Gyöngyöspata dombokra épült, festői falu a mátraaljai borvidéken. A központban gótikus stílusban átépített Árpád-kori templom, barokk kőhíd, virágárus, panzió és falusi vendéglátás céljából felújított parasztházak, uszoda. A templomdombról a Bem utcán keresztül vezet le az út a patak völgyébe, ahol a romák laknak a Bem utca alsó részén, a Hegyalja és Sövény utcákban. A patak túloldalán magasodik a Kecskekő, a falu korábbi üdülőövezete, elhagyatott hobbitelkekkel, borospincékkel, gondozatlan vagy felszámolt szőlőültetvényekkel, málnással, gyümölcsössel. A Kecskekőre néző domboldalt szeli keresztbe a Bajcsy-Zsilinszky utca, amit főleg magyarok és kisebb részben jobb módú romák laknak, ide akart házat venni a Vöröskereszt két olyan roma családnak, amelyiknek a háza a szeptemberi árvízben lakhatatlanná vált. Több Bajcsy-Zsilinszky utcai nem roma lakos tiltakozott a terv ellen.

Gyöngyöspatán a Barikád TV riportot készített egy ottani lakos haláláról, aki a felvételen elhangzottak szerint azért lett öngyilkos, mert nem akarta, hogy a szomszédjába romák költözzenek. Mások halálos betegségről beszélnek, mint kiváltó okról. Később erre a videóra hivatkozott Eszes Tamás a Véderő századosa is egy gyöngyöspatai jelenlétük okát firtató kérdésre április 22-én a Véderő Kecskekőn tartott sajtótájékoztatóján. A videofelvétel megjelenése után Gyöngyöspatán járőrözésbe kezdett a Magyar Gárdából alakult Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület.

Az e név alatt futó gárdautódot egy éve alapították Békéscsabán a feloszlatott Magyar Gárda tagjai. László Attila, az egyesület vezetője korábban a Magyar Gárda Békés megyei főkapitánya volt. A Gyöngyösi Hírhatárnak Kiss Róbert, a Magyar Nemzeti Gárda korábbi főkapitánya úgy nyilatkozott, hogy „helyi vállalkozók és magánemberek megkeresése után” döntöttek úgy, hogy a Szebb Jövőért Egyesülettel és több nemzeti szervezettel karöltve elmennek a faluba, és bebizonyítják, hogy két hét alatt is rendet lehet tenni. Csatlakozott hozzájuk a Betyársereg és a Véderő Honvédei Nemzeti Felszabadító Front (Véderő).

A Véderő a 2007-ben újjáalakított Magyar Országos Véderő Egyletből (MOVE) vált ki 2008-ban. A csoport ekkor változtatta meg korábbi, az SA tagjaiéra és nyilas pártszolgálatosokéra emlékeztető karszalagos zöld-fekete egyenruháját a mai reguláris hadseregekére emlékeztető barettsapkás, terepszínű zubbonyos változatra. Tagjai katonai rangokat viselnek, századokba rendeződnek. A szervezet céljaként a „cigánybűnözés” miatt kialakuló „háborús helyzetre” való fegyveres felkészítést jelölte meg és csak 2010-ben több katonai jellegű kiképzőtábort tartott meg. Eszes Tamás az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy tíz alkalommal volt büntetve, egyebek között garázdaság, könnyű testi sértés és adócsalás miatt. Büntetéseinek jó része azzal függ össze, hogy sokáig kidobóként dolgozott. Cozma-Callini Eduard Octavian, a Püspökladányi Román Kisebbségi Önkormányzat elnöke és a Véderő tagja egy hungarista portálon olvasható nyílt levelében így fogalmaz a katonai pózokat kedvelő önjelölt századosról: „Eszes Tamást jól ismerem. Egy született harcos!. A Kék Sárkányok Kempo Szövetség életre hívója. Kempooktató. Valamikor régen katona volt. Járt a Francia Idegenlégióban is. Többek között Szlávy Bulcsú személyi testőre is volt. (Tudják, a »Balaton Királyának«)”.

A Szebb Jövőért, a Véderő és a Betyársereg tagjait helyi vállalkozóknál szállásolták el, így – többek között – a falusi turizmussal, vendégházak üzemeltetésével foglalkozó B. Magdolna helyi lakosnál, S. János hegybírónál, N. Pálné virágárusnál.

