belépés belépés | segítség segítség | alkalmazások alkalmazások | RSS RSS | előfizetés előfizetés | akciók akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | NolRandi
 
Népszabadság.hu | NolBlog | NolTV 2012. május
26. szombat

Az értelmiség mint jellem és életforma

Fékezetlen a habzás az MTA Politikai Tudományok Intézete körül: nyilatkozatháború zajlik az elbocsátásokról, nemzetközi (!) petíció követeli az egyik nyugdíjazott kolléga visszavételét. Kemény állítások hangzanak el a nyilvánosságban, hát még azon kívül. Egy intézmény belső átalakítása és a kapcsolódó személyi kérdések hirtelen a nyilvánosság bántóan éles reflektorfényébe kerültek.

Boda Zsolt| Népszabadság| 2010. május 31. |31 komment

nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra

Cikk értékelésBe kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

Lerner | 2010. június 2. | 11:05:22

Szalai szélsőbaloldali? Mi a szélsőséges Szalai nézeteiben? Vagy a "szélső" jelző csak annyit jelent, hogy a JELENLEGI kínálat balszélén áll? Ennek nem sok értelme van, hisz ez teljesen relatívvá tesz minden jelzőt.

A "szélső" jelző használatának Szalaival kapcsolatban egyetlen értelme van: nézeteinek ab ovo szalonképtelenné tétele.

medvicsek | 2010. június 1. | 13:49:16

Nagyon sok igazság van a cikkben. Rengeteg olyan ember dolgozik a PTI-ben, akiknek másutt is van (közalkalmazotti) állásuk, tudományos tevékenységük pedig nulla. Szalai speciel nem ilyen (és akadémiai doktorokat 70 évig nem szoktak nyugdíjba küldeni), miközben Stumpfnak inkább repülnie kellene: az, hogy Körösényi Stumpffal kapcsolatban a "tudós" szót kiejtette, némiképp mulatságos. Ugyanakkor nem esik szó olyan munkatársak kiakolbólításáról, akik csak a szappanoperát tanulmányozzák évek óta.

Nagyobb baj az, hogy miközben a tisztogatás némiképp indokolt (bár van neki politikai színezete), a Körösényi által javasolt kutatási témák a hóthalálunalom kategóriába tartoznak: ezzel aztán senki nem fog betörni a nemzetközi színtérre, ennyire nem lehet mellőzni az interdiszciplinaritást és a feltett kérdések alapvetően belterjesek mind tudományosan, mint helyet illetően.

Van nekünk tkkp. szükségünk ilyen akadémiai intézményekre? Miért nem az egyetemek a tudományos központok, mint más, rendes helyen?

nomen est omen | 2010. június 1. | 07:49:54

Az MTA szervezete, intézményhálózata a szovjet központosítás és tudomány államosítás eredménye. Ennek ellenére a "konzervatív" tudósaink az MTA elnöki székébe kerülve valahogy nem tetszenek eme kommunista maradvány ellen kűzdeniük.

walabi | 2010. június 1. | 06:29:29

Egyébként Körösényi bevallott céljai:
1. Profiltisztítás – ezért viszonylag jó képességű, de nem azon a szakterületen dolgozóktól is meg kell válnia, és
2. Színvonalemelés – ezen meg eleget vitáztunk már.

walabi | 2010. június 1. | 06:16:06

Azért egy dolgot tisztázni kéne. Ahhoz, hogy valaki értelmiséginek mondja magét szükséges a felsőfokú végzettség. De nem minden felsőfokú végzettséggel rendelkező értelmiségi. A különbség az, hogy az értelmiségi minőséget jelent.

