tóth | 2009. december 29. | 04:07:07

Pomogyi László pontosan a saját maga által említett alkalmatlan oktató kategóriába tartozik. Jogtörténetet tanít az ELTE jogi karán, aminek ugye nem túl gyakorlati tárgy. Saját maga által választott tudományszakát is olyan alacsony színvonalon műveli, hogy szakmai körökben mindenki legyint Pomogyi úr nevére. Pomogyi úrnak halvány fogalma sincs a jogtudomány színvonalas műveléséről, mert maga is azok közé az oktatók közé tartozik, akik még a rendszerváltás előtt befészkelték magukat az egyetemre, és most ágyúval sem lehet őket kirobbantani onnét. Az Önhöz hasonló egyetemi oktatók miatt ilyen az oktatás színvonala, kedves Pomogyi úr.

saman | 2009. október 22. | 20:00:13

Írtam egy cikket a blogomba amiben tovább fejtegettem a korosztályok helyzetét:

"Ez a korosztály egyértelműen az előtte járó korosztályok áldozata. Semmi közük ahhoz, hogy ez a munkaerőpiaci szempontból (is) szélsőségesen kirekesztő rendszer kialakult. Nem ők csináltak egy teljes foglalkoztatottságra épülő rendszerből olyat, ami 50% körüli szinten tartja a foglalkoztatottságot, nem ők tettek minden anyagi felelősséget az egyén nyakába, miközben a Kádári bérszínvonal meg úgy maradt.

Na ehhez képest kapják a pár év munkanélküliség vagy parkoló pálya című „kezdeti lökést”. Amiről én beszélek, az csak az, ami akkor vár rájuk, ha sikerülne elhelyezkedniük.

Azt el tudom képzelni, hogy Tanár Úr tele van „ezek a mai fiatalok” típusú negatív élményekkel, nem vitatom, hogy a felsőoktatás felhígult és az is látszik, hogy tényleg az ország erején felül képzésben tart fiatalokat, azt is megérteném, ha a közös felelősségvállalás szemszögéből átnéznénk, hogy ki mit tehetne másképpen.

Pál Tamás például azt tanácsolta egészen az Antal kormány időszakától kezdve a pártoknak, hogy a hullámzó sikerű modernizációs útkeresésben kezdjük el könyvelni, hogy a regnáló generációk mikor vesznek kölcsön a gyerekeiktől. Mikor milyen lépéseket tesznek a felnőtt korosztályok a jövő kirablására? Történik-e elszámolás – kompenzáció egy-egy hosszú böjt időszaka után?

Dióhélyban arról szól a generációs adósság elmélet, hogy a korfán középen elhelyezkedő aktív korú népesség miként viszonyul a korfa két szélén lévő inaktív korosztályhoz, tehát az idősekhez és a gyerekekhez.

Egyetlen egy párt sem akceptálta a generációs adósság elméletet. Semmilyen ilyen monitoring nem kezdett el számolgatni. Sőt a Gyermekérdekek Magyarországi Fóruma által kiadott periodika, a „Jelentés a gyermekek helyzetéről” is elhalt.

Annak ugyan is ára van, ha hosszú ideig ellehetetlenítjük egy-egy korosztály élethelyzetét. A M. Taecher féle sokkterápia például hosszú időre zárta ki a munkaerőpiacról az akkor belépő helyzetben lévő korosztályt. Mérhető, hogy ők hosszú ideig várakoztak az „előszobában” és ennek az árát hosszú távon duplán megfizette a társadalom. Alkohol elvonók, drog elvonók, kivándorlás, számos szétesett vagy soha össze sem állt családi sors.

Ha egy korosztályom belül is vállalhatatlanul nagyra nő az inaktívak aránya, akkor a generációs adósságot tovább növeli, hogy a korosztály a leszakadó rétegekkel sem feltétlenül tud mit kezdeni, nemhogy a vele mostoha idősebb generációval fair legyen és lehetőleg ne legyen a következő generációkkal olyan unfair mint vele voltak anno.

A gazdaságszerkezetben végrehajtott változtatások áldozattal járnak az életvilágban.

Van egy pont, ahol ez már túl nagy áldozat. Számomra nem kérdés, hogy a mai fiatalok vesztesei a rendszerváltásnak, különösen az ezredforduló után vélhetően jelentősen beszűkül a fiatalok vagy kényszer-fiatalok mozgástere. Mondhatni lehetetlen kihívás elé állítja őket a rendszer.

Nem vigasztalhat senkit, hogy lényegében a nagytőkéseken kívül nincsen nem kirabolt társadalmi csoport. Az is keserű pirula, hogy itt nem egy sikeres struktúraváltás árát fizetik meg a fiatalok, hanem éppen azt a tesze-tosza tehetetlenséget, amivel a pártokrácia tolja maga előtt az érdemi kérdéseket, érdemi válasz nélkül."

kations | 2009. október 22. | 19:15:35

Helyesen: demográfiai hullámvölgy jön.

kations | 2009. október 22. | 17:52:01

celtic | 2009. október 22. | 07:26:09
Kedves Celtic,
Kissé sommásnak érzem ítéleted. Tény, hogy a késői órában és is elnagyoltan fogalmaztam. Valójában több dologban egyetértek veled. Igen, sok különbség van Budapest és vidék, Kelet- és Nyugat Magyarország között. A felsőoktatás és a szellemi élet tekintetében szerintem egy ilyen kicsiny földrajzi területen ezt nem kellene automatikusan elfogadnunk. Vagy csak úgy belenyugodnunk. Úgy érzem ezt részben mesterségesen tartják fent azok akik ebből remélnek hasznot húzni. Automatikusan, kevés teljesítménnyel a hátuk mögött.
Igaz, hogy demográfiai hullám jön. Ennek következtében minden iskolatípusban csökkenni fog a tanulói létszám. Az egyetemi oktatás színvonalát a csökkent hallgatói létszám önmagában nem fogja javítani. Az is igaz, (magam is írtam első hozzászólásomban) hogy az oktatásunk felső vezetésének nagy felelőssége van. Az is baj, hogy az egyetemek kevéssé szólhatnak bele a felvételibe.
Hidd el nem vagyok annyira laikus mint gondolod. Abban semmiképpen sem, hogy ha kommentelésre adom a fejem akkor számítok rá, nem fog mindenki egyetérteni velem. További jó hozzászólásokat. A vélemények ütköztetése segíthet a problémák feltárásában és megoldásában.

Villon | 2009. október 22. | 03:00:46
Kösz a fordítást. Túl röviden írtál és félreérthettem. Az oktatói karnak is természetesen nagy felelőssége van. Csak ott is romlik a minőség ha az egyetlen szempont a leadott órák száma (mennyiségi szemlélet). Ha a legjobb szakemberek elhagyják a pályát. Minden tiszteletem a nagy munkát végző tanársegédeké de kellenének a jobban felkészült oktatók is. Akik fő tevékenysége az oktatás és az ezt áttételesen szolgáló kutatás és a szakirodalom követése.

harunalrasid | 2009. október 22. | 17:14:37

nnna.
anno, ugyebár, a szocreál vastagjában is volt felvételi, nomeg, bizonyos keretszám. az eredményes felvételi ellenére, az első ávben úgy szórták ki az oda nem valókat, hogy csak úgy repültek!
ha sikerrel abszolváltad az első évet, általában már csak a saját hülyeséged mentett meg a diplomától.
mintha az akkori oktatói gárda is más lett volna.
nomeg, az a fránya "katalógus" gondoskodott arról, hogy ne csak látásból ismerje az oktató a delikvenseket.
amúgy nem a szerző alapította "mucsai" hozzászóló által kifogásolt intézményeket, kár neki címezni.
a kapcsolati tőke pedig szakmai konferenciákon, szakmai műhelyekben, uram bocsá' szaklapokban történő publikálással (nem olyan nehéz) gyüjtögethető.

