Csere
Egyetértek önnel abban, hogy figyelembe kell vennünk a szélesebb kontextust, az európai pénzügyi rendszer turbulenciáit. Magyarország pénzügyi és gazdasági gondjai azonban elsősorban belső döntésekre és intézkedésekre vezethetők vissza – írta José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke abban az Orbán Viktornak címzett levélben, amelyben felszólítja őt a jegybankról és a pénzügyi stabilitásról szóló előterjesztések visszavonására. Mintha csak erre a levélre felelt volna a kormányfő, amikor hétfőn, a Fidesz-frakció zárt ülésén arról beszélt, hogy amit elkezdtek, azt végig is kell vinni, így hát a törvény lényegén nem változtatnak. Nem enged. Nem, mert ott áll mögötte a képviselőcsoport, amely úgysem hagyja, hogy elmozdítsák, s most különös jelentőséget kap Lázár János egykori mondata: ez Orbán Viktor frakciója.
Az övé, valóban. És kitart mögötte akkor is, amikor a kormányfő selyemzsinórt kap: Barroso levelét. E levél ugyanis az Orbán-kormány politikájának leglényegesebb elemét támadja a stabilitási törvénnyel: a személyi jövedelamadó egykulcsosságát, amely Orbán többkulacsos politikájának következményeként már ma is többkulcsos, csak ezt nem tudja kimondani. Nem, mert az orbáni kormányzás alapvetően a kommunikációra épül, arra, hogy az emberek ne higgyék el a szemüknek, amit látnak, inkább valami bűvölet hassa át őket, az ország újjászervezésének izgalma. Nem véletlen, hogy a Fidesz politikusai a jelenlegi helyzetben is ide fordulnak, jó kommunikációval, az eurózóna válságával mindent meg lehet politikailag indokolni, vélik, s valóban, mindent, vagyis inkább csak: szinte mindent.
Barroso ugyanis most leszögezte, hogy nincs helye mellébeszélésnek. Nem segít ezen se gyorsnaszád, se viharkabát: semmi köze az eurózóna válságának Magyarország kínos, kilátástalan helyzetéhez. Reménytelenségünkhöz. A válságra való tekintettel ideiglenesen lekapcsolták a fényt az alagút végén. Orbánnak már nem is adják vissza, valaki másnak talán még igen. A görög és az olasz kormánypártok beleegyeztek abba, hogy aktuális miniszterelnökük helyett valaki más hozza rendbe a gazdaságot, az ellenzék pedig elfogadta, hogy a hatalom megragadásánál most fontosabb a tűzoltás. Ráérnek akkor marakodni a koncon, ha majd lesz konc. A Fidesz tegnap estig még nem jutott el idáig. Pedig lehet, hogy elég lenne egy tucat bátor, felelősségteljes képviselő. Lehet, hogy csak annyit kellene mondani, mától nem szavazzuk meg automatikusan a sarkalatos törvényeket, mostantól velünk kell egyeztetnie annak, aki kétharmados többséget szeretne. Másnap meglepő helyzetben találnák magukat: valóban hozhatnának döntéseket.
A nagy elhatározást megkönnyítheti a tudat, hogy Orbánnak a páholyból már jelezték a cserét. Még vezet egy-két támadást, de az első számú tartalék, Varga Mihály, meg talán még néhány másik jelölt már lehúzta a melegítőt.