedig a Fidesz korábbi kancelláriaminisztere, Stumpf István volt.

De: a határozathoz különvéleményt csatolt Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Lenkovics Barnabás, Pokol Béla és Szívós Mária is – vagyis az új tagok, s jönnek majd a még újabbak. Miközben e határozat még nem teremtette meg a demokratikus választások valamennyi feltételét. Az egyetlen lépést hátráló, megsebzett miniszterelnök pedig annál elszántabban fog harcolni a hatalomért, minél inkább sarokba szorítja őt saját elhibázott politikája és a tömörülő ellenzék.