Nefelejcs | 2009. október 22. | 14:51:05

Nagyon egyetértek az íróval...
Hozzátenném, hogy nem magyar probléma. Sőt, durvább esetek vannak pl Franciaországban, ahol már órára sem kell járni, lehet hónapokig tüntetni, aztán könnyített vizsgát tenni. Ráadásul, felvételi vizsga sincs - igaz, nagy a lemorzsolódás.
Diplomával nem evidens már nyugaton sem elhelyezkedni.
Amit viszont a szülői felelősségről ír - nem igazán élethű. :) Hol hallgat egy 18 éves gyerek/fiatal a szüleire? Hiszen sokkal okosabb, mint a szülők - legalábbis, mutassanak nekem egy olyan 18 évest, amelyik nem ezt hiszi?
Szerintem csak az a gyerek hallgat a saját szüleire, aki úgy látja, hogy azok az átlagnál sokkal jobban boldogulnak. És hány ilyan szülő van? Ilyen a szelaví...

mucsai | 2009. október 22. | 13:55:15

1.) A szerkesztőség és a szerző figyelmébe is ajánlanám a fővárosi Diplomás- és Pályakezdő Munkaügyi Központból hétköznapokon a Ráday utcára kicsorduló, hosszú embersor látványát… (Egy Andrássy úti palotából nyáron költöztették át a budapesti diplomás munkanélküli irodát egy kevésbé feltűnő, kétszintes, eldugottabb helyre, ahol tehát kettő szinten NEGYVEN munkapultnál fogadják mostanság a pontos időpontra visszahívott tartós, illetve újdonsült pályakezdő és diplomás fővárosi állástalanokat. A sor vége a 40 (negyven) munkapult egyidejű fogadókapacitása dacára a kapun kívül, az utcán kígyózik… Ennek a munkanélküli irodának a publicitása is gyakorlatilag a nullával egyenlő, mert a sajtó egyszerűen lehazudja, hogy az országos, 52 százalékos foglalkoztatottság bizony a főváros lakosságát, ezen belül a diplomásokat, pályakezdőket is rendkívül súlyosan érinti. Innen nézve a szerző erősen alulinformált, amúgy kényelmes nézőpontból való cinizmusa a hallgatók diplomagyűjtési törekvését, egyúttal a szüleik gyermekeikbe való bizonytalan befektetéseit kritizálnia.
2.) És ezért is különösen cinikus az a hozzászólás, amely javaslata szerint legjobb lenne ponthatár nélkül bárkit, bármely felsőoktatási intézménybe felvenni, és „csak” későbbi produktumaik fényében szelektálni közöttük. Hiszen éppen a 160 pontos, gyakorlatilag elégséges középiskolai eredményekkel és érettségivel is befogadó felsőoktatási intézmények irracionálisan pazarló, szélsőségesen liberális szelleméből, és ennél fogva, a kiadott a diplomák bizonytalan értékéből eredeztethető a diákok (és persze a szüleik anyagi) túlvállalása. Valójában a szülők pénztárcájának indokolatlan megcsapolása és a felesleges közkiadások finanszírozzák az osztódva szaporodó felsőoktatási intézményeket, benne gyakran a politikusi pihenőciklusukra magukat „leszervező” tanárokat is – ami ugye az egyik hozzászólónak közömbös, vagy tán még előnyös is.
3.) Nem a diákok és nem a szülők okolhatóak azért, hogy az állítólagosan munkaerőpiacra „termelő” (ha egyáltalán létezik ilyen „tervszerűség” nyomokban) felsőoktatási kamuintézmények, és a velük nyíló kamuszakok szélsőségesen szabályozatlan, osztódva szaporodásával „kezeli” az állam a diplomás és pályakezdő állástalanságot (is), vagyis az általános munkaerőpiaci feleslegesség, azaz a munkanélküliség problémáját. Mivel a felsőoktatásban a szülők és az állam közpénzén eltüntethetők egy időre a potenciális állástalanok. Az oktatóknak pedig tiszta nyereség mindez, hiszen számos „szakember” ezen az irracionálisan pazarló rendszeren keresztül kap (kamu)egyetemi, főiskolai állást. Érezzenek inkább mélységes hálát.
4.) Végül szeretném megkérdezni tisztelettel a szerzőtől – ha mindezt nem látná logikai összefüggésben– egyfelől azt, hogy véleménye szerint miért van szükség ma az országban számszerint NYOLC jogtudomámányi, és megannyi politológius, és médiamunkás képző egyetemre, főiskolára, gyorstalpalóra, megannyi oktatói állásra…?
5.) Továbbá tisztelettel kérdezem, már csak a gyermekem okolására is (mert én, mezei vidéki nem tudom); mi a megközelítő módja, formája és eszköze az általa diplomagyűjtögetés helyett erősen ajánlott „kapcsolati tőke gyűjtögetésének” mai napság??? A diplomahalmozás progresszív alternatívájaként itt pontosan keretekre, módszerekre, eszközökre gondol???

Petrócz | 2009. október 22. | 13:03:28

Remek írás, kiváló hozzászólások, öröm volt végigolvasni.
Onyx
Én anno technikumban végeztem. Az osztály 40 feletti számú érettségizője közül vagy 30-an műszaki egyetemen, főiskolán folytatták és nem sikertelenül. De aki nem, az is maradt az adott szakterületen, néhányan persze elhagyták azt.
Lehet, hogy 18 évesen már késő bizonyos (elvontabb) pályákra ráhangolódni?

teniszke | 2009. október 22. | 12:25:21

Magyar diák, magyar futballista : amennyit követel a közeg, annyit tesz meg. Ez nem az ő hibája, mi is annyit dolgozunk, amennyit a főnökeink elvárnak tőlünk, nem többet...

aszteroid | 2009. október 22. | 12:09:20

onyx, megértelem a helyzeteteket, de ez nem a Ti - szülők - kudarca. Minden gyerek igen is kövesse az álmát, ha céltudatosan, célirányosan szeretne valamit elérni, akkor is ha a kívüállók teljesen más érdekből fakadóan igyekeznek az embert befolyásolni. Ezért lenne a megoldás egy elfogadható tandíj bevezetése, természetesen megpályázható ösztöndíjak mellett. Ebben az esetben nem érhetne senkit a vád, hogy az "Én adómból" fizetem a lébecoló, mihaszna kölök semmit nem érő diplomáját. Tandij mellett mindenki felelősség teljesebben hozná meg döntését, hog merre tovább, ha nagyon szereti a kommunikációt, a médiát, és van tehetsége hozzá, hát jogában áll ebben az irányban továbbtanulni, legfeljebb tandíjat fizet egy darabig, de ha kíváló benne, még mentesülhet is ez alól. Az '50-es években is rákényszerítették a fiatalságot, hogy menjenek ipari tanulónak, a lányok gyárakban szerelték a gépeket, feltételezem milyen nagy örömmel.

onyx | 2009. október 22. | 08:55:27

Ebben a témában én is érintett vagyok a párommal együtt. Felelős szülőként minden befolyásunkat latba vetettük, hogy gyermekünket a műszaki pálya felé terelgessük,annak ellenére, hogy voltak jelek arra nézve, hogy a kommunikáció és média világa is érdekelte volna. Tettük ezt pontosan a cikkben írtak miatt, mivel nem akartuk, hogy később a munkanélküliek számát gyarapítsa. Hangsúlyozom, nem beszéltük rá, szabadon választhatott, de nyilván befolyásoltuk. Most azt gondolom, nagy hibát követtünk el ezzel. Gyermekünk most másodéves egy műszaki főiskolán, ahol kínlódik és a napokban közölte velünk, hogy abbahagyja (bár eredményei alapján nyugodtan folytathatná), mert ez nem neki való, fontosabb az újságírás, a fotózás, stb. Még nem tudom, hogy innen merre tovább, de azt tudom csak tanácsolni mindenkinek, gondolja meg, milyen irányba terelgeti utódját. Úgy érzem szülőként kudarcot vallottunk, valószínűleg nem figyeltünk eléggé a gyerekünkre, nem láttuk, hogy a jó szándékunk mellékvágányra viszi. Nyilván nem dől össze a világ, majd dolgozik és tanul levelezőn, de mi is (sok más szülőhöz hasonlóan) jobbat akartunk a gyerekünknek, mint ami nekünk jutott, mert mi tudjuk milyen az munka, gyerek mellett tanulni.

celtic | 2009. október 22. | 07:26:09

Kedves Kations,
Magyarországon létezik Budapest-vidék ellentét (és kelet-nyugat és még egy pár ilyesmi). Hidd el, nagyjából ebből doktoráltam. Egyébként éppen a felsőoktatás területén érvényesül a legkevésbé ez az "egyenlőtlenség".
Még valami! Persze az oktatók is tehetnek arról, hogy a színvonal olyan amilyen. Látom, hiszen egyetemen dolgozok. De kevesebb hallgatóhoz kevesebb oktatóra van szükség. Továbbra is azt gondolom, hogy a normatívát kell emelni, a felvehető keretet pedig csökkenteni.
A demográfiai pedig azért old meg mindent, mert ha kevesebb középiskolás érettségizik, akkor kevesebb felvételiző lesz (logikus). Már pedig az éppen elvegetáló kis főiskolák (és egy-két nagyobb egyetem) hallgatói létszáma annyira lecsökken, hogy képtelenek lesznek finanszírozni magukat és megszűnnek, vagy beolvadnak egy nagy egyetembe (erre van ma is példa).
Eddig nem írtam kommenteket, és rá kell jönnöm, hogy az olyan laikus emberek miatt mint Te is vagy nem is érdemes. Sajnos a hallgatók többsége is ezen a szinten áll, ezért hullanak ki a végére. Remélem le tudod vonni a következtetést...

Villon | 2009. október 22. | 03:00:46

kations | 2009. október 22. | 01:02:25
Sajnalom, hogy nem ertetted meg a hozzaszolasom lenyeget.
Leforditom. Ha egy oktatasi intezmenynel a szinvonal lemegy a beka s@gge ala,
akkor ezert az ott dolgozo tanarok is felelosek. Arrol nem is beszelek, hogy egy konnyen megszerezheto es hasznalhtatlan diploma "tulajdonosa" is az aldozatoknoz tartozik.

Mandos kutyája | 2009. október 22. | 01:38:52

Tisztelt kations: főváros-vidék ellentét leginkább a fejekben és a pénztárcákban van.. Fizikailag tényleg nem nagy a távolság, hiszen ha Biharkeresztesen, a román határnál felülök a vonatra, 3 és fél óra múlva a Nyugatinál vagyok.. )A probléma inkább az, hogy ha Debrecenből Pécsre akarok menni, akkor se nagyon tudom Bp-t elkerülni, olyan centralizált a közlekedés, de ez most nem ide tartozik)
/a folytatás már nem csak kations hozzászólásához kapcsolódik/
A tandíj nem ördögtől való idea… mondjuk azzal összekötve, hogy a beszedett tandíj felét visszaosztják a hallgatóknak tanulmányi ösztöndíjként - persze gondosan szakonként lebontva, mert hát ugye politológián, szociológián mindenki 5.0, egy nyelvszakon meg vért izzadsz..
Egyébként a Horthy-korszakban is volt tandíj - igaz, a többség nem fizetett teljes tandíjat, mert voltak különféle fokú tandíjkedvezmények/mentességek + voltak alapítványok, ösztöndíjak, amikre lehetett pályázni..
A kötelező előadásra-járás: háát, úgy harmadév félévétől kezdve én se jártam.. ha valaki 2 szakot csinál, sokszor egyszerűen fizikailag képtelen egyszerre két órán ülni.. Meg könyvekből is fel lehet általában készülni..
Mondjuk, ez az egyetemi rendszer kétarcúsága: a hallgatók egyik fele azért nem jár előadásra, mert épp’ szemináriumon ül vagy a könyvtárban olvas egy beadandóhoz, de a másik (s jóval nagyobb) fele azért nem jár órákra, mert - lusta és b.szik az egész egyetemre..
/mondjuk, itt jön be a szülők felelőssége, hogy nézzék már meg, mit is csinál a drága kisfiuk/kislányuk az ő költségükön/
Lehet, hogy megbotránkoztató leszek, de sztem bizony nem ártana egy felvételi.. ha mi kibírtuk, a mostaniak sem halnának bele..
/megesett példa: az érettségi eredménye alapján bekerült geográfusnak egy ürge, akinek papírja van a diszkalkuliáról - most mit csináljanak vele a geomatek órákon? Másik: mit keres az bölcsészkaron, tanárszakon, aki nem tud érthetően beszélni?/
Ui. A cikkhez: a szerző egyik oldalon megbotránkozik rajta, hogy a hallgatók nem beszélnek idegen nyelveket, másik oldalon megbotránkozik rajta, hogy nyáron külföldre mennek - hogy is van ez? Én gyarló vidéki egyetemistaként abban a hiszemben éltem, hogy anyanyelvi közegben tudnék legjobban elsajátítani egy nyelvet… Lévén átlagembernek nincs annyi pénze, hogy heti 3-4 magánnyelvórát fizessen.. (ezért kimegy külföldre, s vagy kapál, vagy kutat - attól függ, hogy pénzt akar, vagy tdk-ra gyúr + mindemellett nyelvet is tanul...)

kations | 2009. október 22. | 01:02:25

celtic | 2009. október 21. | 21:17:44
A főváros-vidék összehasonlítás már régen nem igaz. Amikor minden megyeszékhelyről 2-3 óra alatt fel (le) lehet érn Pestre. Los Angeles élővárosaiból sem lehet hamarabb elérni a repülőteret. Ez inkább Budapest és környéke városállam. A többi modern telekommunikációs eszköz tükrében gyanús, hogy ezt a megkülönböztetést bizonyos érdekcsoportok akarják fenntartani mert ez az érdekük. A senkiházi politikusok/újságírók meg elhiszik, hogy főváros meg vidék. Mert ha akarnák se tudnák felfogni, hogy mi folyik a világban. De nem akarják mert ez így éppen jó nekik. Igen, a többségnek fogalma sincs mi folyik az országban. Ezért lehet hülyíteni őket. Specifikusan:
Igen, rossz ha az egyetemek nem szólhatnak bele a felvételikbe. És melyik egyetem szólt ez ellen?
A ponthatárokért a minisztérium és az egyetemek egyformán felelősek. Illetve, ha az egyetemek szótlanságát menteni akarjuk akkor a minisztérium. Feltölteni a megalapozatlan kapacitásokat?
Nyugodjunk bele, hogy ez van? Nagyszerű! Mit old meg a demográfiai tendencia? Hogy az egész társadalom lócsiszárokból álljon? Kösz.

Villon | 2009. október 21. | 21:27:59
Köszönjük, Villon. Ez jól esett.

sonnenschein | 2009. október 22. | 00:23:43
Csináljunk forradalmat? Leszel a zászlóvivőnk? Elesel először a golyózáporban? A modern golyózápor egészen más ám mint a francia forradalom idején.

net@ | 2009. október 22. | 00:31:06

hahaha!!!! miért rossz az ha sz@ar a színvonal (konkurencia)? Lehet, hogy a "kapcsolati tőke összegyűjtésével" a bulik alatt foglalkoznak?

Amúgy mi is a probléma? Hogy a hallgatók valószínűleg buták és az egész nyarat külföldön töltötte (idegen nyelvet tanult).
Talán a DOCENS úr is a "jelentős részben alkalmatlan oktatók" egyike aki műbalhén siránkozik...

kations | 2009. október 22. | 00:23:59

Nem tudom ezt ki és miért jelentette meg újból.

kations | 2009. október 22. | 00:17:35

szundaram | 2009. október 21. | 21:21:02
Köszönöm. Kissé túl negatívra sikeredett de már torkig vagyok a hurráoptimizmussal és a valódi problémák elkendőzésével. Reméljük, hogy van kiút. Mert kell lennie.

egyszervoltholnemvolt | 2009. október 21. | 23:47:14

....sajnos, megint elszállt a hozzászólásom eleje....tehát az előbb idézett értéktörvény igazolja Pomogyi docens úr igazát.

De mit várok egy olyan világban, ahol kapásból le tegezik az ember (itt is igaz az értéktörvény, ez a kommunikációs formula értéktelen), ahol parlamenti csicskákról kiderűl, hogy egyetemi tanár, pedig azt hittem egy pimasz kondás, mikor kriszta (tiszta gyagya) ugyancsak egyetemi tanár...tényleg az?....

...s mit várok akkor, mikor az életben mejelenik az (új) erő, ezzel együtt eltünik az ész az értelem, a tisztelet, a jó modor, az erkölcs. Bár az erő és az ész szorzata állandó, ne gondoljuk, hogy egyik helyettesítheti, elnyomhatja a másikat.

Docens úrnak gratulálok, jó egészséget kívánok, s azt, hogy tiszta látása és itélete sokáig maradjon meg, bár egyre kevesebben fogják érteni, miről is beszél.....

szundaram | 2009. október 21. | 22:47:54

kations | 2009. október 21. | 22:11:21

Van. Van kiút. Más kérdés, hogy szerintem a "minden összefügg mindennel" miatt a változás rendkívül lassú folyamat lesz, és sajnálatos módon, vélhetően mi, akik ma élünk és felnőtt létünkben vagyunk már jócskán, nem nagyon fogjuk megtapasztalni. :(
Pusztán csak az engedi a pozitív predikciót, hogy ha belegondolsz, egyszerűen kikövetkeztethető kikényszerített reakciója lesz majd Magyarországnak.
Ha nem változtatunk a hozzáállásunkon, a környező világ bedarál minket. Sajnos természetesen ezt a változást egészen a legvégsőkig akadályozni fogják mindazok, akiknek ehhez pénzügyi, vagy hatalmi érdekei fűződnek (csakúgy mint világszinten a kőolaj helyzete), de aztán amikor már nem lesz más választás, persze itt is beadják a derekukat.

Ha szerencsések leszünk, kations, az unokáink már fogják látni. :)

kations | 2009. október 21. | 22:11:21

szundaram | 2009. október 21. | 21:21:02
Köszönöm. Kissé túl negatívra sikeredett de már torkig vagyok a hurráoptimizmussal és a valódi problémák elkendőzésével. Reméljük, hogy van kiút. Mert kell lennie.

kommentes | 2009. október 21. | 21:34:53

Buta

zstoth75 | 2009. október 21. | 12:06:57

Rosszindulatú írás. Zárják be a konkurens egyetemeket, hiszen akkor a miénknek több pénz marad, a diákok maradjanak hétvégén az összedőlőben lévő kollégiumban, hiszen vidéken csak birkák legelnek, miért nem beszélnek idegen nyelveket, mikor az oktatók sem beszélnek, s elsőként minden egyetemen a nyelvórák számát próbálják lecsökkenteni... Persze túlzás, amit írok, de az írásból árad a budapesti oktatók szinte általános gőgje. Hol marad az önvizsgálat, az önkritika? Nem személyes, hanem intézményi szinten. Az ELTE-ről pedig konkrétan lehet tudni, hogy elképesztően sok óra marad el, szinte minden oktató még másik öt helyről próbál egy kis pénzt lehúzni. Mit tesz, vagy mit tehet a helyzet ellen XY? Nem ez a helyes alapállás?

Villon | 2009. október 21. | 21:27:59

A cikk cime eleve rossz.
En inkabb a "mihaszna tanarok"/tisztelet a kiveteteleknek, es a mihaszna oktatasi rendszert emlegetnem...

szundaram | 2009. október 21. | 21:21:02

kations | 2009. október 21. | 20:43:29

Nagyon egyetértek veled. A helyzet válságos, bár nem reménytelen. Ettől független nekem is nehéz pozitívan hozzáállnom. :(

Közvetlen közelről tapasztalom a kritikán aluli oktatási színvonalat. ... őszintén ezt nem is nagyon lehet semmilyen vonalnak sem nevezni... :((
A bölcsészekkel meg Dunát lehet rekeszteni, és már tényleg egy callcenter-es álláshoz is diplomát kérnek a munkáltatók. Kérdem én: MINEK???