Ezért van az, hogy az értelmiségi meg a kommunista egymást kizáró fogalmak!

kékestető | 2010. június 1. | 00:54:39

Mindezek mellett nekem azt magyarázza meg végre valaki, hogy Szalai Erzsébet, illetve még Laki László miért van a "távozásra felkért kollégák" közt?

lankai | 2010. május 31. | 20:28:07

Elnézést a gépelési hibákért.

lankai | 2010. május 31. | 20:23:05

Már csak azért is, mert az akadémián dolgozó munkatársaknak minima két állásuk van! Egy egyetemi és azt duplázzák egy akadémiaival, ahol vagy nem kutatnak semmit, vagy ugyanazt, amit az egyetemen. Innen is csurran, onnan is cseppen.
Az akadémikus elvtársaknak kifizettek havi több mint egy millióról ne is beszéljünk. A mai akadémikusok több mint fele a szocibanem kapta meg a cí met - érdemes lenne megnézni a tudományos múltjukat. L-. Glatz de távolról sem ő az egyetlen. No meg ott van Pálinkás elvtárs eklnök úr, aki jó fieszesként a szocikkal A maga képére formáltatta az akadémiai törvényt. A törvény pl. felhatalmazza, hogy az elnök eladhatja az akadémia összes épületét egyszemélyben, csupán utólag el kell mondani a közgyűlésen, hogy eladta. És még egyéb hasonló egyszemélyes, kontroll nélküli felhatalmázások sora illeti. Orbán egyvbalamiben igaza volt. Ebben az országban nincs demokrácia. Itt anarchia van. Ez jellemzi a Magyar Tudományos Akadémiát is.

lankai | 2010. május 31. | 20:15:04

Mélyen egyetértek a cikk tartalmával és Körösényi átalakítási szándékával - tetteivel nem igazán. Ui. kevésnek tartom ezeket. Ebben az intézetben legkevésbé politológusok dolgoznak. Akki pedig annak mndja magát Ficz? nos, inkább a szélhám kategória. A listát még lehetne bővíteni (Kovács Imre faluszociológus, A. Gergely András könyvtáros, Lévai Imre közgazdász, Kéri László médiajelenség, de ne felejtsük Stumpfot sem, aki médiamogullá avanzsált és tudományos teljesítménye - még ha Körösényi szívesen dolgozna is vele - kábé egyenlő a nullával, de sebaj, úgyis megy Amerikába nagykövetnek. És még hosszan lehetne sorolni a neveket... Vannak úgy vagy százan. Akik meg úgy be-belátogatnak az intézetbe, inkább ne tennék. De azh egész adkadémia társadalomtudomány káűbé ilyen. A szociológiai intézhettől kedzve a nem tudni mire való kisebbségkutatóiig egészen a zenetudolmányi tobb mint 100 munkatárásig! Akik bejárnak melegedni, hgoy ne kelljen otthon fűteni. De van még régészet is! Ásnak az Országházh utcáben! Az ám! A Glatz féle magán intézetről sok-sok mujnkatárssal nem is beszhélve. Glatz, akinek minden sorát más írta! Akinek nincs köze saját akadémikusságig vitt munkásságához! És el ios érkeztünk a történettudolmányi intézetig, ott is több mint 100 munkatárssal, de érdekesek ám még a jogtudományi kutaások is, bizony ám, és a közgazdaságiak is - mennyi elemzés nem született itt meg korunk gazdasági helyzetéről! Az egész akadémiai injtézményhálózat megérett a felszámolásra - a termés

héron | 2010. május 31. | 15:00:02

A cikk szerzőjének valami igaza lehet, ezek a kutató intézetek meglehetősen kis eredménnyel költik a közpénzt, ideje itt is reformálni.
De tovább vinném ezt a fonalat. At egyetemi tanszékek! Legalább harminc negyven jó státuszu ember dolgozik egy adott tanszéken, viszont gyerekeim különböző jó egyetemeken arra panaszkodnak, hogy az előadásokat doktoranduszok (néha siralmas felkészültséggel), a gyakorlatokat pedig felsőbb egyetemisták tartják. A 70-es években ezzel ellentétben az előadást általában professzor, a gyakorlatokat meg docens tartotta és már akkor csodálkoztunk, ha egyszer tanársegéd jött helyettesíteni, azok legfeljebb a táblát törölték.
Vajon mit csinál a sok jól fizetett státusz az egyetemen, ha nem oktat? És miért nem oktat? Ezt aproblémát egyébként már posztgradként (90-es évek) a közgázon is maliciózusan elemezte egyik oktatónk. Augiász istálója?

Igazi Trebics | 2010. május 31. | 12:07:30

"Politikailag rendesen beágyazódott, szakmailag súlytalan emberek ülnek tömegével az intézetekben, néha az élükön is (ld. Körösényi elődjét). " Mármint Bayer József szakmailag súlytalan lenne?:)

Igazi Trebics | 2010. május 31. | 12:05:59

"Szalai egy szélbalos szociológus, mégha a maga területén viszonylag elismert is. " Azt szeretem, amikor a szakmaiságra hivatkozóak ilyen "szakmai" érveket hoznak fel:)
" ráadásul nyugíjas is lesz (ez amúgy külön szép, hogy mifelénk szokás közalkalmazottként nyugdíj után is dolgozni, amúgy szokásjog alapján)" Nem nyugdíjas, hanem eléri a nyugdíj korhatárát. Egyébként meg nem arról volt szó, hogy a TELJESÍTMÉNY számít?
"Amúgy Körösényi azt hiszem rendszeres beszámolókat akar előírni, ez ellen is voltak akik tiltakoztak." Ha ezt akarja, akkor ebben maximálisan igaza van, azonban kérdésem az Ő sikerkritériumaira vonatkozott.

s.high.hopes | 2010. május 31. | 11:34:48

Másrészt figyelembe kell venni, hogy főleg társadalomtudományi területen, nem nagyon vannak civilizált állapotok az akadémián. Politikailag rendesen beágyazódott, szakmailag súlytalan emberek ülnek tömegével az intézetekben, néha az élükön is (ld. Körösényi elődjét). Amikor volt a hirig a Filozófiai intézet körül akkor elég világosan látszott, hogy szcientometriában infiniteszimális mennyiségeket kellett volna összehasonlítani az un. szakmailag megalapozott, nem brancs-alapú döntéshez. És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy miféle emberek lehetnek egyetemi tanárok, sőt tanszékvezetők a legjobbnak ítélt helyeken is.

s.high.hopes | 2010. május 31. | 11:24:56

Igazi Trebics | 2010. május 31. | 11:09:18

Szalai egy szélbalos szociológus, mégha a maga területén viszonylag elismert is. Körösényi úgy gondolta nem igazán az intézménybe való, ráadásul nyugíjas is lesz (ez amúgy külön szép, hogy mifelénk szokás közalkalmazottként nyugdíj után is dolgozni, amúgy szokásjog alapján), ez nem a legszebb módja a helyzet rendezésének az tény.

Amúgy Körösényi azt hiszem rendszeres beszámolókat akar előírni, ez ellen is voltak akik tiltakoztak.

Igazi Trebics | 2010. május 31. | 11:09:18

Lemaradt: Az külön kérdés, hogy miért azokat az irányokat jelölik, amelyeket kijelölnek. Körösényi összes műveivel jutalmazom (dedikálva Bodának) azt, aki megmutatja azt, ahol ez részletesen le van írva, érvekkel alátámasztva. Azt meg különösen, ahol az olvasható, hogy milyen eredményeket kell teljesítenie az új vezetőségnek ahhoz, hogy eredeményes legyen. Számszerűsítve, évekre lebontva! Ha hatékonyság, akkor legyen hatékonyság.

Igazi Trebics | 2010. május 31. | 11:07:18

"Egy szociológus kollégám, aki fókuszcsoportos médiaelemzéseket végez, meggyőződéssel állítja, hogy a diplomások sokkal elfogultabban, pártosabban, torzabban értelmezik a híreket, mint az „átlagember” a maga hétköznapi józanságával."
Most a cikkíró vagy nem értelmiségi, vagy róla is szól ez a mese.
"mások minimális ráfordítással is jól elvannak biztonságos közalkalmazotti státusukban, kapják a fizetést a nyugdíj és egyéb állami juttatások, fizetések mellett. " Mint Szalai Erzsébet?
"a kutatói állást sokan afféle „tb-kifizető helynek”, azaz különösebb teljesítményelvárásokat nem támasztó fizetésfolyósító intézménynek tekintették. " Mint Szalai Erzsébet?
"Aki elvárásokat támaszt, szakmai koncepciót akar megvalósítani, az nyilván egy báb, felsőbb hatalmak embere, és az autonóm, kritikai gondolkodás elfojtása, gerinctelen bólogatójancsik előállítása a célja." Hogy mennyire autonóm, annak szép példája nyilatkozata Stumpfról.
Ebből a gusztustalan cikkből kiderül, hogy miről van szó. Kemény anyagai érdekekről, Boda úr anyagi érdekeiről is többek között. A megoldás tisztességes, kulturált módja az lett volna, hogy egy közösen kidolgozott intézményi fejlesztési terv nem-teljesítőinek kell távozniuk.
--------------
"A preferált kutatási irányokat amúgy közintézmény esetén is joga van szerintem a vezetőségnek kijelölni. " A tudományos intézet mint katonai intézmény. Persze. Lehet ezt csak nem célszerű, és civilizált világban nagyon nem szokás. Az külön kérdés, hogy miért azokat a

s.high.hopes | 2010. május 31. | 10:32:22

terjőke | 2010. május 31. | 10:22:44

Stumpf valószínűleg nem a pénzért van ott (nem szorul rá finoman szólva) és Körösényi sem a fene nagy szakértelméért tartja meg (még ha nem is ezt nyilatkozza). Körösényi most vakmerő, de teljesen azért mégsem bolondult meg. :))

A preferált kutatási irányokat amúgy közintézmény esetén is joga van szerintem a vezetőségnek kijelölni. Ma már számos magán kutatóintézet foglalkozik politikai elemzéssel, logikusnak tűnik, hogy ilyen környezetben az akadémián inkább az aktuálpolitika viharaiban egyébként elhanyagolt alapkutatással érdemes foglalkozni.

ynos | 2010. május 31. | 10:25:13

Kedves Boda Zsolt!

Ez egy nagyon korekt összefoglaló az akadémiai intézetek alapproblémáiról. Remélem, nem adják fel a teljesítményelv következetes érvényesítését a rosszindulatú kritikák miatt. Még jobban remélem, hogy Önök után sor kerül a többi akadémiai intézet megrefomálására, elsősorban a társadalomtudományiakról beszélve, mert az Ön által vázolt kép jelenleg azok többségére változtatás nélkül átvihető. És ennek legfőbb ideje véget vetni.

terjőke | 2010. május 31. | 10:22:44

Ha már Stumpfnál tartunk: ő nem tb-kifizetőhelyként használja a munkahelyét? Ő miért nem áll fel, vagy miért nem állítják fel, a következetesség jegyében?
Nem az a baj, hogy mennie kell annak, aki nem teljesít. A baj, hogy olyanoknak is menniük kell, akiknek tudományos eredménye nem megkérdőjelezhető.
Nem magán kutatóintézetről van szó, a kutatási irányokat nem egy (két) ember kell meghatározza.
Ennek az intézetnek és munkatársainak példát kellene mutatnia, helyette ugyanaz történik, mint a nagypolitikában, kiábrándító...

s.high.hopes | 2010. május 31. | 09:16:17

Hammada Patrol | 2010. május 31. | 09:10:11

Ez a történet Körösényi Andrásról és az MTA-PTI-ről szól, nem a Fideszről. Ha a Fidesz direktbe diktálna, akkor Friczet vagy pláne Stumpfot nyomják előre, nem egy ilyen komoly, autonóm embert.

s.high.hopes | 2010. május 31. | 09:11:54

Hammada Patrol | 2010. május 31. | 09:01:53

Ha már itt tartunk azt sem árt tudnod, hogy Körösényi meg nem nagyon van bekötve a Fidesz belső köreihez. 2006 óta a kevés aktuálpolitikát érintő megnyilatkozásában személyesen Orbánt és a Fidesz retorikáját támadta. Láncziék nagyra tartják, azért nem lett eddig totál számkivetett jobboldalon.

Amúgy pont azt a kétbites lövészárok-logikát adod elő, amit a szerző is ostorozott és ami már rohadt unalmas és káros.

