O. I. a fideszes főkulturnyik Egerben, V. Gy. pedig a városi vagyonkezelő vezetője. A Mazsihisz feljelentést tett uszítás, izgatás, faji diszkrimináció miatt. A szervezet közleménye szerint: „Az elmúlt napokban nyilvánosságra hozott hangfelvétel is bizonyítja, hogy Egerben a múlt év őszén azért nem engedték fellépni Székhelyi József színművészt, mert büdös zsidónak tartották”.

Az egri kulturterror persze gyalázat, de ez evidencia, erre több szót vesztegetni kár. Na de ettől még a Mazsihisz fellépése nem lesz rendben. Amennyire kétes egy antiszemitizmus elleni föllépés hitele, annyira hitelesíti az antiszemitákat. A feljelentés reménytelen. Döntéshozók szájából a zsidó szó el sem hangzott. Amúgy pedig a főkulturnyik tábora bármennyi zsidó kegyeltet fel tud mutatni, hisz a zsidóval nincs baj, ha jó szagú fideszes, csak ha büdös liberális, mint egykoron a Fidesz.

A Mazsihisz közleménye összemossa a derék vagyonkezelőt, aki Székhelyi diszkriminálása ellen szólal föl, aki szembesíti a fideszeseket azzal, hogy minek tartják a Székhelyit – azokkal, akik tényleg annak tartják. Ez megengedhetetlen. „Te mondtad!” Ez itt a kulcsmondat. De hol az a paragrafus, amelyik ezt megfogja?!

Az LMP közleménye pontosan fogalmazott: „a »zsidózással« görbe tükröt állító Várkonyi György... megjegyzését hallgatólagos egyetértéssel nyugtázták a jelenlévők, és meg sem fordult a fejükben, hogy a kritikát visszautasítsák”. Erről pedig eszünkbe jut, amit Schiffer András, az LMP képviselője mondott másfél hónappal ezelőtt: „Szemenszedett hazugság a magyar kormánypártokat antiszemitizmussal vádolni: a magyar kormány politikájában demokráciadeficit van, antiszemitizmus nincs”. Ez a lényegkerülés mintamondata. Az igazságtartalma csakis attól függ, hogy antiszemitizmusnak tekintjük-e az antiszemitizmus indirekt bátorítását és sunyi tagadását.

A kormánytábor vezetői és vezető véleményformálói a magyar múlt iránymutató, nagy alakjai közé emelik, kiemelt tisztelettel övezik, szobrokkal, terekkel, utcákkal, a készülő Nemzeti alaptanterv ajánlásaival példaképpé avatják azokat az élenjáró antiszemitákat, akik szellemi és politikai vezéralakjai voltak a zsidó származásúakat a törvények erejével következetesen és elvszerűen, szaguktól és pártállásuktól függetlenül üldöző rezsimnek. Horthyt, Telekit, Prohászkát, Wasst stb. Mégpedig úgy, hogy (Antall József példáját követve) azok antiszemitizmusát is tagadják, akik magukat közismert dokumentumokban önérzetesen annak vallották. Mint Horthy, Teleki vagy pláne Prohászka, kinek zsidóellenes írásait a magyar katolikus egyház kiadója külön kötetben is megjelentette Az én antiszemitizmusom címmel.

A kormány szószólói úgy nem antiszemiták, hogy letagadják az antiszemiták antiszemitaságát. Azokét is, akik az antiszemitizmusukat sorsdöntő, százezrek sorsát eldöntő tettekkel bizonyították. Ez nem más, mint az antiszemitizmus tagadva helyeslése. Az üzenet világos. Legyél bátran antiszemita, csak ne hívd annak. Zsidózz burkoltan, mert a nyílt zsidózás ebben a mai világban illetlen. Nem opportunus. Nem bölcs. Mert beköpnek azok a büdös eszdéeszes zsidók.

Székhelyi József Budapesten, a Mikroszkóp Színpadon