belépés belépés | segítség segítség | alkalmazások alkalmazások | RSS RSS | előfizetés előfizetés | akciók akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | NolRandi
 
Népszabadság.hu | NolBlog | NolTV 2012. május
26. szombat

Választás előtt

Az ország sorsa iránt aggódó értelmiségi újból és újból eltöpreng azon, hogy húsz évvel a demokrácia beköszönte után hogyan jutottunk ide.

Solymosi Frigyes| Népszabadság| 2009. december 2. |30 komment

nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra

Cikk értékelésBe kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

nyugdíjas | 2009. december 2. | 23:35:00

A cikk már rosszul kezdődik: megint mást hibáztatunk a saját agyatlanságunkért....Így jó?

nyugdíjas | 2009. december 2. | 22:09:00

Moderálási alapelvek- komment törölve -

spartacus | 2009. december 2. | 22:08:42

Pocak | 2009. december 2. | 18:10:03
"Nem azt mondom, hogy az államosítás jó. Azt mondom, hogy a lopás és az állami tulajdon között nincsen ok-okozati kapcsolat. És ez a Professzor Úr által leírtakban ez egy csúsztatás."

Van. Egyenes. Ugyanis az allami vallalatnak nincs tulajdonosa, aki szamonkerne. Igy mindeki teli marokkal lop a nagy kozos talbol. Ahol van tulajdonos, ott van szamonkeres, ellenorzes is.

spartacus | 2009. december 2. | 22:06:41

andras1 | 2009. december 2. | 20:18:43

Jellemzo: aki nem nylaja 7/24-ben Orbanya hatuljat, az ellenseg. Ez az ostoba, elvakult jobbos csurhe juttatta oda az orszagot, ahol most tart.

fjordos | 2009. december 2. | 20:54:27

Szerintem addig nem lesz társadalmi béke Magyarországon,amig a jobboldali média nem ad hangot hasonló felelősségteljes írásoknak,mint Solymosi úr
cikke.Nem olvasom a jobboldal vezető újságját,de kiváncsi vagyok,hogy ott leközölték-e ezt vagy ehhez hasonló tartalmú és hangvételű eszmefuttatást?!
Hogy akarunk társadalmi békét,ha úgy állnak hozzá ehhez a kérdéshez azok a
hozzászólók,akik a cikk kapcsán is ócsárolják,sértegetik politikai ellenfeleiket?

andras1 | 2009. december 2. | 20:18:43

Akadémikus!
Álkonzervatív írások helyett azon gondolkozna, hogy ezt a gügye sóhivatalt, amivé a Magyar Tudományos Akadémiát züllesztették (szendvicszabálás XY születésének 75. évfordulója tiszteletére és hasonló sztálinista kultuszműsorok) hogyan lehetne helyre hozni és azokat a fiatal tudósokat odaengedni a pályázatokhoz, akiket Önök elmartak, vén salabakter.
Minden tisztelet nélkül

wolf | 2009. december 2. | 19:20:41

Ti nem tudjátok? Hát miattatok az "értelmiség" árulása miatt!! Meg a cocik-libsik miatt.

Ajjtony | 2009. december 2. | 18:41:12

Pocak | 2009. december 2. | 15:26:39
Igazi ál-konzervatív, liberális írással van dolgunk, rengeteg csúsztatással (mint általában). Csak egy példa: "A BKV-nál elkövetett elképesztő fosztogatás aligha támasztja alá, hogy az állam jobb tulajdonos lenne."
Nem az állam lop, tisztelettel. A BKV-nál például nem azért lopnak, mert állami vállalat. Az EGYÉN lop.
********************************
Bizony! Loptak-e a BESZKÁRT-nál? Dehogy loptak! És mennyit kereshetett egy BESZKÁRT vezető? Átszámítva a mai BKV-vezetők jövedelmének 1/100-ad részét. Mégsem loptak. Az álliberális budapesti vezetői bagázs mohósága mindent felzabál. Solymosi akadémikus szerint ennak a hálózatnak a politikusaival egyezkedni kellene? Ugyan miről?