Hammada Patrol | 2010. május 31. | 09:10:11

Moderálási alapelvek- komment törölve -

s.high.hopes | 2010. május 31. | 09:05:23

wilice | 2010. május 31. | 08:55:39

Komolyabb országokban szokás egyoldalúan felbonthatatlan, határozatlan idejű munkaszerződéseket (tenure) kötni oktatókkal, kutatókkal. No persze nem olyan szintű emberek és intézmények között mint amilyeneket Magyarországon találhatunk. Ettől függetlenül valami ilyesmi beivódot a szokásjogba az akadémia köreiben, ezért ciki és önveszélyes, mégha szimpatikus is amit Körösényi csinál.

mikibá | 2010. május 31. | 09:05:20

Az MTA összes kutatóintézetét meg kellen vizsgálni szakmai, tudományos szempontból. Különösen igaz ez a társadalom tudományokkal foglalkozó intézetekre. Közös jellemzőjük, hogy az un. kutatóknak ez csak az egyik, ám annál kényelmesebb állása, ahová jó ha hetente bejárnak. Tudok olyan esetről is, amikor valaki évekre külföldre távozott egy kulturális intézeti állásba, de az MTA kutatóintézeti állása és persze a fizetése is maradt.
Az is érdekes számomra, hogy ha a PTI-ből ennyi embert kirugtak, akkor tulajdonképpen hányan is dolgoztak ott, hiszen nyilván legalaább ennyien még maradtak. Miért is van szüksége Mo-nak ennyi politológusra?

Hammada Patrol | 2010. május 31. | 09:01:53

Moderálási alapelvek- komment törölve -

wilice | 2010. május 31. | 08:55:39

Majd én segítek Hammada

1. Mégis hogy sikerült a Fidesz bolsevista módszereire következtetni, ha az elbocsájtottak közül kettő - Fritz és Simon - kifejezetten fideszes, de Kéri sem vádolható az utóbbi időben erőteljes baloldali elhajlással.

2. Ezt már a múltkorjában itt leírtam. Fritznek gyakorlatilag évek óta nincs értékelhető tudományos tevékenysége, a Magyar Nemzetben 2002 és 2010 közöztt havonta közölt " előrehozott választások kellenek" című publicisztikai remekek - irónia - , nem tartoznak a tudományos publikációk sorába. Pontosan ugyanez a helyzet Simonnal is. Kéri pedig rég elment médiaszereplőbe, ami ne lenne baj, ha mellette lenne valami értékelhető - értsd tudományos módszertannal alátámasztott, kutatással megalapozott - tevékenysége. De nincs.

Mégegyszer: az MTA - tessék erőteljesen e szóra figyelmezni - tudományos kutatóintézete nem kiérdemesült poltológusok szanatóriuma, de nem is hitbizomány. Tessék elfelejteni azt a szemléletet, hogy akit jó szerencséje egyszer akadémiai kutatóintézeti státusszal örvendeztetett meg, az ezt - mint a nemesi címet - viseli élete végéig. Lósz.rt mama, hogy egy klasszikust idézzek. Előbb a teljesítmény, majd utána a státuszhosszabbítás.

s.high.hopes | 2010. május 31. | 08:51:08

Hammada Patrol | 2010. május 31. | 08:13:11

Fricz Tamás a Fidesz házi "politológusa" is politikai okokból repült? Elsők között?

Hammada Patrol | 2010. május 31. | 08:13:11

Moderálási alapelvek- komment törölve -

komszomol | 2010. május 31. | 07:45:08

"Az értelmiség mint jellem és életforma"

Ha belegondolok, hogy egy szívsebész is értelmiségi meg egy bányaigazgató is, akkor a címnek kb. ennyi értelme van: "A 180 centis testmagasság mint jellem és életforma"

karpinetz | 2010. május 31. | 07:40:36

A szerző nem egyszer mások véleménye mögé bújva fogalmaz, pl.: "a probléma okát egy nálam tapasztaltabb kollégám úgy fogalmazta meg, hogy a kutatói állást sokan afféle „tb-kifizető helynek”, azaz különösebb teljesítményelvárásokat nem támasztó fizetésfolyósító intézménynek tekintették." Ez így nem túl bátor. Ennyit a címről ("Az értelmiség mint jellem"...)

HIRDETÉS


– Professzor úr! „A honfoglalás kori tenorszaxofonkultúra-emlékek kettős hangzóinak fejlődése” című tanulmánya annyira felrázta a nemzetet, hogy közadakozásból éves díj alapíttatott azon nemes felajánlásra, hogy mostantól önnek inkább ne jusson eszéb
Mint a történések egyik résztvevője, nem állom meg, hogy ne kommentáljam a helyzetet, amelyet abszurdnak, elképesztőnek és mégis (vagy pont ezért?) ismerősnek és jellemzőnek látok. Előrebocsátom, nem vagyok elfogulatlan: támogatom az új igazgató programját, mert jó ideje úgy gondolom, hogy intézetünk alapos reformokra szorul. Sőt megbízott igazgatóhelyettesként részt is veszek e program megvalósításában. De felteszem, ettől még a véleményem legalább annyira érvényes álláspont, mint az „ellentáboré”.

Az események ott kezdődtek, hogy tavaly Pálinkás József, az Akadémia elnöke egyértelművé tette: szeretné, ha javulna a kutatóintézetek nemzetközileg értékelhető tudományos tevékenysége, és olyan igazgatókat akar kinevezni, akik alkalmasak e cél megvalósítására. A PTI élére Körösényi Andrást nevezte ki, akinek igazgatói pályázatában éppen az volt a leghangsúlyosabb elem, hogy a PTI dokumentálhatóan nem emelkedik ki a hazai politikatudományi műhelyek, tanszékek közül a nemzetközileg érvényes tudományos teljesítményben, és ezen változtatni érdemes. Másik fontos célként azt nevezte meg, hogy a mai, némileg szétfolyó társadalomtudományos kutatások helyett fókuszáltabb politikatudományi kutatási profil alakuljon ki. Ami a teljesítményhiányt illeti, nos, a probléma okát egy nálam tapasztaltabb kollégám úgy fogalmazta meg, hogy a kutatói állást sokan afféle „tb-kifizető helynek”, azaz különösebb teljesítményelvárásokat nem támasztó fizetésfolyósító intézménynek tekintették. És a maguk módján igazuk volt, hiszen senki nem akadályozta meg őket ebben. Szeretnék pontosan fogalmazni: a PTI-ben, akárcsak más akadémiai kutatóintézetekben számos fontos, értékes és hasznos tudományos eredmény született. Ráadásul éppen a PTI igen jól szerepel nemzetközi projektekben is, százmillió forintos nagyságrendben képes külföldi kutatási pénzeket idehozni. De mindez esetleges.

A külföldi pályázatok például csupán néhány hiperaktív munkatárshoz kötődnek; és számos főmunkatársnak igen foghíjas a publikációs listája, különösen ami a nemzetközi standardok szerinti teljesítményt illeti. (Annál nagyobb egy publikáció tudományos értéke, minél szigorúbb szűrőkön, értékelési eljárásokon ment át. Egy rangos tudományos folyóiratban vagy minőségi nemzetközi kiadónál megjelenni sokkal többet jelent, mint mondjuk itthon kiadni egy könyvet, hiszen ez utóbbit szinte bárki megteheti. A külső szemlélőknek nem feltétlenül kell tud niuk, hogy adott esetben „félméternyi” könyv kevesebbett érhet tudományosan, mint egy tanulmány. De ami a legrosszabb, tapasztalom, hogy ezzel kollégáim sincsenek tisztában: főmunkatársi, tanácsadói besorolású kutatók szakmai beszámolójukban képesek nemcsak esszéket, de napilap-publicisztikákat is felsorolni.) Egyesek megengedik maguknak, hogy az évi 4-5 milliós fizetésért hónapszámra be se nézzenek a munkahelyükre, vagy 1-2 vidéki konferencia puha fedelű kiadványában megjelent pár oldalas szösszenetüket fogadtassák el éves tudományos teljesítményként. Közben a médiában politikai tanácsadókként, az üzleti világban vagy más műhelyekben, egyetemeken ténykednek, bizonyára a köz hasznára – ám a PTI számára ez csak igen korlátozott relevanciával bírhat.

