Az alkotmány átmeneti rendelkezései közé elbújtatott passzus szerint amennyiben az Alkotmánybíróság vagy az Európai Unió Bírósága rostáján fennakadna a magyar kormány valamelyik rendelkezése, és emiatt lyuk keletkezik a költségvetésben, a kabinetnek jogában áll pótlólagos bevételről gondoskodni.

Ez persze most sem megy másként, ha pénz kell, jönnek az ilyen-olyan adókivetések. A tervezett szabályozás különlegessége abban nyilvánul meg, hogy konkrétan annak az intézkedésnek a következményeit terheli az adózókra, amelyet elbuktatnak az illetékes szervek. Ha valakinek baja van az áfaszabályokkal, mert az állam addig ül a visszautalandó összegen, amíg a számlát ki nem egyenlíti a cég, akkor egy brüsszeli elmarasztaló döntés esetén (ami egyébként meg is történt) az államnak joga lenne emiatt eseti jelleggel, célzottan e célból újabb adót besöpörnie.

Hogy kitől? A javaslat ezt nem részletezi, de a kormány fogadkozik, hogy a lakosságtól semmiképpen. Ismerjük ezt. Ha nem adóban, akkor majd a vásárolt áruk, szolgáltatások magasabb árában fizetjük meg azt, hogy a kormány jogilag kifogásolható módon próbálkozik a költségvetési egyensúly helyreállításával.

A kormány válasza erre nyilvánvalóan az lehetne, hogy akkor majd általános adóemelés lesz, mert a bevételre így is, úgy is szükség van. Inkább respektáljuk, hogy megpróbálkozik az extra adóötletekkel, hátha néhány kiállja az uniós jog próbáját, és akkor tényleg azok fizetnek, akiket a kabinet megcélzott.

A végeredményt tekintve nagyjából mindegy is, mi motiválta a kormánypárti képviselőket a javaslat megfogalmazásakor. Mindenki számára világos, mi volt a szándék: befenyíteni azokat, akik fontolóra vennék, hogy a megfelelő jogi fórumokhoz fordulnak a villámkezű jogalkotás által rájuk mért csapások miatt. „Ugrálhatsz, de végül úgyis fizetni kell!” – üzeni az előterjesztés, megspékelve azzal, hogy majd ország-világ tudtára adják, kik miatt kell kivetni a rendkívüli hozzájárulást.

A történet azonban nem kerek, itt van például a kérdés, hogy vajon megállná-e a helyét egy megfelelő fórum előtt – az Alkotmánybíróságot nyugodtan kihagyhatjuk, őket lényegében lenullázták – az extra sarc. Ha például Brüsszelben elbukik a telekomadó, amire elég nagy esély van, akkor milyen más jogcímen tudja behajtani a kieső több tízmilliárd forintot a kormány a szektortól (a lakosságot ugye nem terhelik), ami nem ütközik megint uniós szabályokba? Nem kockáztatok sokat, ha kijelentem, azokon az új adó is fennakadna.