A szégyenteljes alkalomra maga Németh Szilárd, Csepel polgármestere verbuválta a kerület polgárait.

Ég az arcom, mert évtizedek óta ott lakom, ahol a „Radnóti” található. Eddig csak jó emlékek fűztek hozzá (könyvtár, hónapról hónapra hazacipelt kétszatyornyi könyv, bulik, koncertek, lányok). Valamit tennem kellene – szólt bennem a sürgetés.

Mozgáskorlátozottságom miatt úgy döntöttem, hogy mint 1964 óta Csepelen élő állampolgár telefonon derítem ki a körülményeket, és ugyanezen a módon tiltakozom a rendezvény, különösen annak módja ellen.

Érdeklődésemre a művelődési ház rendezvényszervezője/programfelelőse közölte, hogy nem ők az illetékesek, ugyanis 2012 januárjában a Városkép Kft. vezetése alá kerültek, továbbá a szóban forgó irodalmi estnek csupán a helyet biztosítják. A Városkép Kft. vezetője a közlést megerősítette.

A kerület fideszes polgármesterét, Németh Szilárdot nem értem el, házon kívül volt. Az önkormányzat protokollfőnökével sikerült beszélnem, aki elismerte, hogy saját rendezvényük az irodalmi est. Arról is tájékoztatott, hogy ez az esemény nyitja meg a kerület nagyszabású kulturális vállalkozását, a Nyirő József Kárpát-medencei irodalmi és műveltségi versenyt (fővédnök: Kövér László!). Arról, hogy e „kulturális” megmozdulást az önkormányzat képviselő-testülete jóváhagyta-e, a protokollfőnök nem tudott felvilágosítani. A polgármesterhez irányított.

Okkal feltételezhető – észlelve az országszerte mind gyakrabban megnyilvánuló önkormányzati szintű, Horthyt, Nyirőt ünneplő akciókat –, hogy felülről vezérelt folyamatról van szó, amellyel a kormánypártok spontán feltörő „népi” kezdeményezés látszatát kívánják produkálni.

A csepeli történéssel új fejezet kezdődik. Immár a mártírok megbecstelenítésétől se riad vissza a jobboldal. Ez korábban a szélsőjobboldal privilégiuma volt…

Csepelnek több művelődési háza van. Az antiszemita, fasisztán nacionalista politikussá vált Nyirő József népszerűsítésére a kerület önkormányzata választotta ki a magyar nácik által tarkón lőtt Radnóti Miklós nevét viselő intézményt. Kérdezzük tehát: Ki provokál? Már Radnóti Miklós emléke sem szent.