Helyesírási hibákban bővelkedő irományokat tett közzé, hogy megmutassa, milyen csúnya, ha valaki nem tud helyesen írni. Sikerét a Nemzeti Konzultációs Testület is megirigyelte, amikor megalkotta 12 kérdésből álló kérdőívét, melyet nyolcmillió választópolgár tesztelhet.

Az egyik feladat a 9. kérdés átfogalmazása lehetne, mely azt tudakolja, védje-e az alkotmány a „magyar hagyományos állat- és növénytermesztésben fennmaradt fajokat?” Az én tippem: „Védje-e az alkotmány az állattenyésztésben és növénytermesztésben fennmaradt hagyományos magyar fajokat?” Az már csak hab a tortán, hogy ezt a védelmet az egész Kárpátmedencére gondolják kiterjeszteni, amit szomszédaink nyilván örömmel üdvözölnének.

Mind a 12 kérdésnél lehetséges válaszként szerepel: „Nem tudom megítélni a kérdést”. Jómagam ennek értelmét nem tudom „megítélni”. Magyarra fordítva talán azt jelenti, hogy „Nem értem a kérdést”. Feltehetően azonban a „nincs véleményem” válasz rejlik e megfogalmazás mögött, bár nem tudok a testület gondolataiban olvasni, ha egyáltalán voltak ilyenek.

Az 5. kérdésben egy eddig ismeretlen adónem lehetősége vetődik fel, amikor arra kellene válaszolni, hogy az alkotmány engedélyezze, vagy tiltsa-e, hogy „megadóztassák a gyermeknevelés költségeit”. Sokféle adóalapot ismerek. Ilyen lehet a jövedelem, a nyereség, a vagyon, az ingatlan, a fogyasztás (a vásárolt termékeken és az igénybe vett szolgáltatásokon keresztül) stb. A költségeket azonban eddig még nem adóztatták meg. A szerzők feltehetően gondolhattak a gyermekneveléssel öszszefüggésben vásárolt termékek, szolgáltatások forgalmi adójára (annak csökkentésére vagy eltörlésére), esetleg a jövedelmek azon részének adómentességére, melyet erre a célra fordítanak. De akkor miért nem ennek megfelelő kérdést tesznek fel?

Némi nehézséget okozott a képzők, ragok összhangjának a biztosítása például a 10. kérdésnél. Védeni kell-e „a nemzeti vagyont, különös tekintettel a termőföldet és a vízkészletet”? – olvasható. Volna két javaslatom a mondat második részére. Az egyik: „...különösen a termőföldet és a vízkészletet.” Vagy: „...

különös tekintettel a termőföldre és a vízkészletre.”

A testület mentségére szól, hogy nyelvész nincs közöttük, „csak” az MTA elnöke, a volt házelnök, egy nagykövet, egy bankár és egy EP-képviselő. Alkotmányjogász sincs közöttük, így azt sem lehet kifogásolni, hogy a kérdések között vannak, amelyeknek nincs közük az alkotmányhoz, illetve számos, valóban vitatott és fontos kérdés nem szerepel a kérdőíven.

Kerekes Ottó Budapest