A Betyársereg tagjai saját otthonuk előtt fokossal és ostorral fenyegették meg a helyi romákat. Eszes Tamás a Véderő századosa – aki főparancsnoki címéről épp gyöngyöspataimegjelenésük előtt mondott le, egy sajtóértesülések szerint 31 éves, Köbölkúti (Gbelce) illetőségű szlovák állampolgár, Porubszky Zsolt javára – pedig helyi támogatójuktól jelképes összegért vásárolt meg egy borospincét a hozzá tartozó telekkel együtt a Kecskekőn, amit a Véderő egyenruhás tagjai rendszeresen a romák lakta utcákon keresztül közelítettek meg. Eszes Tamás és a Véderő több tagja a Szebb Jövőért vezetőjével, László Attilával az első sorban foglalt helyet a Szebb Jövőért fellépését követően a gyöngyöspatai falugyűlésen.

Miután több helybéli belépett a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesületbe annak más településeken élő tagjai kivonultak a faluból és Hajdúhadházon kezdtek el járőrözni. Az Athena Intézet korábbi incidensjelentése figyelmeztetett arra, hogy a kisebb, radikálisabb csoportok megkísérelhetik áttörni a szimbolikus küszöböt a helyi roma közösséget érő provokáció fokozásával. Gyöngyöspatán a Szebb Jövőért megjelenése előtt is működött polgárőrség, illetve járőrözést tartottak a helyi vállalkozókat tömörítő Együtt Gyöngyöspatáért Baráti Kör Kiemelten Közhasznú Egyesület (Baráti Kör) tagjai is. Jelenleg négy szervezet járőrözhet a faluban: a Baráti Kör járőreihez és a polgárőrséghez csatlakozott a Szebb Jövőért helyi csoportja, és roma polgárőrség is alakult.

A Szebb Jövőért helyi vezetője Hartyáni Attila, aki Bajcsy-Zsilinszky utcai házában szállást ad a Véderő faluban maradt tagjainak és időnként más hozzájuk csatlakozó extrémista szervezetek, például a Betyársereg tagjainak. A Szebb Jövőért településről való kivonulása után a Véderő berendezkedett a településen. A már említett pince mellett használatba vették a mellette álló présházat, továbbá egy olyan területet, közvetlen a romák lakta házak szomszédságában, amire egy „országos kiképzőbázis” létrehozását hirdették meg.

Április 16-án a Véderő és a Szebb Jövőért polgárőrség tagjai az említett területen tartott „tereprendezésről” a falubeli szállásukra tartó tagjai és a helyi roma közösség között incidensre került sor, ami rendőri beavatkozást is igényelt. Április 22-én pénteken a rendőrség a kiképzésre jelentkezőknek a tábor területére való megérkezése után szabálysértési őrizetbe vette a Véderő egyenruhás tagjait és azokat a helyszínen lévőket, akik katonai jellegű öltözetet viseltek. A táborba jelentkezők közül többen a Szebb Jövőért és a Magyar Nemzeti Gárda egyenruháját, vagy annak egyes darabjait és jelképeit viselték. A területen a Véderő mellett a Szebb Jövőért tagjai végezték az előkészületeket, közülük többen elhagyták azt még a táborozók és a rendőri erők megérkezése előtt. Április 25-én, hétfőn az Egri Városi Bíróság nem jogerős ítéletében megszüntette a bírósági eljárást az őrizetbe vettek ellen.

A Véderő elengedett tagjai azonnal visszatértek Gyöngyöspatára és egyenruhában vonultak végig a romák lakta utcákon a Kecskekő oldalában található pincékhez, később csatlakozott hozzájuk a Betyársereg néhány tagja is. Janicsek János „Pipás” és a Szebb Jövőért vezetőjének házában tartózkodó Jantyik János „Suttogó” bejelentkeztek Gyöngyöspatára, Eszes Tamás viszont aHírszerző tudósítójának kérdésére cáfolta a bejelentkezéséről és polgármesteri indulásáról szóló korábbi nyilatkozatát. A csoport tagjainak közösségi oldalakon olvasható bejegyzései alapján vélhető, hogy állandó házat szereztek a csoport céljaira Gyöngyöspatán.

A Véderő tagjai április 26-án ugyanezen közösségi oldalakon invitálták más extrémista szervezetek tagjait, hogy csatlakozzanak hozzájuk a Szebb Jövőért gyöngyöspatai központjában található „bázison”. A – saját szavaikkal – „cigányirtásra” jelentkezők közül akadt, aki a rendőri jelenlét felől érdeklődött, amire Janicsek János kedden napközben úgy válaszolt, hogy másnap délig várniuk kell. Még aznap többen csatlakoztak a Bajcsy-Zsilinszky utcai ház udvarán gyülekezőkhöz. Ugyanezen a napon, az ittas – születésnapot ünneplő és pálinkázó – véderősök szóváltásba keveredtek egy helyi roma családdal az Arany János utcánál. A romák és az extrémisták beszámolójában is előkerül a Szebb Jövőért „polgárőreinek” és a Véderő tagjainak szállást adó N. Pálné. A rendőrséget egy roma család hívta a helyszínre. Az esti órákban a szállásuk felé tartó, Véderősökből, a Szebb Jövőért és a Betyársereg tagjaiból álló csoportból kivált a petőfibányai N. Alex a Bajcsy-Zsilinszky és Bem utcák sarkán társai közül és ittas állapotban az utcára vizelt, majd szóváltásba keveredett a környékbeli házak roma lakóival és a térfigyelő kamerák tanúsága szerint elindult feléjük, amitől társai – köztük Janicsek János – nem tudták visszatartani. A Bem utcában ezután alakult ki a tömegverekedés, ami után három embert kórházba szállítottak.

Az Eszes Tamás tulajdonában lévő pincét a százados szavait idézve „fegyverszobának” használták április 22-én és a jelenlévő újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy úgynevezett Airsoft fegyvereket, gáz riasztófegyvereket és hatástalanított AMD gépkarabélyokat tartanak ott, amelyekre a lövészet „elméleti és gyakorlati” oktatása miatt van szükségük. Eszes kiemelte, hogy ezek használata magánterületen nem ütközik törvénybe. A Véderő használatba vette a pince melletti présházat is, amit a helyiek szerint L. Miléna adott nekik használatra. Eszes az újságírókat arra kérte, hogy a saját pincéje előtt készítsenek róla felvételeket, mert a présházat csak szívességből használják. A présház és a pince melletti területet, ahová a kiképzőtábort tervezik létesíteni, S. János hegybíró biztosítja a Véderőnek. Ő az, aki a Szebb Jövőért polgárőreit is szállásolta. S. János és L. Miléna április 22-én együtt jelent meg a Bem utca romák lakta alsó részén. S. János és B. Magdolna szóváltásba keveredett a romák vezetőivel Pintér Sándornak a polgármesteri hivatalban tartott sajtótájékoztatóján. A romák vezetői szerint a Szebb Jövőért polgárőreit és a Véderő tagjait B. Magdolna, S. János és utóbbi sógoraMaka Attila független önkormányzati képviselő támogatja.

A helyi vállalkozók által vezetett, megközelítőleg 100 tagot számláló Együtt Gyöngyöspatáért Baráti Kör képviselője Maka Attila székhelye azonos helyen található a Polgármesteri Hivatallal (Fő utca 65.). Varga Lászlóné az egyesület akkori elnöke jegyzi azt a beszámolót, amit 2006-ban állítottak össze a helyi roma lakosságot érő panaszokból és amit a Barikád TV közölt. Az egyesület a járőrözési tevékenységgel lett kiemelten közhasznú szervezet, tagjaitól díjakat szed és több ízben szervezte meg, hogy az alacsony értékű ingatlanokat megvásárolják a romák elől. Több ilyen telekma üresen áll. Egy alkalommal egy „problémás cigány család” otthonát vásárolták meg, B. Magdolna a Baráti Kör vezetőjének nyilatkozatai szerint a helyi romák kérésére,mert „már ők sem tudtak együtt élni velük”. Az egyesület egyik tevékenysége „helyi ingatlanok értékesítésének elősegítése”. 2006-ban a település önkormányzata építési tilalmat rendelt el a romák lakta ingatlanokra, ami megakadályozza, hogy az életveszélyessé vált épületeket azzal a céllal bontsák le, hogy újat építsenek a helyére, hogy a már meglévő ingatlanokat bekerítsék, infrastrukturálisan fejlesszék vagy a telken gazdasági épületeket hozzanak létre.

A Baráti Kör tagjai ezek után több ingatlant nyomott áron vásároltak meg a romáktól. A vendégházai bővítésére Európai Uniós pályázaton több mint 4 millió forintos támogatást nyert B. Magdolna szerint az egyesület a települést szeretné felvirágoztatni a falusi turizmus a szőlő- és gyümölcstermesztés felvirágoztatásával, aminek csak a helyi romák az akadályai. Több helyi, nem roma lakos viszont úgy nyilatkozott, hogy bár konfliktusok korábban is voltak, azok nem voltak súlyosabbak vagy gyakoribbak, mint bárhol máshol vidéken. Általános többségi véleménynek mondható, hogy néhány gyöngyöspatai lakos korábbi sérelme, politikai vagy anyagi érdeke áll a mögött, hogy „behívták Patára” a falubeliek által csak „gárdistákként” azonosított polgárőröket és más csoportok – így a Véderő tagjait. Arra a kérdésre, hogy kiknek áll érdekében a feszültség fenntartása Gyöngyöspatán sejtelmesen csak így válaszolnak: „Nézze meg, kik támogatják a gárdistákat!”

MARABU RAJZA