Demján feltétele

Túl sok a hangjegy. Egy párat kihagy és tökéletes lesz – mondta II. József Mozartnak Milos Forman filmjében. Túl sok a filozófus, a bölcsész, az értelmiségi – hangzik a panasz évszázadok óta, általában nem azokban a korszakokban, amelyeket utóbb irigyelni szoktunk.

Nem kell annyi széplélek, inkább termeljenek kézzelfogható dolgokat. Annak van értéke, becsülete. Ilyesmiről beszél Orbán Viktor is, igaz, ő elsősorban a spekulatív gazdaságot állítja szembe a munkaalapúval, bármit is jelent ez. Persze tudjuk: a pénzügyi tevékenység gyanús, rendes ember kétkezi munkát végez. Esetleg tűzoltó lesz vagy katona, vadakat terelő juhász. Ügyvéd leszel s bankár, tőzsdén kereskedő kufár – milyen altató lenne ez már?

Demján Sándor feltehetően a hagyományos toposzokat kedveli, ezért a minap úgy fogalmazott: „jelenleg nem még több művészre van szüksége ennek az országnak, hanem dolgozó, termelő emberekre”. Ezért aztán betiltaná (!) a művészeti szakköröket azokban az iskolákban, ahol nincs legalább kétszer annyi technikai szakkör. Végre megvan Magyarország felvirágzásának legfőbb akadálya, a sok művész! Ha valaki azt gondolná, hogy mindez csak retorika, téved, hiszen a kormány oktatási és kulturális politikájában éppen anyagi erővé válik az értelmiségellenes frusztráció.

Nem kellenek ide művészszínházak, a nép szórakozni akar, már repülnek is a régi direktorok, mert itt vannak az újak a nézőbarát repertoárral. Diplomásból sincs szükség ennyire. Hány és hány bevásárlóközpont építkezésén tolhatnák a talicskát, ha nem akarnának mindenáron tanulni, ami sok esetben –mint Demjánék korábbi javaslataiból kitűnik – 15 éves kor után merő nemzetgazdasági csapás.

És ha már mindenképpen egyetem, akkor lehetőleg ne bölcsészet. Mert hát, kinek kell irodalomtörténész egy nagyszabású ingatlanfejlesztésnél? Az a párt pedig, amely néhány éve nemzethalált kiáltott az államilag finanszírozott egyetemi helyek csekély szűkítésénél, most azon gondolkodik, hogy éppen ezeket a helyeket  harmadával apasztja. Ez egyébként ugyanaz a párt, amelyik előbb a kétezer, majd a 14 ezer forintos tandíj ellen kampányolt, mondván, a fizetés miatt sokan kiszorulhatnak a felsőoktatásból. Így aztán most nyilván logikus, hogy a terveik szerint egy évfolyam kétharmada fizethet a korábbi tandíjnál sokkal magasabb költségtérítést. Mert az nem tandíj.

Tudjuk, keleti szelek fújnak. A magát elkötelezetten baloldalinak nevező Demján azt is mondta, hogy Kína a hihetetlen tempójú növekedését a nagyszámú szorgalmas és főleg szegény kínainak köszönheti. Szerinte „a szegénység a legjobb motiváció, s ez a feltétel nálunk is megteremthető”.

Akkor viszont van egy jó hírünk a kormánynak és befolyásos támogatóinak: ez a feltétel adott.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.