Pocak | 2009. december 2. | 18:10:03

Math,
minden szavad igaz, de félreértesz.
Nem azt mondom, hogy az államosítás jó. Azt mondom, hogy a lopás és az állami tulajdon között nincsen ok-okozati kapcsolat. És ez a Professzor Úr által leírtakban ez egy csúsztatás.
Fidesz: a következő gondolatom erről szól: minden politikus kivételezett. Pártfüggetlen. A lopás is az. Ezért kell az egyént felelőssé tenni. Nem az államot.

weatherby | 2009. december 2. | 17:52:21

Moderálási alapelvek- komment törölve -

math | 2009. december 2. | 16:56:13

Pocak:

"Nem az állam lop, tisztelettel. A BKV-nál például nem azért lopnak, mert állami vállalat. Az EGYÉN lop."

"Vannak, akik kivételezettek - ezek elsősorban politikusaink, akik lophatnak anélkül, hogy a törvény lesújtana rájuk."

Rakd össze, és rájössz, hogy az állami vállalatnál várhatóan a jövőben, a Fidesz politikusai is fognak lopni. Tehát nem jó az államosítás.

Vajon Orbán Viktor fel fogja jelenteni az ő politikusait, amikor lopnak? Vagy a Fidesz politikusai a priori szentek? Vagy vajon az egyszeri ember, aki most sem jelentettél fel senkit a BKV-ből, majd akkor fel fogja?

Ugye nem vagy ilyen naív?

Akkor meg miért is ne az volna a konkluzió, hogy az államosítás rossz?



medve1942 | 2009. december 2. | 15:32:57

Amúgy a Kommentár valóban komoly orgánum, de lényegesen kevesebben olvassák, mint a NOL-t.

medve1942 | 2009. december 2. | 15:30:45

A hozzászólásokból a számomra egyértelmű, hogy a FIDESZ-t a többi párthoz hasonló végromlásba viszi 2010 és 2014 között az a "borzalmas tagság", amelyet kinevelt. Legyen a tied Rettenetes Iván (összes álnevén), Orbán Viktor, ha Gyurgyák, a beszédeid egyjori szerkesztője nem kellett...

Pocak | 2009. december 2. | 15:26:39

Igazi ál-konzervatív, liberális írással van dolgunk, rengeteg csúsztatással (mint általában).
Csak egy példa: "A BKV-nál elkövetett elképesztő fosztogatás aligha támasztja alá, hogy az állam jobb tulajdonos lenne."
Nem az állam lop, tisztelettel. A BKV-nál például nem azért lopnak, mert állami vállalat. Az EGYÉN lop. És az egyén akkor lop, ha a) engedik neki, b)nem vonják felelősségre, mindkettőt különböző, egyébként egyéni érdekekből kifolyólag. Ha a BKV-ból lopnak, nem az állam áll bíróság elé, hanem az egyén(nek kellene - nem fog, tudjuk.) Tehát: a lopás megállítására nem az a megoldás, hogy nem államosítunk - a kettőnek nincsen semmi köze egymáshoz.
Más: "Talán nem vagyunk egyenlők? ". Nem, nem vagyunk egyenlőek. Ennek az országnak az elmúlt 20 éve éppen azt mutatta meg, hogy nem egyenlőek a polgárai. Vannak, akik kivételezettek - ezek elsősorban politikusaink, akik lophatnak anélkül, hogy a törvény lesújtana rájuk. Vagy például azok, akik elég közel ülnek a fazékhoz, és munka nélkül, kapcsolati rendszerükön keresztül gazdagodnak meg. De az egyenlőség jegyében kérem, gondolja végig, mi az első gondolata, amikor orvoshoz, kórházba kell mennie... Akinek van kapcsolata, az (lehet, hogy) kap ellátást. Akinek nincsen, az bízik a szerencsében - és még pár orvos, nővér tisztességében.
Végül, ez elmondja,hogy Ön nem ebben az országbanélt az elmúlt 20 évben: "Nem ellenségek ők, legfeljebb politikai ellenfelek, akiket kifigurázásuk, megszégyenítésük helyett érvekkel kell vélt igazunkról meggyőzni." Kérem, sorolja fel, hány ilyen esetre emlékszik - komoly kérdésekkel kapcsolatban. Hogy politikai elitünk észérvek mentén jutott kompromisszumra. Hangsúlyozom, KOMOLY. És akkor kérem, mondja el, mitől változna ez 2010 után.
Elemi érdekük a zavaros fenntartása, abban lehet halászni.

