A fideszes többség megszavazta az alkotmány újabb módosítását, melynek alapján az alkotmánybírákat jelölő bizottságban eleve többsége van a Fidesz–KDNP-nek. (Az eddig hatályos alkotmány szerint minden frakció egy tagot jelölt a bizottságba, így a jelöléshez kormányoldal és ellenzék megegyezésére volt szükség.) A Fidesz most azt jelöl, majd azt választ meg alkotmánybírónak, akit akar. Olyanokat jelöl majd, akiktől azt várhatja, hogy egyetértenek majd vele. Ezzel megszűnik a törvényhozás alkotmánybírósági kontrollja.

Ugyanígy, fideszes többséget teremtve választotta meg az Országgyűlés kormánytöbbsége a számvevőszék elnökét és alelnökét jelölő bizottságot. A számvevőszék élére pedig a kétharmados többség Domokos Lászlót, a Fidesz elkötelezett pártpolitikusát választja meg. Újjáéled a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság, mely mindenkit ellenőriz, csak a kormányt nem.

Köztársasági elnöknek a hírek szerint azt a Schmitt Pált választják majd meg, akit Orbán Viktor előbb főpolgármesterjelöltként, utána európai parlamenti listavezetőként bízott meg a Fidesz képviseletével, tehát ő is a párt elkötelezett híve. Mint egykor Dobi István vagy Losonczi Pál, akik a párt megbízásából lettek az Elnöki Tanács elnökei. Schmitt legfőbb ügyésznek, legfelsőbb bírósági elnöknek, ombudsmannak is azt jelöli majd, akit Orbán kíván, és a törvényalkotással szemben sem gyakorol majd semmiféle kontrollt.

A választási eljárási törvény módosításával az Országos Választási Bizottságot is a Fidesz választottjaira cserélhetik le. Nem várják meg a következő országgyűlési választást, mint az eddigi szabályozás szerint, még az önkormányzati választások előtt váltanak. A választások tisztaságát se felügyelhesse más, mint ők maguk. Demokrácián nem egyszerűen azt értjük, hogy az ország élén álló politikusok választás útján kerülnek hatalmi pozícióba, annak nélkülözhetetlen alapja a hatalommegosztás.

E logikára épül az 1989-ben megalkotott magyar alkotmány is. A választások arról szólnak, hogy ki kormányoz, de a kormánytöbbség hatalmát számos fék és ellensúly korlátozza: olyan független intézmények, mint a köztársasági elnök, a számvevőszék, a jegybank, a bíróságok, az Alkotmánybíróság, az ombudsmanok. Jobb híján – a jegybankelnök kivételével – ezek vezetőit is az Országgyűlés választja, de – kivéve a legfőbb ügyészt s a harmadik fordulóban a köztársasági elnököt – nem az egyszerű parlamenti többség.

Az ilyen választáshoz kétharmados többséget kíván meg az alkotmány, melynek megalkotói annak idején azt feltételezték, hogy a kormány mögött aligha áll kétharmados többség. Az, hogy e tisztségekre kormányoldal és ellenzék egyetértésével lehet csak jelölni, illetve megválasztani valakit, a legfontosabb garanciája ezen intézmények függetlenségének, ennek révén pedig annak, hogy valóban fékekként és ellensúlyokként működjenek a kormánnyal és a parlamenti többséggel szemben.

Ha viszont a fideszesek megfogalmazása szerint: „a jelölőbizottság öszszetétele… a választópolgárok akaratából létrejött parlamenti arányokhoz” igazodik, a kétharmados többséggel rendelkező Fidesz a független intézményeket is teljesen az ellenőrzése alá vonja, s eltűnnek a fékek és az ellensúlyok. Márpedig ahol ilyenek nincsenek, ott demokrácia sincs.

Melyik az a rendszer, amelyben minden köztisztség betöltőjét a kormányzó párt választja ki? Ez a pártállam. A pártállamnak éppen az volt a lényege, hogy minden köztisztség betöltőjét az állampárt bízta meg, neki voltak felelősek. A Fidesz most ilyen rendszert alakít ki. A képviselői által benyújtott, a média szabályozására vonatkozó törvényjavaslatokkal is. A hírek szerint fideszes politikus – Szalay Annamária – lép elő a média kilenc évre megválasztandó főfelügyelőjévé. Ő lesz Lakatos elvtárs.

Megint nem lesznek kormánytól, kormánypárttól független intézmények, Magyarország újra pártállam lesz.

Hogy továbbra is lesznek választások, ahol több párt is elindulhat? A Fidesz a képviselői létszámcsökkentésre hivatkozva máris úgy alakította át az önkormányzati választási törvényt, hogy a maga esélyeit javítsa, a vetélytársak elindulását megnehezítse. A kétszáz fős parlament ürügyén az országgyűlési választási törvényt is úgy készül átalakítani, hogy legnagyobb pártként akkor is többsége legyen a következő parlamentben, ha a többi párttal szemben a társadalomban már kisebbségben lesz. Ennek megkönnyítésére vonja a már benyújtott törvényjavaslatokkal teljes ellenőrzése alá a médiát, körülbástyázva ezzel új pártállamát.

A pártállam – diktatúra. Mindig az volt. Hol kemény, hol puha, de diktatúra. Vannak eszközei arra , hogy ha már elegük van belőle az embereknek, azt se juttathassák kifejezésre a nyilvánosságban és a választásokon. Ilyen intézményeket alakítanak ki ezekben a hetekben. Élnek a kétharmados többséggel. Hogy is mondta Orbán Viktor? „Egyszer kell nyernünk, de nagyon.” Ehhez kellett.

A szerző közgazdász