ORTT-fenyítés Washingtonban: Lobbisták harca

A nem kötelező erejű határozat az amerikai képviselőházban olyan, mint az Európai Parlamentben a saját kezdeményezésű jelentés – ki-ki a saját hasfájását viszi a plénum elé, amelyet ott különösebb vizsgálódás nélkül jóváhagynak. Legyen a példa ragadós: rendeljük el mi is nem kötelező erejű határozatban a globális lehűlést és a korrupciómentes Magyarországot. De vigyázat: nehogy határozatképtelen legyen a T. Ház!

Komolyra fordítva: ezúttal indianai képviselőknek – a szövegtervezet benyújtóinak – volt gondjuk, mégpedig a Sláger Rádiónak a frekvenciákból való kisemmizése miatt, lévén annak tulajdonosa, az Emmis Communications ebbe az államba való cégcsoport. Helyesen tesszük, ha nem értékeljük túl, de nem is becsüljük le a határozat jelentőségét. Először is a szöveget a tervektől eltérően arra sem érdemesítették, hogy megjárja a külügyi bizottsági vitát. Másfelől viszont négyszer annyian voksoltak igennel, mint nemmel.

Az ellenzők hangadója a demokrata Dennis Kucinich, a képviselőház kétpárti magyarbarát frakciójának vezetője, nyilatkozatában lakógyűlésre sámlival a hóna alatt lebotorkáló gyülekezetnek tünteti fel az Egyesült Államok kongresszusát: „A határozat elfogadása óta több olyan képviselővel beszéltem, aki igennel szavazott, s aki utólag tájékozódva már úgy érzi, talán nem volt helyes szavazásra bocsátani egy ilyen tervezetet.” Másfelől több megállapítása megállja a helyét. Egy konkrét szervezet, az ORTT döntéséről van szó egy konkrét szerződés ügyében, és ha valaki azt vitatja, akkor jogorvoslattal élhet. „Ennek alapján nem lehet egy egész országról elmarasztaló határozatot hozni.” Kormányzati szintű korrupcióra nincs bizonyíték, az indianaiak újságcikkekre, nyilatkozatokra hivatkoztak beadványukban.

Az is igaz, hogy mikroszkóppal jöjjön Amerikába, aki külföldi tulajdonosokat akar találni az itteni elektronikus médiában. De nem Amerika, hanem Magyarország, egy tőkehiányos régió tőkehiányos országának vezetése mondogatja húsz éve, hogy mekkorára tárt karokkal várja a külföldi befektetőket; helyes tehát, ha ezt tekintjük mércének. A határozat hazánk orra alá dörgöli az eddigi kilencmilliárd dolláros amerikai invesztíciót.

Kucinichnak igaza lehet abban, hogy Magyarország helyesen teszi, ha nem tulajdonít nagy jelentőséget a szövegnek. Csak a lényeg nem ez. Hanem az, mit szólnak a potenciális befektetők. Lehet mondani a határozatra: bagatell, de korai még félredobni, ugyanis könnyen visszaforoghat hazánkat, a befektetői környezetet, a sajtószabadságot értékelő jelentésekben.

Végül egy szó Kucinichról. Ha könyv lenne, Tom Lantos halála óta a kritikusok hiánypótló műként emlegetnék. A magyar ügyek capitoliumi barátjáról van szó, akit nemrég tüntettek ki a washingtoni követségünkön. A napokban szót emelt a lapunkban is ismertetett clevelandi magyar templombezárás ellen. Történetesen igen sok amerikai hazánkfia él Ohio állambeli választókörzetében, s a politikus ne legyen ellensége saját választóinak. (Az indianaiak sem ellenségei az Emmisnek.) Egyfelől: sok sikert a munkájához. Másfelől: itt sem akadémikus érvek, hanem lobbiérdekek feszültek egymásnak – ahogy otthon, a frekvenciaelosztásnál is történhetett.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.