Brüsszel beszól, a polgár kidől
Magyarország akkor sem vonhatná ki magát az események hatása alól, ha viszonylag ésszerű gazdaságpolitikát folytatna. De hogy ez nem így van, jól tükrözik a piacok is, amelyek egyre kockázatosabbnak ítélik az országot. S ha ez nem volna eléggé meggyőző, érdemes felidézni a csütörtöki borús őszi uniós előrejelzés bemutatóját.
Egy magyar újságíró azt feszegette, vajon az idei magyar költségvetési többlet és a jövőre a bizottság által prognosztizált 2,8 százalékos GDP-arányos hiány – amely alulról súrolja a háromszázalékos plafont – nyomán a bizottság megszünteti-e a Magyarországgal szemben 2004 óta folyó túlzottdeficit-eljárást. A pénzügyi biztos, Olli Rehn azzal kezdte válaszát, hogy a kérdésben észlelni vél némi szarkazmust. Idén a 3,6 százalékos többlet ugyanis valójában hatszázalékos hiányt takar, de a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer megszüntetése leplezi a 2010-es és a 2011-es költségvetés lazítását.
Jövőre kétségtelenül igen megszorítónak ígérkezik a büdzsé, s ennek értékét nem kisebbítené, de 2013-tól újra elszalad a deficit, elérheti a GDP 3,7 százalékát. Kifutnak az átmeneti, egyszeri tételek, például a különadók. Vagyis ami történt, az még nem járul hozzá az államháztartás helyzetének tartós, fenntartható rendezéséhez. Ezért egyelőre „szó sem lehet” arról, hogy a túlzottdeficit-eljárás megszűnne. Levelet is ír Matolcsy György gazdasági miniszternek, akinek december közepéig tisztáznia kellene, hogyan képzeli el a 2013-as 2,2 százalékos hiánycél teljesítését.
Öt tagállam, köztük Magyarország nem hozza egyelőre az uniótól elvárt büdzsészámokat. A piaci bizalomvesztés és e brüsszeli kipellengérezés miatt elkerülhetetlennek látszó gazdaságpolitikai váltás az Orbán-kormány presztízsveszteségét hozza magával, de ennek levét minden magyar állampolgár megissza. A legszegényebbek leginkább, ahogy erre a csütörtöki uniós jelentés többször is utal az adóváltozások és a meglepő ötletnek tartott végtörlesztés hatásainak elemzésekor. S 2012-ben a GDP négy százalékára rúgó kiigazítás jön. Ez iszonyú megszorítás, miközben a Molból az oroszok kiszorítására meg a Rába felvásárlására jutott pénz, bár a piacok nem értik, miért.
A jövőre már csak 0,5 százalékosnak ígérkező, alig érzékelhető növekedést a beruházások visszaesése kíséri – s erre csak az eurózóna legnagyobb bajban lévő tagállamaiban számít még a bizottság. S hiába tűnt el a magánnyugdíjvagyon az adósságcsökkentés és a folyó kiadások feneketlen kútjában, Brüsszel szerint az államadósság aránya szépen kúszik vissza oda, ahol nemrég még tanyázott, mert gyengül a forint. S a kormánynak most még tisztáznia kell, hogy 2013-ban mennyi bevételt vár az autópályadíj elektronikus beszedéséből, az önkormányzatok átszervezéséből, a rokkantnyugdíjak, a gyógyszerkassza, a távolsági tömegközlekedés, a felsőoktatás finanszírozásának megváltoztatásából.
Jön még borúra ború.