Hammada Fleet | 2009. december 2. | 15:22:48

Solymosi Professzor Úr megint jól kiosztotta bölcsességekkel a népet, de jobb lenne, ha a Professzorok Batthányi Körében hirdetné az igét és a még nála is szenilisebb professzor kollégáit próbálná meggyőzni arról, hogy próbáljanak időnként belenézni a borotválkozótükörbe, hátha még képesek elszégyellni magukat...

batador | 2009. december 2. | 15:06:15

aragorn | 2009. december 2. | 13:07:42
"a jobboldali sajtó nem hozta le anno az Ön Fidesz-ellenes írásait?
A Népszabadság sem hozna le Pozsgai Imrétől MSZP-t kritizáló írást."
Ez nem teljesen igaz, ugyanis az állítás második felével az a baj, hogy ebben a lapban és ezen az oldalon egyáltalán nem tilos, egyáltalán nem ritka, sőt sokan még túl soknak (szerintem nem helyesen) is találják az önkritikus írásokat, véleményeket. Itt igenis gyakran találni a balodallal ,az MSZP -vel szemben álló nézeteket!

kékestető | 2009. december 2. | 14:33:00

Nem hiszem, hogy amit a Prof. Úr leír, "irreális álmodozás" lenne. Hogy 2009. dec. 2-án momentán sokaknak annak tűnik, az lehet.
De csak említsem, hogy "a méltányosság, a türelem, a versenytárs és a versenyszabályok tiszteletben tartása, korrekt kooperáció" ha nem is maradéktalanul, és hiánytalanul, de azért a '90-es évek első felében jóval inkább jelen volt - vagy legalábbis ennek a látszata - úgy fenn, mint lenn.
Egyetértek Jogaborral: Gyurgyák munkái komoly munkák, egyáltalán nem kompilációk. Mit is jelent kompilálni?

teniszke | 2009. december 2. | 13:22:49

Sok értelmes dolog van leírva (jó, nyilván nem csak az), de a nagyrésze ezeknek irreális álmodozás. Ezt talán még a professzor úr is tudja...

aragorn | 2009. december 2. | 13:12:56

Ja, és tisztelt professzor úr, ha már ennyire érdekli a politika, akkor miért nem ad pl. tanácsot Dávid Ibolyának is abban, hogy nem túl illendő kizárni a párt felét csak azért, mert más a véleményük.
Most pl. a budapesti tagság felét csapják el. Vagy ezek a dolgok már nem jutnak el Önhöz?

Természetesen joga van bírálni a Fideszt, sőt, de elvárható volna, hogy a saját háza táján (MDF) is söprögessen kissé, tudja, már csupán a hitelesség miatt is.

aragorn | 2009. december 2. | 13:07:42

1. TErmészetesen nem igaz, hogy a konzervatívizmussal csak a Népszabadság hasábjain (LOL) lehetne foglalni, nagyon is komoly tanulmányok jelennek meg jobboldali fórumokon, pl. a Kommentár c. értelmiségi folyóiratban, ennek blogváltozatában a Konzervatóriumban, és így tovább.

Az egy dolog, hogy a professzor úr szívesebben publikál a Népszavában, mint a baloldalon is nagyon elismert Kommentárban (a nyáron a Magyar Narancsban kapott nagyon dícsérő kritikákat, ami azért nem semmi), de ez Önt minősíti, tisztelt professzor úr, nem a konzervatív sajtó minőségi részét.
Gyurgyák János pl. szokott ott publikálni, Önnel ellentétben.

2. Ildomos lenne feltüntetni, hogy Ön MDF-es, tehát a Fideszhez kábé annyi köze van, mint mondjuk Debreczeni Józsefnek. Miért csodálkozik azon, hogy a jobboldali sajtó nem hozta le anno az Ön Fidesz-ellenes írásait?
A Népszabadság sem hozna le Pozsgai Imrétől MSZP-t kritizáló írást.
Persze el lehet jáccani a hattyú halálát, de a magyar sajtó az így müxik, oldalfüggetlenül.

JoGabor | 2009. december 2. | 13:00:58

Igen Tisztelt Professzor Úr,
egyszerűen elképedek a látásmódján. Ön a józan ész jegyében bölcs tanácsokat ad a hamarosan kormányra kerülő erőnek. Nem látja, hohy hiába? Nem látja, hogy a Fidesz egy bolsevik-tapusú párt, központosító törekvésekkel, az élén frusztrált, félművelt, vidéki plebejusokkal? Ők kizárólag hatalmat akarnak évek óta, hogy mint mondják, "polgárrá váljanak" (persze ez árulkodó: mindenki felfelé igazodik), ez egészen nyilvánvaló.
Erre jön Ön, a hagyományos polgári erényeket hangoztava, mint a méltányosság, a türelem, a versenytárs és a versenyszabályok tiszteletben tartása, korrekt kooperáció, stb. Ugyan kérem.
Amúgy sosem értettem, mit is keresnek önmagukat konzervatívként meghatározó értelmiségiek ennek a pártnak egyáltalán a közelében.
John Horrendous | 2009. december 2. | 10:05:22
A konzervatív értékrend alapján meg kéne adnia a minimális tiszteletet a beszélgetőtársainak.
Gyurgyáknak főleg: ő legalább próbálkozik. Az eszmetörténeti sorozata nívós, még akkor is, ha a végeredmény - az új magyar nemzetfogalom megalkotása - nem nagyon sikerült...

Dodona | 2009. december 2. | 12:56:22

Az a a benyomásom, hogy nincsenek sokan,- - ha egyáltalán voltak valaha - akik hajlandók lennének ezt a pár józan javaslatot akár csak mérlegelni is – annál is kevésbbé megfogadni. Pedig önnek igaza van. Dehát, mint látja - itt alant - terjed a jaó sűrü sötétség a fejekben Csak nézzük meg Marabu rajzát – ez az ember mindig fején találja a szöget.

OldTriker | 2009. december 2. | 12:38:52

Józan ésszel mindenki tudja, hogyan kellene viselkedni, de a választást az nyeri, aki nagyobbat mer hazudni. A választó olyan, mint a megunt feleség: nem igazságot akar, hanem hízelgést. Utóbb a veszteseken senki se kéri számon az ígéreteket, ő mondhatja, hogy csak a hazugságoknak köszönhetően győzött a másik.
Amelyik politikai erő kilép ebből a csapdából, hogy mostantól csakis a tiszta igazat hirdesse hazug ígérgetés nélkül: biztos vesztes.

bozsós | 2009. december 2. | 12:01:33

"Igaza van Kósa Lajosnak és Karsai Józsefnek, hogy nem az IMF-et, hanem elsősorban az "embereket" kell megkérdezni, hogy mit szólnak a tervezett intézkedésekhez."
"Lehet utálni az IMF-et, de ha szükségünk van rájuk és a kedvező kölcsönökre (!), akkor nem inthetünk be nekik, hanem alkalmazkodnunk kell az előírásaikhoz."
A szerző két állítása nem lehet egyszerre igaz. Vagy az első igaz és nem fogadjuk el senki diktátumát, vagy a második igaz, akkor az első mondatban szereplők gátlástalan populisták.

batador | 2009. december 2. | 11:06:20

Tisztelt Akadémikus Úr!
Mint a hazámért és nemzetemért elkötelezett balodali szavazó, mélységesen egyetértek a cikkben foglaltakkal! Csak azt kérdezném illő tisztelettel, hogy ezeket a gondolatait miért nem tudja hatékonyan terjeszteni a konzervatív körökben? Hittel mondom, hogy sokan kizárólag azért nem szavaznak a magát konzervatív jobboldalinak nevező Fideszre, mert az ilyen kultúrált, mérsékelt hangú megnyilvánulásokat lámpással sem lehet megtalálni náluk. Annál inkább jellemző, a visszataszító, félelemkeltő, nagyon átlátszóan hazug, populista politika.

Dr Photon | 2009. december 2. | 10:53:10

"Az azonban mindenki előtt nyilvánvaló, hogy a demokráciában a törvényeket nem lehet utólag megváltoztatni, testre szabni, mint valami zakót."

Miert is ne lehetne? Ime egy precedens: A kozelmultban, amikor szemermetlen bonuszokat utaltak ki maguknak a bankarol az allami segelyekbol az USA-ban, az allam rogton 100%-os, vagy ahhoz kozeli adot vetett ki rajuk a kozvelemeny nyomasara. Ezer jogszeru modja van annak, hogy utolag "korrigaljanak" jogszeru am a tarsadalom igazsagerzetet serto esemenyeket.

kékestető | 2009. december 2. | 10:48:14

Nem értek egyet a három előttem kommentelővel, Solymosit támadókkal.

mserussi | 2009. december 2. | 10:26:21

ennek a majd 80 éves bácsinak pártpolitikával nem kellene foglalkoznia. kéne neki csinálnia egy 70 éven felüli bácsik klubját és a klub kiadhatna hírleveleket, főleg a milyen a jó magyar öregség témakörében....

portius cato | 2009. december 2. | 05:19:37

Itt nem arról van szó, hogy politikusok rosszul végezték a dolgukat, hanem aról, hogy cinikus és aljas módon kizásólag a hatalom megtartása érdekében hazárdíroztak Magyarország sorsával. Az MSZ(M)P-t be kell tiltani. GYF alkotmányos felelősségrevonás, aki neki bizalmat szavazott 2006-ban 10 év közügyektől való eltiltás. A többi, az már valóban bírósági ügy. A korrupciós ügyek, hivatali hatalommal való visszaélés stb... Na itt kezdődik a társadalmi béke, ha valaki egy kicsit is belehallgat a magyar társadalom véleményébe és főként hangulatába. Nem pedig a média és a "véleményformálók" a forrása.


HIRDETÉS

Marabu

Az nyilvánvalóan hiú vágy, hogy egy-két generáción belül olyan életszínvonalat érjünk el, mint amilyet a tatár, török, osztrák, német és szovjet megszállást elkerülő és természeti  kincsekben, adottságokban gazdagabb országok. A lassú felzárkózásunknak megvoltak, és meg is vannak a feltételei, de sajnos ezek alapkövetelményeit sem tartottuk be, sem a rendszerváltozás előtt, sem utána.

Pár hónap múlva parlamenti választások lesznek, melyek megnyerésére a Fidesznek van a legnagyobb esélye. Tekintsük át, hogy az elmúlt évek tapasztalatai alapján milyen tényezőket érdemes a kormányalakításra esélyes pártnak figyelembe vennie, és hogyan teremthetők meg a sikeres és az előzőnél nyugodtabb kormányzás feltételei.

1. Kampány és ígérgetések. A hazai és a világválság közepette mindenképpen visszafogott és takarékos választási kampány lenne ildomos. Amennyiben a Fidesz kormányzati pozícióban meg kívánja őrizni jelenlegi népszerűségét, akkor tartózkodnia kellene olyan ígéretek, programok felvetésétől, amelyeknek a megvalósítása reménytelen, elmaradásuk pedig kiválthatja az új támogatók bizalmának elvesztését. A párt jelenlegi népszerűsége olyan magas, hogy erre nincs szüksége.

HIRDETÉS

Elszomorító lenne, ha a 2010-es választás után megismétlődne a már ismert forgatókönyv, hogy ti. az ellenzék a be nem váltott ígéreteket évek hosszú során át emlegeti, ami hozzájárul a kormánypárt, legutóbb az MSZP elfogadottságának fokozatos elvesztéséhez. Ebből a Fidesznek is tanulnia kell. Aligha jó megoldás, ha a győztes párt azzal bújik ki az ígéretek teljesítése alól, hogy csak most szerzett tudomást róla, milyen sanyarú helyzetben van az ország.

Igaza van Kósa Lajosnak és Karsai Józsefnek, hogy nem az IMF-et, hanem elsősorban az "embereket" kell megkérdezni, hogy mit szólnak a tervezett intézkedésekhez. Ezzel csupán egy gond van, nemigen van ország, ahol a lakosság bármilyen megszorításért lelkesedne, s ne olyan programokat támogatna, melyek neki ott és akkor előnyösek. Bármennyire fájó, a választóknak tudomásul kell venniük, hogy áldozathozatal, lemondás és átmeneti szenvedés nélkül ebből az állapotból nem tudunk kikecmeregni. Lehet utálni az IMF-et, de ha szükségünk van rájuk és a kedvező kölcsönökre (!), akkor nem inthetünk be nekik, hanem alkalmazkodnunk kell az előírásaikhoz.

Óvatosan kell bánni az olyan bejelentésekkel is, hogy a választás megnyerése után az előző kormány ilyen-olyan intézkedését már "másnap" visszavonják. Egyrészt az új kabinetre számos azonnali teendő vár, mielőtt bármilyen korábbi törvényt érvényteleníthetne, nem beszélve szándékának esetleges kényszerű megváltoztatásáról. Olyan lépésekről sem érdemes értekezni - még hazai használatra sem, amelyeket már azért sem lehet megtenni, mert rögtön kiváltanák a kölcsönt adó nemzetközi pénzügyi szervezetek rosszallását, ami a forint leértékeléséhez, hitelünk csökkenéséhez, gazdasági helyzetünk rosszabbodásához vezetne. Mindenképpen mérsékelni kellene a kielégíthetetlen várakozásokat. A siralmas állapotban lévő ország ámítás helyett azt várja a politikától, hogy húzza ki a bajból, és csakis az igazat mondja.

Visszafogottabban kellene emlegetni a visszaállamosítási lehetőségeket is. Ki lehet állni a nagyobb mértékű állami tulajdon mellett, csak nem úgy, hogy a politika által kinevezett vezetőknek szabad kezet adnak a törvényesített (?) "lenyúlásokhoz". A BKV-nál elkövetett elképesztő fosztogatás aligha támasztja alá, hogy az állam jobb tulajdonos lenne.

Milyen állami tulajdon az, melynek vezetését a (részben a pártok delegáltjaiból álló) felügyelő és igazgatósági testületek nem ellenőrzik? Vagy milyen törvénykezés az, amely lehetőséget biztosít az állami vállalatok irányítóinak a szabad rabláshoz vezető döntések meghozatalára, az elképesztő prémiumok és végkielégítések kifizetésére? Nem értek egyet a BKV igazgatójának nyilatkozatával, mely szerint kevesebb pénzért csak "hülyéket" tudna alkalmazni. Hülyékre persze máshol sincs szükség, gondolok például azon intézményekre, ahol a BKV kiemelt helyzetbe került tisztviselői diplomát szereztek, ha szereztek.

Az egyetemek nagy részében azt a szót, hogy "prémium", nem is ismerik, pedig az ott dolgozó és összehasonlíthatatlanul kevesebb pénzért dolgozó "hülyék" esetleg kiemelkedően teljesítik feladataikat.

2. Fenyegetések. A Fidesz politikusaitól gyakran elhangzik, hogy győzelmük esetén kemény számonkérést vezetnek be, és minden gyanús pénzügyi manipulációt alaposan megvizsgálnak. Ez természetesen találkozik a társadalom elvárásával. Erre, mint a jelenleg folyó perek is bizonyítják, most is van lehetőség, és ha bárki feljelentést tesz, a megfelelő szervek feladata, hogy azt megvizsgálja és megtegye a szükséges intézkedéseket.

A jelenleg regnáló hatalomnak nagyobb erőfeszítéseket kellene tennie, hogy az ismert vagy gyanús korrupciós ügyek mielőbb napvilágra kerüljenek. Ha ezt nem teszik, akkor aligha kerülhető el, hogy a választás után az új hatalom ne olvassa ezt a fejükre, és felzárkózásunk kérdése helyett hosszú időn keresztül ismét a korrupciós ügyek foglalkoztassák a politikát és a közvéleményt. Minden törvénytisztelő ember elvárja, hogy az illetékes szervek mindazokat, akik az országot, az állampolgárok közösségét megkárosították, visszaéltek beosztásukkal, törvénytelenségeket követtek el, büntessék meg, függetlenül attól, hogy híres filmrendező, polgármester, bankár vagy pártpolitikus az illető.

Az azonban mindenki előtt nyilvánvaló, hogy a demokráciában a törvényeket nem lehet utólag megváltoztatni, testre szabni, mint valami zakót. Ha egy politikus rosszul végezte a dolgát, akkor a demokráciában (!) el lehet zavarni, fejére lehet olvasni a baklövéseit, de aligha lehet bíróság elé állítani. A mi életünkben politikai számonkérésre közvetlenül 90 után lett volna mód, ehelyett azonban - ne feledjük! - a magyar nép visszaszavazta a hatalomba a puha diktatúra működtetésében jeleskedő politikusokat!

3. A tisztségviselők kiválasztása. Tekintettel az erősen polarizált politikai életre, jobboldali kormány alakulása esetén várható - az európai demokráciában megszokottnál lényegesen nagyobb mértékű - személycserékre kerül sor. Az új hivatalnokok, tisztségviselők, parlamenti képviselők kiválasztásában azonban az eddigieknél alaposabb személyiségvizsgálatra lenne szükség. A nagy pártoknak tudomásul kell venniük, hogy a soraikba belépő és különböző tisztségekre törekvő honfitársaink egy része nem a párt célkitűzései, eszmeisége miatt csatlakozik hozzájuk, hanem csupán karrierjük, gyarapodásuk érdekében. A jellemre, az erkölcsi elvekre vonatkozó tájékozódást és a folyamatos ellenőrzést (!) az MSZP az elmúlt csaknem két ciklusban elmulasztotta, és ezért óriási presztízsveszteséget szenvedett. Ez a veszély a Fideszt is fenyegeti, és nagy baklövést követne el, ha az MSZP hibájába esne.

4. Társadalmi béke. Történelmünk tanúsága szerint a válságokból való kilábaláshoz mindig szükség volt valamiféle társadalmi, politikai megbékélésre, nemzeti összefogásra és a különböző nézeteket vallók közötti folyamatos párbeszédre. Erre a 2010-es választás után lesz mód. Ebben meghatározó szerep vár a Fideszre, a régi kádereit lassan teljesen elveszítő, számos vonatkozásban újjáalakuló MSZP-re, de nem lehet ebből kirekeszteni a jelenlegi kis pártokat és a civil szervezeteket sem.

Meg kell győzni mindenkit, akit kell és lehet, arról, hogy az itt született, az itt élő emberek mind a magyarsághoz tartoznak, függetlenül attól, hogy milyen világnézetet, eszmeiséget vallanak. Nem ellenségek ők, legfeljebb politikai ellenfelek, akiket kifigurázásuk, megszégyenítésük helyett érvekkel kell vélt igazunkról meggyőzni.

Mindebben nagy felelősség hárul a médiára is. Megette a fene azt a demokráciát, amelyben húsz évvel a diktatúra bukása után valaki azért nem meri kifejteni a nézeteit a nyilvánosság előtt, mert fél attól, hogy szakmai és erkölcsi téren kára származik belőle és/vagy magára vonja a médiában meglepően nagy hatalmat élvező szélsőségesek sértegetéseit. Miért tekintenék renitensnek azt a baloldali vagy jobboldali nézeteket valló embert, aki nem mindenben ért egyet az elveit képviselők politizálásával?

Miért kell a leggorombább módon elmarasztalni azt a közírót, aki, miután a jobboldali sajtó bezárult előtte, csak a baloldali lapokban fejtheti ki a nézeteit, ahol egyébként időnként a Fidesz politikusai is megszólalnak. Talán nem vagyunk egyenlők? Egyetértek Gyurgyák Jánossal (Konzervativizmus a kapuk előtt), hogy "mélységesen elszomorító, s a mai közállapotokat jellemző dolog, hogy a magyar konzervativizmus jövő lehetőségeiről a Népszabadság hasábjain vitatkozunk".

Kizárólag rajtunk múlik, milyenné válunk. A történelmi felelősség húsz éve már mindannyiunké: nem hárítható át diktátorokra, idegen elnyomókra.

A szerző akadémikus, a Nemzeti Kör tagja

Címkék: politika, voks
 
nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra    30 komment

HIRDETÉS

HIRDETÉS
.
HIRDETÉS
. .
Galériák
     

Ez a címe

KÖVETKEZŐ » « ELŐZŐ
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS
. .
HÍRMÁTRIX . NOLTOP10
   olvasottak   
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS