Miért maradtam?

Bármilyen hihetetlennek is hangzik, engem Orbán Viktor győzött meg, hogy maradjak a magán-nyugdíjbiztosítónál.

Azt mondta miniszterelnökünk, hogy a jövőben csak annyit lehet nyugdíjra fordítani, amennyit ezen a címen beszednek, és február 15-én tárgyalja meg a dolgot a kormány.

Ismerős volt a helyzet. 1998 őszén, a helyi önkormányzati választások előtt az akkori Fidesz-kormány azt mondta: „ne legyen a kampány megalázó témája az éves nyugdíjemelés mértéke”, és tudjuk, mi történt a választások után a nyugdíjemeléssel. Most január 31-ig kellett döntenem, de majd február 15-én derül ki, mi is lesz a nyugdíjakkal az állami nyugdíjbiztosítónál. Ha Orbán Viktor azt mondta, hogy csak annyit fordítanak a nyugdíjakra, amennyit erre a célra beszednek, akkor arra mindenki mérget vehet, hogy ez így is lesz. Hiszen Orbán úr mondta, hogy ő még soha nem hazudott, és nem látom az okot, miért kellene ezen a jövőben változtatnia.

Márpedig ha tényleg csak annyit költenek, akkor praktikusan semmi köze nem lesz a szolgálati időmnek és keresetemnek a majdani nyugdíjamhoz, hiszen más tényezők határozzák meg, mennyi lesz a pénz rá. Ahogy most látszik, egyre kevesebb.

Mi, Ratkó-gyerekek úgy fogunk járni, mint bazseválás után a banda cimbalmosa, mikor megkérdezte, hogy neki miért nem jár a pénzből. Azt mondta neki a prímás: járni jár, de nem jut!

Szóval ezért maradtam, mert kell az a biztos pénz a magánnyugdíjpénztárnál.

Ábrahám Zoltán Székesfehérvár

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.