Nyílt levél a miniszterelnökhöz

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Régi rossz – vagy jó? – szokásomtól eltérően nem gyűjtöttem aláírásokat az alábbi nyílt levélhez, melynek célja nem a kritika, hanem sokkal inkább az aggodalom. A szovjet megszállás alatt aligha gondolhatta volna bárki, hogy még életünkben eljuthatunk oda, hogy hazánk legyen az európai demokratikus államok közösségének elnöke. Mindnyájunk érdeke, hogy ennek a feladatnak eleget tudjunk tenni, és elnyerjük a társországok elismerését és bizalmát.

Bevallom, nem bántam volna, ha ez a megbízatás fél vagy egy évvel később kerül a kezünkbe, amikor már az új kormány túl jutott a kormányváltás okozta időszakon, amit kétségkívül bonyolultabbá tesz az április választáson elért kétharmados többség nyújtotta lehetőség. Az elkövetkező hónapokban ugyanis lényegesen nagyobb figyelem hárul hazánkra, belpolitikánkra, mint bármikor.

Az új kormány az áprilisi választás óta szokatlan gyorsasággal a törvények, a rendeletek sokaságát hozta meg, amelyek némelyike nemcsak az ellenzék támadásait, hanem a külföld rosszallását is kiváltotta. A legnagyobb visszhangot, kritikát kétségkívül a médiatörvény keltette. Hazánk, amely a két vesztes háború után, ’56-ban és ’89–90-ben is kivívta a nemzetek megbecsülését, ma a nyugati politika és média kereszttüzébe került. Szörnyű dolgokat írnak és mondanak rólunk. Mindezt ma már nem lehet a más politikai nézeteket vallók ármánykodásával magyarázni. Az ország népe azt remélte, hogy az EU-elnökség felénk irányítja nemcsak Euró pa, hanem – némi túlzással – a világ figyelmét is, és ez a megbízatás elismerést hoz Önnek és hazájának is. Sajnálatos módon a szerencsétlen médiatörvény ennek olyan labilis alapot teremtett, mely, félő, hogy ellentétes hatást fog elérni.

A bírálatok nemcsak Önt és kormányát, hanem az egész magyar népet érinthetik. Nemcsak örökös külföldi kritikusaink ellenérzéseit válthatjuk ki, hanem elveszíthetjük barátaink támogatását, jóindulatát is. Hazánk történelmének ismeretében könnyen besorolnak bennünket az önkényuralmi rendszerek közé, amit ez az ország és népe nem érdemel meg. Arra nincs időnk, hogy a kormány Európa politikusaival és a médiával hosszú hónapokon keresztül vitatkozva védje meg rendelkezését. A jelen körülmények között egyetlen megoldás kínálkozik: a médiatörvény azonnali visszavonása. Meggyőződésem, hogy ezt a lépést az EU országai és politikusai melegen üdvözölni fogják, és ezért Önt nem elmarasztalásban, hanem elismerésben részesítik.

Tisztelettel

Solymosi Frigyes
akadémikus, a Nemzeti Kör tagja

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.