És ekkor mi van?
„Nem nyitják újra a bezárt kis postákat” – írja a Magyar Nemzet. „Nem tervezi újabb falusi posták újranyitását a Magyar Posta, mert a gazdasági realitások azt nem indokolják.” Ez a cég álláspontja.
2001-ben az első Orbán-kormány idején törvényt módosítottak, hogy ne kelljen állandó postát működtetni ott, ahol nem érdemes. Ezen túlmenően nem tettek semmit. A posta üzemi vesztesége ekkor már megközelítette az ötmilliárd forintot, a következő évben elérte a hétmilliárdot. A kormányváltás után új vezetés jött és új szemlélet. Nyereségessé tették az állami céget, és meghirdették a hálózat átalakítását. A kisposták évente kb. félmilliárdos veszteséget okoztak, s mivel többnyire kőkorszaki körülmények között működtek, nyolc-tíz milliárdot kellett volna rájuk költeni. Félezer településen ezért aztán mobil posta lett az állandóból, s megjelent a mozgóposta vagy négyszáz olyan településen is, ahol addig semmilyen e körbe tartozó szolgáltatás nem volt.
Ezt az átalakítást a Fidesz tudatos falurombolásnak és nemzetpusztításnak minősítette. „Elszomorító, hogy a postai vezetők és éceszgébereik nem tudják, mekkora jelentőségük van a kistelepüléseken a helyi munkalehetőségeknek. Ezzel kapcsolatos felelősségük alól nem menti fel őket az sem, hogy... ez a dilettáns kezdeményezés is a kormányzat szintjéről indult el. Lassan kiderül, mit is értett a jelenlegi miniszterelnök az életképes település kategóriáján. Ezt azonban a tőlünk keletre eső országok történetéből ismerjük már. Magyarul úgy hívják: falurombolás.” Így beszélt Kovács Ferenc fideszes országgyűlési képviselő. „Elveszik a kistelepülések életelemét” – tódított Szita Károly, a Fidesz önkormányzati tagozatának elnöke. Nagy mozgalom szerveződött a kisposták visszaállítására. A Fidesz a mozgalom élére állt, megígérte, hogy ha hatalomra kerül, újranyitja a kispostákat, és sok kistelepülésen sok szavazatot szerzett ezzel (is).
Jött a kormányváltás. A postától elzavarták nemcsak a legfelső vezetőket, de a szakmai stábot is, mely a ciklus végére évente hét-nyolc milliárd forint adózott nyereséget ért el. A nyereség azóta nagyjából a felére csökkent, de legalább van. Egyebek között azért, mert nincs kisposta.
2010 augusztusában és szeptemberében nagy fölhajtással, az új kormány új filozófiáját ünnepelve, megnyitottak öt kispostát. Minden századikat. Azóta egyet sem. Ez két év múltán föltűnt a kispostamozgalom atyjának, a komlóskai polgármesternek, és újraindította a mozgalmát. Erre reagált most a kormány álláspontjával összhangban a posta.
Orbánék, miként 2001-ben és most, azonképpen 2003 és 2010 között is pontosan tudták, hogy amiért a „faluromboló baloldalt” mocskolják, ami ellen uszítanak, az szükséges és racionális. Ha besöpörték a hazug, demagóg uszítás politikai hasznát, akkor most meg kellene adniuk ennek politikai árát. Minél kevésbé adják meg, annál inkább meg lehetnek róla győződve ők és ellenfeleik is, hogy a hazug, demagóg uszítás megéri. A lebukás nem kerül semmibe.
A politikai árat be lehet hajtani úgy, hogy az ellenzék a kispostamozgalom élére áll, álláspontot cserél a Fidesszel, maga lesz hazug és demagóg. Na de mit érne szegény Magyar Köztársaság egy olyan ellenzékkel, mely lezüllik a Fidesz szintjére? Ám mi a másik lehetőség? Jó hangosan és hangsúlyosan mondogatni: hogy látjátok, mennyire nekünk volt igazunk?! No de mennyi súlya van annak a szónak, melyből semmi más nem következik, mint ami van?!