HIRDETÉS

Legyen világos: a fenti problémák másmásmódon ésmértékben, de a távozásra felkért kollégákra is vonatkoznak. De nagyobb baj, hogy valamennyire az egész intézet működését, légkörét áthatják. Ennek pedig következményei vannak. Az intézet teljesítménye elmarad a lehetőségeitől. Márpedig egy közpénzből működtetett intézmény vezetőjének kötelessége biztosítani, hogy a lehető legtöbb érték jöjjön létre az adott ráfordításból. Egy akadémiai kutatóintézetnek az a missziója, hogy a világon mindenhol elfogadott standardok szerinti tudományos eredményeket produkáljon. Ha nem ezt teszi, akkor éppúgy pazarlóan bánik a rá bízott erőforrásokkal, mint sok más állami cég. A szervezeten belül is igazságtalan állapotok alakulnak ki. Sokat dolgozó, empirikus kutatásokat végző, nemzetközileg publikáló fiatalok azzal szembesülnek, hogy foglalkoztatásukmeghosszabítása kérdéses,mert nincs rá pénz – miközben azt látják, hogy mások minimális ráfordítással is jól elvannak biztonságos közalkalmazotti státusukban, kapják a fizetést a nyugdíj és egyéb állami juttatások, fizetések mellett. Ez rombolja a munkaéthoszt, és demotivál.

Ez a helyzet engem is régóta zavar, de naivan azt gondoltam, hogy a fonákságával azért azok is tisztában vannak, akik kihasználják. Az utóbbi hetekben meggyőződhettem róla, hogy alaposan tévedtem. A társadalmi-politikai folyamatokat éles szemmel, kritikailag elemző kollégáim látása elhomályosul, értékítéletük tompul, és az önreflexióra képtelenné válnak, ha saját helyzetükről van szó. Jellemző, hogy mindenhol visszatérő motívum: Körösényi politikai tisztogatást végez, és ami velük történik, az egy átfogóbb, politikai kontextusban értelmezhető csupán. Próbálom megérteni. Talán annyira magabiztosak tudományos érdemeikben, hogy fel sem merül bennük, van olyan legitim nézőpont, ahonnan nézve eredményeik akár a minőségük, akár a tudományági orientációjuk miatt megkérdőjelezhetők? Vagy magukat afféle politikai jelenségnek tekintik, akiket értelemszerűen csak politikai alapon lehet bírálni? Esetleg ugyanabban a „leleplező üzemmódban” működnek, amelyben értelmiségünk oly szívesen értelmezi a politikai-közéleti folyamatokat; amelyben fel sem merül, hogy valakinek a hatalmi aspirációkon kívül más motivációja is lehet? Ez a paranoid világlátás sok kárt okozott már a közéletünkben, és értelmiségünknek a lövészárok-mentalitás kialakulásában is múlhatatlan érdemei vannak.

Egy szociológus kollégám, aki fókuszcsoportos médiaelemzéseket végez, meggyőződéssel állítja, hogy a diplomások sokkal elfogultabban, pártosabban, torzabban értelmezik a híreket, mint az „átlagember” a maga hétköznapi józanságával. Valami hasonlót látok itt is. Ami evidens lenne, az itt nem az. A világon mindenhol alkalmazott tudományos teljesítménystandardok itt nem érvényesek. Ha a legitim módon kinevezett vezető meg akarja valósítani a programját, az elfogadhatatlan. A munkahelyre nem kell bejárni. A fizetés minden körülmények között jár, mert megérdemlem. Aki elvárásokat támaszt, szakmai koncepciót akar megvalósítani, az nyilván egy báb, felsőbb hatalmak embere, és az autonóm, kritikai gondolkodás elfojtása, gerinctelen bólogatójancsik előállítása a célja.

Nem gondolom, hogy koncepciónk vagy egyes személyi döntéseink ne lennének bírálhatóak – több szempontú döntési helyzetben szinte kizárt optimális döntést hozni. De ahogy erről a legutóbbi intézeti értekezleten is meggyőződtem, a kollégák a legkevesebb energiát a tartalmi kérdések megvitatására szánják. Ellenben nagyüzemben folyik az önfelmagasztalás, az ön- és közáltatás, a teljesítményhiány magasztos eszmékkel, morális lózungokkal és politikai paranoiával való leplezése. Az intellektus jegyében.

A szerző politológus

Címkék: Fórum
 
nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra    31 komment

HIRDETÉS

HIRDETÉS
.
HIRDETÉS
. .
Galériák
     

Ez a címe

KÖVETKEZŐ » « ELŐZŐ
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS
. .
HÍRMÁTRIX . NOLTOP10
   olvasottak   
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS