belépés belépés | segítség segítség | alkalmazások alkalmazások | RSS RSS | előfizetés előfizetés | akciók akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | NolRandi
 
Népszabadság.hu | NolBlog | NolTV 2012. május
27. vasárnap

...egy az utunk

Révész Sándor| Népszabadság| 2011. december 13. |7 komment

nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra

Cikk értékelésBe kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

bubu64 | 2011. december 13. | 23:59:36

Nohát ennyire azért nem kellene belesimulni az orbáni retorikába.

lusta | 2011. december 13. | 11:35:31

Delta | 2011. december 13. | 09:23:38
Na nem eészen így volt.
Maradjunk annyiban, hogy a Párizsi klubban tömörült 17 országgal egyeztek meg a tartozások kiegyenlítéséről, elengedéséről stb.. 2009 március 31-ig, 5 évvel a megállapított határidő előtt sikerült visszafizetniük az adósságot Japán kivételével. A japánoknak 118 millió USD maradt még, amit 2014-ig fognak visszafizetni.
A LOndoni Klubbal szembeni adósságot pedig 2024-ig kell törlesztenie. A többiről már nem is beszélek. A helyezet bonyolultabb annál, mint Ön itt leírt.

pietnik | 2011. december 13. | 11:13:42

A kádár kort nem ekézni kell,hanem sikereinek elemzésével,kudarcai okánakm vizsgálatával talán majd eljutunk oda,hogy a vad,individuális rendszerváltókat leváltva eljutunk oda,hogy a szocializmus ,és persze Kádár szidalmazása,mocskolása helyett majd olyan politikusok veszik át a stafétabotot,akiket majd úgy lehet hívni,mint Kádárt!
Ha emlékszik még,ÍKádárt úgy hívták,hogy a kompromisszumok robotosa!

pietnik | 2011. december 13. | 11:09:09

Na,akkor mégegyszer!
Igen Révész úr,a szocializmus élhetetlen volt,javíthatatlan!De ellenpontként el kell,hogy mondjam,hogy mind a lengyel,mind a magyar rendszerváltó elít által létrehozott formációk még élhetetlenebbek,és aziok egyáltalán nem javíthatók!A mindenkori és mindenholi elit egyéni elképzeléseit,érvényesülni akarását,vélt előjogait mindkor,és mindenhol a közösségi érdekek elé helyezte!Képtelen volt lemondani olyan előnyoökről,ami sosem illette meg,a közösségi érdkeke háttérbe szorultak az ilyen individuális érdekek mögött!Én erre azt szoktam mondani,hogy az ilyen rendszerváltók ma már annyan vannak ,hogy ha azon az elven,hogy nekem ma azt mondják,hogy itt kell élnem ,és dolgoznom,mert ez kapitalizmus,a,és a szocializmusban ezen az alapon tisztességesen dolgoztak volna ,akkor a szocializmust fel lehetett volna építeni!Csakhogy nem akarták,és ott ártottak neki,ahol tudtak!!
Ezzel az a legnagyobb bajom,hogy a rendszerváltástól máig nem tudtak egy olyan ellenpédát állítani,amelyik a szocializmussal szemben életképes lett volna!A rendszerváltókból néhánynak élhető ugyan ,de a Kádár-kor szellemével szöges ellentétben a népesség 90%-nak csak a nyomort hozta!
Révész úr!Tanulmányozza csak a szocializmus utolsó időszakának tervezeteit a gazdaság rendbetételére!Kezdje talán a KB.1987-es márc.17-18 körüli idővel!Moldova György pontosan leírja ,hogy miről is volt szó!Oknyomozó újságíróként eljuthat azokhoz a dokumentumokhoz,amelyek a tervek életképességét igazolják!A Kád

Herzen | 2011. december 13. | 10:16:05

"Magyarországot megetették azzal a maszlaggal, hogy a lengyelek azért vannak bajban, mert a vezetőik nem olyanok, mint Kádár, és a nép sem olyan, mint a dolgos magyar, nem szeret dolgozni, csak sztrájkolni."

Éppen azt mondták 1981-ben a lengyelekről, mint most a görögökről?

Delta | 2011. december 13. | 09:23:38

"1989-ben Magyarország és Lengyelország története összeért."
Utána meg nagyon gyorsan szét is vált.
A lengyelek a rendszerváltás előnyét kihasználva rendezték külföldi adósságukat, elérték a felének az elengedését. A könnyebbé vált feltételekkel beindították az ország fejlődését, ma is a legdinamikusabb a növekedésük az Únióban.
Mi pedig elegánsan vállaltunk minden adósságot, a félresikerült privatizációval szétzüllesztettük a mezőgazdaságot, eltékozoltuk az ipar jelentős részét. Következményeit tapasztaljuk naponta és még nagyon sokáig érezni fogjuk.

antalgyula | 2011. december 13. | 09:03:38

Így volt.

Kár, hogy most éppen szétágazóban van a két történet.

HIRDETÉS

Lengyelországban 1981. december 13-án kihirdették a hadiállapotot. Ebbe közvetlenül ötvenhatan, közvetve több százan haltak bele, ezreket tartóztattak le, tízezreket internáltak, milliókat marginalizáltak. A lengyel pártállam vezetői nem tehettek mást: leverték a népet. Pár év múlva – nem tehettek mást – megbuktak. 1981. december 13-án véget ért, ami folytathatatlan volt, s folytatódott – ami szintén folytathatatlan volt.

Az állampárt által csődbe vitt országban tízmilliók álltak össze az állampárttól független szabad szervezetekbe. A pártállami diktatúra hierarchiája mellé fölállt egy párhuzamos, autonóm intézményrendszer sokszoros társadalmi és minimális hatalmi erővel. Tizenöt hónapon át gyakorolták egymásra a nyomást. Folyt a politikai harc, a végtelen és reménytelen tárgyalások, egyre idegesebb, kétségbeesettebb, szegényebb és kormányozhatatlanabb lett az ország. Minden korabeli ellenkező híreszteléssel szemben: mindkét oldalon léteztek realista vezetők, akik a kompromisszumokban elmentek odáig, ameddig a saját bázisuk természete szerint elmehettek. Ha tovább mennek, önmagukat temetik el. És így is távol voltak egymástól és a megegyezéstől. Nem volt megoldás. A hadiállapotnak nem volt alternatívája. És a hadiállapot sem volt alternatíva. Mert a pártállamnak nem létezett működőképes változata. Nem volt az sem a magyar, mely vérözönnel társadalmi békét teremtett, sem a lengyel, mely vérözönnel sem tudott békét teremteni.

Az 1980-as nyári sztrájkokkal kezdődő és a hadiállapottal végződő másfél évnek két kemény üzenete volt: 1. a rendszer fenntarthatatlan; 2. a rendszer megdönthetetlen. Ezzel a kínos kettős tudattal élt a rendszeromlásig a lengyel társadalom nagy és a magyar társadalom kicsi ellenzéki része. Nem tudtuk elképzelni, hogy maradhat fenn és hogy dőlhet meg a rendszer.

HIRDETÉS

A magyar társadalom nagy részét Kádáréknak ekkor sikerült becsapniuk utoljára. Azzal, hogy Magyarország más. Alapvetően nem volt más. Csak részletekben és a fölszínen. Kádár óvatos és puritán duhaj volt, Gierek óvatlan és hivalkodó luxusduhaj. Irtózatos gyorsasággal és mértékben adósította el az országot fedezet nélküli vad életszínvonal-emeléssel és tökéletesen piacképtelen, gigantikus nehézipari beruházásokkal. Magyarországot megetették azzal a maszlaggal, hogy a lengyelek azért vannak bajban, mert a vezetőik nem olyanok, mint Kádár, és a nép sem olyan, mint a dolgos magyar, nem szeret dolgozni, csak sztrájkolni.

Pedig ekkorra már a magyarországi szocializmus is kifulladt. Az „életszínvonal-politika” a 70-es évek végére nálunk is fenntarthatatlanná vált, a bérek reálértéke csökkent, az ország egyre gyorsabban csúszott lefelé az eladósodás lejtőjén. A 80-as évek közepére Kádár is végképp elvesztette a realitásérzékét, s a végzetes gyorsítási politika 1985-ös meghirdetésével beverte az utolsó szöget a pártállam koporsójába. 1989-ben Magyarország és Lengyelország története összeért.

 
nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra    7 komment

HIRDETÉS

HIRDETÉS
.
HIRDETÉS
. .
Galériák
     

Ez a címe

KÖVETKEZŐ » « ELŐZŐ
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS
. .
HÍRMÁTRIX . NOLTOP10
   olvasottak   
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS