Véleményem szerint az F épület épületgépészetének, berendezéseinek újjáépítésével semmiféle műemléki kötelezettség nem sérülne meg. (Ismeretes, hogy csak a homlokzat és a központi lépcsőház maradt az eredeti állapotában, minden más műemléki védettséget igénylő részt az átalakításkor elpusztítottak). A könyvtár újabb, további 40 ezer m² alapterületű épülete felépülhetne a Szent György téren József nádor palotája és a királyi istállók helyén, és ha ez nem lenne elég, a volt hadügyminisztérium helyén is, közel az F épülethez „mégiscsak a város legelegánsabb, legvonzóbb helyén”, megtartva, felújítva az F épületet is. Így a turizmust kiszolgáló és bevételt hozó funkciókat is el lehetne helyezni itt.

Ezzel az elrendezéssel eltűnne a jelenlegi szégyenletes városkép, mely méltatlan az elnöki palotához, a magyar történelemhez. Helyreállhatna a valóban műemléki értékű háború előtti városkép. Eltűnne az Európában egyedülálló háborús rom (hol van még ilyen 65 évvel a háború után?), a bóvli zászlósor a szakadt zászlórongyokkal, a fa „villanyoszlopokkal”, a Bormúzeum feletti soha nem volt rémséges kősivataggal, és Aquincum-szerű újrafalazott kőfalcsonkokkal.

A Széchényi Könyvtár bővítése a helyhez illő, méltó programja lehetne a tér beépítésének. Az F épület felújításával együtt pedig a megvalósítás is sokkal gazdaságosabb és reálisabb lehetne egy új, lágymányosi épület építésénél, és még hozzá az F épület – ha más funkcióra is történő, de feltétlenül szükséges – átépítésénél, nem beszélve arról, hogy 65 évig nem sikerült a Szent György tér helyreállításához megfelelő, méltó és megvalósítható épületfunkciókat találni.

Bokor Mihály építészmérnök