kommentes | 2009. október 21. | 21:20:11

Ez egyátalán nem arról szólt hogy "vidéki bugrisok nem méltók az ELTE-re stb,stb" maximum akkor ha azt akarják hogy arról szóljon. Szerintem jó cikk

celtic | 2009. október 21. | 21:17:44

Egy vidéki egyetemen dolgozom, amely a legtöbb mutató tekintetében nagyobb, mint az ELTE, ezért a vidék-főváros összehasonlítás fölöslegesnek tartom. De! A szerzőnek sok mindenben igaza van. Szerintem a többség nem látja át, hogyan működik a rendszer.
1. Az egyetemeket kizárták a felvételi rendszerből, ergo a középiskola dönti el ki lesz ma egyetemista és ki nem. Persze a középiskolákat saját eredményeik fényezik, így mind több diákot akarnak hallgatóként látni, és ezt tükrözik az érettségi eredmények. Az egyetemek pedig dolgozhatnak hozott anyagból, ami olyan amilyen (többnyire semmilyen). Pl. általános iskola 4. osztályos matematika versenyfeladatot az első évfolyamos egyetemi hallgatók fele kétszer annyi idő alatt sem tud elkészíteni, mint az általános iskolai versenyen lehetséges.
2. Az oktatási kormányzatot a jelenlegi helyzetért nagy felelősség terheli. Az egyetemek állami támogatása ugyanis a hallgatói normatíva (OKM állapítja meg) és a kapacitás akkreditálás során meghatározott felvehető létszám (OKM állapítja meg) szorzata. Az egyetemek épphogy kijönnek ebből a pénzből (saját tapasztalat), ezért rákényszerülnek, hogy minél több hallgatót vegyenek fel. Mindegy milyet, csak a mennyiség számít. Országosan meghatároznak egy keretszámot adott képzési területre (OKM állapítja meg), amelyet a képzési területen oktató karok kitölthetnek. A karok között pedig verseny van a hallgatókért, így vonalhúzáskor egyre lejjebb viszik a ponthatárt, hogy a hallgató hozzá kerüljön, és a kapacitását feltöltse. Ezért minimális pontszámok is előfordulnak (szerencsére javul a helyzet). És itt van az oktatási kormányzat felelőssége. Ha magasabb normatíva jutna egy-egy képzési terület után, de kisebb kapacitás (csak szorzás), akkor az egyetemek közel hasonló anyagi paramétereket tudnának biztosítani, mint jelenleg. És kevesebb hallgató lenne.
3. És kevesebb hallgató lenne!!! Ma egy-egy jól menő szakra akár 200! elsős is bejut. De a hallgatói önkormányzatok elérték, hogy az előadás látogatás nem kötelező (bár az oktatók szerették volna), sőt a felsőoktatási törvény szerint a ZH megírása nem lehet a kollokvium feltétele. Ergo, mit kell 200 hallgatónak csinálnia? Semmit. Az oktató meg csak akkor látja őket ha vizsgázni kell, mert se órára nem kell járni, se ZH-t nem kell írni. És a végén meg nem értik miért csak 30-an kapnak diplomát a 200-ból.
Egy biztos. 4-5 éven belül 15-20 ezerrel kevesebben érettségiznek, vagyis kevesebben jönnek egyetemre. Ezt pedig csak néhány nagy egyetem éli túl. A demográfiai tendencia mindent megold.
Szóval a szerzőnek igaza van, de ez van.

irriga | 2009. október 21. | 20:49:59

kations | 2009. október 21. | 20:43:29

Hát a politikusokat nézve a diploma csak azért kell, mert nem lehet az ember nélküle miniszter.
Az pedig olyan cikis, mikor valakinek várni kell, hogy megkapja a diplomáját, mielőtt belehuppanna a bársonyszékbe.

irriga | 2009. október 21. | 20:47:25

kations | 2009. október 21. | 20:43:29

Szerintem a tanszékvezető elfelejtette megemlíteni, hogy a heti 16 óra, az az ország 4 egyetemén jön össze.

Mondjuk: Budapest, Győr, Debrecen, Pécs.
Fárasztó a tudományos élet.

kations | 2009. október 21. | 20:43:29

A felsőoktatás híven tükrözi az összes társadalmi bajainkat. A feltűnő minőség romlásban kisebb-nagyobb mértékben mindegyik szereplő vétkes. Tökéletes ember és tökéletes rendszer persze sehol sincsen de az említett baj akkor, hogy mindenképpen foglalkozni kell vele.

A NAGYPOLITIKA ÉS A MINISZTÉRIUM. A rendszerváltást követően elhatároztatott, hogy Magyarországon kevés a diplomás és legyen több. És lőn. Egy tollvonással. Nem ám úgy, hogy javítjuk az általános- és középiskolai képzés minőségét ami majd később nagyobb számú egyetemre alkalmas érettségizőt jelent. Akik majd az addigra kibővített, jobban felszerelt illetve kellő mennyiségű és minőségű oktatóval van ellátott egyetemeken folytatják. Ehelyett ráengedték az arra alkalmatlan jelentkezők tömegeit a teljességgel felkészítetlen, szinte ugyanolyan alapterületű és oktatói állományú egyetemekre. Ezt jobbára a fejkvótának nevezett intézkedéssel érték el. Íme az eredmény! Nem farizeus viselkedés az ha most ugyanaz a minisztérium (néha személy szerint ugyanazon emberek) kéri számon a minőséget?

AZ EGYETEMEK. Az előbbiekbe szinte minden (nyilvános) vita nélkül belementek. Holott előre lehetett látni az eredményt. Állítólagos autonómiájuk ellenére elfogadták a (már a kádári-átkosban is bírált rákosista voluntarista eszmékre hajazó) mennyiségi szemléletet. Több hallgató-több pénz. Meg a régen megszokott kézi irányítás. Ugye milyen egyszerű? Miért is szólnának a rektorok? Évi 50+ milla fizetést kár lenne veszélyeztetni. Itt amúgy nem a rektorok magas fizetése a legnagyobb baj hanem az, hogy az egyetemi tanárok (az oktatási szakma csúcsa) ennek jó ha tizedét kapják, a tanársegédek (kezdő oktatók) huszadát sem. Így a rektori fizetések kissé lefizetés jellegűek. Ez is ismerős valahonnan. Ha máshonnan nem hát a jelenleg is így működő Magyar Tudományos Akadémiáról. Az efféle anyagi megbecsültség miatt a kiemelkedő szakemberek többsége már rég elhagyta az egyetemeket. A nagy cégeknél vagy a Lajtától nyugatra dolgoznak. Esetleg 23 másodállásban melyek közül az oktatás csak huszadrangú. Hja persze, ha egy polgármesternek vagy állami főhivatalnoknak is lehet ennyi állása meg cége… Röviden, az óriási követelmények mellett a juttatások nem érik el egy közepes banktisztviselő szintjét sem. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy az oktatók mindegyike odavaló. Sőt.
A hallgatók után kapott fejkvóta mellett a másik proletár izzadságszagú voluntarista szemlélet az oktatók óraszáma. Találkoztam tanszékvezetővel aki komolyan állította, hogy heti 16 tantermi órája van. Kérem, mindenkit azonnal ki kellene rúgni aki ezt a szituációt megköveteli, vállalja vagy éppen csak elfogadja. Mert mindegyikőjüknél súlyos baj van galléron felül. Sajnos jelenleg ez az egyetlen mérce. Mert erre jön a minisztériumból a pénz. Tudjuk persze (bár sovány vigasz), hogy ezen órák többségét a doktoranduszok (Ph.D. hallgatók) tartják. A rendszerben eszébe sem jut senkinek, hogy az egyetemi oktató „elitnek” nem az általános- vagy középiskolában megszokott oktatás a feladata. Hanem új tudás létrehozása, a másutt létrejött új tudás értelmezése és közvetítése a többiek felé. Hogy valósul ez meg 16 tantermi óra után amikor közismert, hogy a tanteremben töltött órákat legalább kettővel kell megszorozni ha a valódi munkaórákat akarjuk számolni? A tevékenységet amire nem marad idő úgy nevezhetnénk, hogy kutatás, publikálás, önképzés. Ez viszont nem esik latba, nem értékeli senki. Csak az óraszám ki legyen. Hogy fogja meg a hallgatók érdeklődését, fantáziáját ha rendszerint semmi elegancia nincs a felsőoktatásban? Ha semmi jövőképet nem tudunk feléjük közvetíteni. Ha az általában lepusztult környezetben alulfizetett, lehajszolt és régen elavult oktatók tanítanak jelenleg semmire sem használható tudást?

HALLGATÓK/ELTARTÓK (SZÜLŐK). Él még a régi és a maga módján hasznos felfogás miszerint csak diplomám legyen. Akkor vasaltnadrágos lehetek Ez a maradék tekintélye az oktatás egykori fényének. Csak még nekem (eltartómnak) ne kelljen fizetni a felsőoktatásban. Olcsóbban, közpénzen tanulhassak aztán majd próbálok a hazainál sokkal jobban fizető állást találni az EU-ban vagy attól is nyugatabbra. A rendszerváltás óta legalább 5000 orvosnak sikerült. Legalább ötször annyi más, közpénzen kitanított szakembernek. Ugye milyen jó az ingyenes felsőoktatás? Talán meg kellene kérdezni a felsőoktatásban részt nem vevő adófizetőket is. A hallgatók között arányaiban legalább annyi tehetséges van mint 30 évvel ezelőtt. A többinek meg komolyabb felkészítés nélkül nem szabadna oda jelentkezni sem.

MINDENKI. Tetszettek már olyan vitát hallani vagy abban részt venni, hogy ki jusson előbbre? Netán azok akik többet tudnak, többet teljesítenek? Akik hasznosabbak a társadalom (mindenki) számára. Akkor is ha az nem az én fiam vagy lányom? No, ez nagyon hiányozna.

Bocs, kissé hosszúra sikeredett.

irriga | 2009. október 21. | 20:42:48

Straszi1 | 2009. október 21. | 12:20:33

Há az egyetem még mindig jobb, mint egy kocsma, vagy egy drogtanya.

Nehéz ügy.
A tanárok java része tényleg kontraszelektált, akik csak a pályázatok lenyúlásával vannak elfoglalva.

Vol már olyan, hogy az egyetemi oktató tőlem (vállakozó) kért anyagot előadásához.
Pedig fordítva kellene ennek történni.

evianna | 2009. október 21. | 20:17:11

demdomhoz csatlakozom!
attól, hogy bőrönddel jön, még lehet, hogy ő figyel a legjobban.
és:
mi keresnivalója van itt a kultúrával kapcsolatos epés megjegyzésnek? (aki vidéki, az bugris, nem méltó arra, hogy az ELTÉ-n tanuljon?)
jól nézünk ki...

demdom | 2009. október 21. | 19:55:54

Sokmindennel egyetértek a cikkben, DE. Aki a csütörtöki órára kerekes bőrönddel érkezik... Idézem: "jó okom van kételkedni abban, hogy szülővárosa, ne adj' isten, szülőfaluja, kulturális infrastruktúrája felülmúlná a fővárosi lehetőségeket". Hát ezt a mondatot nagyon sokunkra érzem vérlázítóan sértőnek! A kultúra messze nem egyenlő a fővárossal, sőt! Ha az ember keresi, megtalálja azt akár még a szülőfalujában is vagy annak a közelében biztosan, nem beszélve az internetről és a tankönyvekből például, ahogy ezt előttem többen is felhozták. Ez a fajta gondolkodásmód teszi ezt az országot ennyire vízfejűvé. És a vízfej alatt nyilvánvalóan a fővárost értem. Azt is értem, mi volt a mondat másodlagos jelentése, de ez a szemellenzős fővárosi felsőbbrendűség korlátoltságot sejtet. Jó lenne, ha egy egyetemi docens kicsit túllátna ezen. Különben szégyellje magát.

aszteroid | 2009. október 21. | 19:40:20

Talán még egy "szentségtörő" gondolat: valamiféle előszűrő felvételi eljárás helyreállítása, mely során az egyetem eldönthetné egy személyes elbeszélgetés során alkalmas-e a jelentkező - érettségin elért pontszámokon kívül - egyáltalán a kiszemelt pályára. Mondjuk egy magyarul önmagát kifejezni, érvelni nem tudó emberből nehezen hiszem, hogy jó ügyvéd vála, egy térlátással nem rendelkezőből jó mérnök, vagy egy intoveltált, magába forduló egyéniségből jó pedagógus.

Friedrich | 2009. október 21. | 18:27:09

A nagy átlagnak tandíj, a kiemekedő tudásúaknak, szociálisan rászorultaknak megfelelő ösztöndíj.

Ámen

aszteroid | 2009. október 21. | 18:14:59

A nagy átlagnak tandíj, a kiemekedő tudásúaknak, szociálisan rászorultaknak megfelelő ösztöndíj.

akarhogyis | 2009. október 21. | 18:03:17

Azért ebben a témában vannak szakértők, akik kicsit méllyebben tárják fel az okokat (Gábor Kálmán oktatás-, és ifjúságszociológus például, aki néhány nappal ezelőtt ment el végleg, és vezetett egy egész intézetet, ahol többek közt ezt kutatják).
De a megoldás egyszerű, úgy hívják tandíj.

szatmar | 2009. október 21. | 17:53:58

Elnezest: Pomogyi. Elirtam, de a velemenyem tovabbra is ugyanaz.

szatmar | 2009. október 21. | 17:53:15

Tisztelt Pomogy Tanar Ur!
Nagyon tetszett a cikke. Megtobb ilyen kellene. Nem vagyok jogasz, de mindenben igazat adok. Az ekezeteim meg azert hianyoznak, mert eppen az egyik sokat kritizalt vezeto amerikai egyetemen kutatok es oktatok.
A kommentelok meg csak kommentelok...

Friedrich | 2009. október 21. | 17:20:47

És az is igaz, hogy az USA-ban még az állami egyetemeken is kemény tandíjakat fizetnek. Ezek után nem csoda, hogy - szó szerint - elvárják, a pénzükért minőségi képzést kapjanak. Igaz, hogy vannak rossz egyetemek, de az átlagot mégis, a rendkívül magas színvonalú állami egyetemi rendszer képezi. Tessék csak megnézni micsoda állami egyetemek vanna Kaliforniában. Hol vagyunk mi ettől?

aszteroid | 2009. október 21. | 17:07:35

Az is igaz viszont, hogy az USA-ban hétvégekre nem tudnak a fiatalok "hazaugrani" a legtöbb helyen, mivel az esetek többségében ha színvonalas egyetemre akarnak járni országon belül is akár ezer km-re kell elköltözniük a "családi fészektől". A hétvége pedig gyakran munkával telik számukra, hogy legalább részben hozzájáruljanak a tetemes tandijhoz.
Tudom, most majd jön az ellenpélda az üresfejű kosaras sportösztöndijasok velhozatalával, de azért mégsem ezek képviselik a döntő többséget, de valóban, ilyen is van. Egy biztos, akinek világszínvonalú egyetemen sikerül maximálisat teljesítenie, gondja nem lesz az elhelyezkedéssel, és a kezdő fizetése is annyi lesz, mint mindannyiunké itt egybevéve:-)

Friedrich | 2009. október 21. | 16:30:12

Bocs az előző komszomol-nak ment volna

saman | 2009. október 21. | 16:27:14

Rövidlátó dolognak tartom rákenni a fiatalokra ezt a helyzetet. Teljes mértékben a kirekesztő társadalom áldozatai. Semmi esélyük nincs a civil érdekérvényesítésre. Még jó hogy nem álltak neki a 68-as generációkhoz hasonlóan valamiféle quázi hajléktalan ethoszt jövőkképpé formálni.

Tessék csak lemenni egy falusi általános iskolába, főleg olyan helyre, ahol a település fele roma. Ott megvan ez a munició. Az általános iskolás gyerekekből méginkább süt az a motiválatlanság, amit itt az egyetemistákra rá lett olvasva.

Lesz még rosszabb Tanár Úr!

De ennek ellenére ez a vélemény a "szegények önhibájukból szegények" jellegű kánon része. A szociális érzékenység teljes hiányát mutatja.

Had hangsúlyozzam ki, hogy nem ez a korosztály csinált 50%-os foglalkoztatási szintet a teljes foglalkoztatottságból, és semmiképp nem ők felelősek azért, hogy ez 20 évig így maradt!

Ebben a framworkben főként a Kádár-i bérszinvonal fenntartásával nincsen hely az ő számukra.

Friedrich | 2009. október 21. | 16:26:37

KannibálTatárÚr
A Nobel-díjasai és krémje mind bevándorlók

Ne tessék engem a saját maga idiotizmusával hülyíteni.
1. Lehet, hogy nem tűnt fel, de az USA-ban szinte mindenki bevándorló. A kérdés csak az hanyadik generációs bevándorló.

2. Az USA egyetemei nem a bevándorlóktól jók - aki ezt állítja, az meglehetősen ostoba - hanem attól a sokkal kevésbé centralizált struktúrától, ami képes magához szippantani a legjobb agyakat. Mi is jelent ez: társadalmi megbecsülés, kutatási infrastruktúra, piac-egyetem szoros kapcsolata, versenyrendszer, átlátható működés, publikációs infrastruktúra (kiadók, journalok), pezsgő konferenciaélet, high tech IT alkalmazások, szigorú oktatói értékelési rendszer, és egy nagyon komoly statisztikai háttérintézmény rendszer, amely naprakész és pontos adatokkal rendelkezik az összes!!! USA-ban tanuló hallgatóról, egyetemről (kb. 4000), professzorokról. Mindez az 1960-as évekig visszamenően rendelkezésre álló óriási adatbázist eredményezett.

Ehhez már csak az alapvetően versenyszellemre épülő amerikai kultúrát kell hozzávennünk.Na, ezt jelenti egy jó egyetemi rendszer.

cselcsabi | 2009. október 21. | 16:25:50

í Van valami, amit egyelőre nem tudok megbocsájtani Orbán VÍktornak, mint nemzet és futballstratégának. Néhány hónappal ezelőtt azzal biztatott bennünket, hogy alakul egy jó válogatottunk, vannak jó középpályásaink - Dzsudzsák, Huszti, Hajnal, Dárdai, Gera, (tegyük hozzá, hogy ez a lista azóta tovább bővült Vargával és Komannal is) - és vannak remek csatártehetségeink is: Rudolf és Németh Krisztián. Csak nemzetközi szintű védőink nincsenek. De - tette hozzá - "védőt drótból is hajlítunk".

Folytatás itt:
http://cselcsabi.nolblog.hu/archives/2009/10/21/Orban_Viktor_es_a_vedelem/

aszteroid | 2009. október 21. | 16:17:54

komszomol | 2009. október 21. | 16:09:36
Azért nem kell nekifutásból lehurrogni azt, aki meri az USA-t a sok negatívuma mellett ebben a témában pozitív példaként előhozni. Amúgy sem az alapoktatásról van jelen esetben szó (bár valóban onnan kezdődik). Ami tény, az tény hogy a Harvard, a Yale, Brown, stb. az USA-ban találhatóak, igaz, ezek mér világegyetemek, nem kimondottan amerikaiak.

komszomol | 2009. október 21. | 16:09:36

"Friedrich | 2009. október 21. | 15:55:14

KannibálTatárÚr

A versenyrendszer az USA-ban egész jól működik. Kemény verseny van az egyetemek között és ugyanilyen verseny a diákok között is. Nem véletlen, hogy a világ legjobb egyetemeit itt találjuk."

De a legsz@rabbakat is!

Ne tessék minket az USA idiotizmusával hülyíteni. A Nobel-díjasai és krémje mind bevándorlók, akik nem ott jártak általános iskolába.

Friedrich | 2009. október 21. | 16:02:22

Hozzáteszem, egy állami egyetemen az USA-ban egy friss PhD vel rendelkező kezdő professzor 60-80 000 dollárt visz haza évente és ez 4-5 év alatt felszalad 100-120 000-re. Ez talán kissé motiválja őket...

Friedrich | 2009. október 21. | 15:55:14

KannibálTatárÚr

A versenyrendszer az USA-ban egész jól működik. Kemény verseny van az egyetemek között és ugyanilyen verseny a diákok között is. Nem véletlen, hogy a világ legjobb egyetemeit itt találjuk. Addig amíg a magyar professzoroknak két EU-s kutatás, 3 kormányzati és 4 céges megbízás között csupán nyűg az órák megtartása és a dolgozatok javítása, ne várja senki, hogy csillogó szemű diákokkal találja szembe magát az órákon. Elképesztő ami nálunl folyik.

KannibálTatárÚr | 2009. október 21. | 15:48:03

Az egész módszer az elmebajos versenyrendszerből fakad. Ugyebár ha végez 10000 jogász évente, ezek versenyezni fognak és biztos lesznek, akik állást találnak. Mi lesz a többivel, aki nem talál? Az senkit sem érdekel. Persze így van ez más területeken is. A posztkomunista elmebajosok bevezették a versenyrendszert. Arra nem gondolnak ezek az egysejtűek szinvonelán lévők, hogy a versenyrendszerben igen kicsi a túlélők száma, ezért feltétel az irdatlan nagy szám. Az emberi fejlődés alatt kialakult egy gondolkodásra képes agy, ami nagyon jó hatásfokkal helyettesíti a szabad versenyt. Visszatérni a tervszerű cselekedettől a szabad versenyhez egy baromság. Sajnos a posztkomunisták ezt tették.

bozsós | 2009. október 21. | 14:49:26

"tengerimalac | 2009. október 21. | 08:35:03

Mindenben egyet lehet érteni! De!!!! Az oktatók felelőssége hol marad? Mert ha az oktató „úr”, sőt „urak”, kari szinten KÖVETELMÉNYEKET támasztanának, akkor nem volna nagy gond a 100 ezres végzős számmal! Aki nem felelne meg az kiszelektálódna!!! Uraim! Tessék szelektálni!!!!!"
Sajnos kedves tengerimalac nem tudunk. Munkahelyem szabályzata szerint ugyanis egy félévben a hallgatónak háromszor van joga vizsgázni (+dékáni és rektori UV). A tantárgyat utána bármikor újra felveheti és megint vizsgázik, amennyiszer csak akar, ugyanis nálunk nem lehet kirúgni a hallgatót. TEHÁT SZELEKCIÓS MECHANIZMUS NINCS!!! A hallgató csak akkor távozik az egyetemről, ha "belefárad". Természetesen nagy a csábítás arra, hogy ebbe a "szelekciós mechanizmusba" az oktató fárad bele és átengedi azt a hallgatót, aki le tudja írni a nevét.

zstoth75 | 2009. október 21. | 13:39:10

Le Quak | 2009. október 21. | 12:33:00
A doktori címet én csak annak írnám ki (tehát pl. jogásznak nem), aki doktori képzésen szerezte, bár a hétköznapokban még ez is bornírtság, tehát nem teszem a nevem mögé a PhD. vagy a nevem elé a dr. rövidítéseket. Úgysem érnek sokat.

Javaslom, olvasd át az ELTE hallgatói önkormányzatainak utolsó években született jelentéseit (egy részük a neten is elérhető, de ez csak a jéghegy csúcsa), és beszélgess el néhány mai ELTE-hallgatóval elsősorban a nagyobb létszámú és az esti/levelezős évfolyamokon! Kart nem említek, mert még feljelentesz, bár nem Téged kritizáltalak, nem értem, hogy miért Te fenyegetsz.

Gondolom, az sem igaz, hogy a befolyásos oktatók többsége még igen sok helyen kamatoztatja páratlan tudását, és az órák jelentős részét "rutinból" tartja vagy valamelyik szerencsétlen helyettesét küldi be. Nem, az ELTE-n ilyesmi még véletlenül sem fordul elő. Olyan oktató sincs, akinek az ország túlsó végén is van még egy vagy több egyetemi állása.

A nagy nemzetközi egyetemi ranglisták, illetve a publikációs adatbázisok nem mutatják az ELTE olyan kimagasló fölényét. Lehet, hogy vakok közt a félszemű a király, de kár ezt túlértékelni.

KisBika | 2009. október 21. | 13:13:08

A megfestett kepbol kimaradt a legujabb kor uj vivmanya: a modern humaneroforrasgazdalkodas.
Ha a multi keletebbre olcsobban tud termelni, akkor elmegy keletebbre es lehet akarmilyen tapasztalata, meg nyelvtudasa az itt maradonak, azt nem viszi magaval, mert tul draga ... a nagyjaink altal kitalalt magyar adorendszernek koszonhetoen.
Nekunk meg itt marad a piac, amirol vasarolhatunk, ha van mibol, de a termeles jogat mar reg elkotyavetyeltek az epp regnalo kormanyaink (itt most elsosorban a nagy privatizoreinkre gondolok, mint mszp, szdsz meg hasonlok ...). Szoval a munkahelyeket elviszik, mert megtehetik es ekozben a piacainkon is rajtatartjak a kezuket, mert ezt is megtehetik. Mi meg csak allunk es nezunk es nem ertjuk, hogy mi tortent itt 20 ev alatt!!!

Mandos kutyája | 2009. október 21. | 12:54:52

Az írás számomra több ponton is problémás:
1. Miért baj az, ha az egyetemista hétvégére hazamegy? Hisz' otthon kimoshatja a szennyesét (legtöbb albiban nincs mosógép), rendesen kajálhat, a vasárnapi ebédből pedig hétfőre, keddre hozhat is be (nem kell menzára menni), ősszel megpakolhatja a táskáját gyümölccsel (vegyek zöldségesnél szőlőt, mikor anyukáméknál is van?) - vagyis spórol..
S esetleg ott vannak a szülei, a 70 éves mamája, akiket bizony szeretne látni.. vagy az ilyen emberi gyöngeségek az egyetemisták számára nem megengedhetőek?
Miért baj az, ha kimegy az ember hétvégére a szüleihez? Ott bizony gyakran jobban is tud tanulni, mint pl. egy koliban..
2. Most miért azt bántja a szerző, aki igyekszik, s próbál több diplomát szerezni? Nem értem - mi mást tehetne az ember?
tdk? Ott voltam, megjártam.. De ez sztem inkább a ’bentmaradásra’, phd-ra törekvők terepe.. meg sajnos egy tdk-n is legalább annyit számít az, hogy ki a témavezetőd, mint az, hogy mit adsz elő.. (s persze az sem elhanyagolható, hogy kik vannak a bírálóbizottságban.. mert ha rossz szekcióba kerülsz, háát.. vagy pl. aki most tavasszal volt a szegedi humán tdk-n, s végigülte az eredményhirdetést, annak feltűnhetett a sok szegedi díjazot, s főleg a sok szegedi különdíjazott - persze valszeg csak én vagyok rosszindulatú..)
S az egyetemi élet is borzasztóan belterjes.. évtizedes személyi ellentétekbe fut bele az ember, amikor egyik oktató nem beszél a másikkal, s a másik phd-sán veri el a port.. s kapcsolatok, kapcsolatok, kapcsolatok.. s aki nem elitértelmiségi családból jön, hanem faluról, annak sokszor vért kell izzadnia..
Nem menegetem az egyetemistákat sem - bizony sokan, nagyon sokan elbulizzák az öt évet, campusparty, Lovarda, piálás.. sok nem egyetemre való kerül be a képzésbe.. (s most a ’béásoknak’ már szigorlataik sincsenek - mi rostálja meg őket? - szónoki kérdés volt) de a tömegképzés az igyekvők dolgát is nehezíti..
Kapcsolatok - hát az nem olyan egyszerű..
S főleg a pestiekhez képest a vidéki egyetemek (és az ott végzettek) mindig is hátrányban vannak, pedig sztem sok bölcsészszakon semmivel se jobb az ELTE..
Kicsit összefüggéstelen lett, de sztem érthető.. viszont most megyek, mert még az irodában akarom érni a külügyeseket - meg kéne érdeklődnöm egy ösztöndíjat.. Minden jót! (ÉS CSAK JÓ AZ ÚJ TANKCSAPDA, bár én inkább a súlyosabb cuccokat kedvelem:)))

kopárszíksarja | 2009. október 21. | 12:46:55

Moderálási alapelvek- moderált komment -

Mrt vn nny llstln dplms?
ngy tbbsg nm hjlnd lvllln kvs pnzrt ngr mlkt. Nm hjlndk lfgdn, hgy dplm smm. Tpsztlt kll s zrt mg gn skt kll grcln. Ők znnl mndnt krnk.
Bcs z ltlnstsrt, d gy drmbb. :)
nny.

dr Le Quak | 2009. október 21. | 12:33:00

zstoth75:
"Az ELTE-ről pedig konkrétan lehet tudni, hogy elképesztően sok óra marad el"

Jónéhány évet lehúztam az ELTE-n (két teljesen különböző szakon), és egyetlen óra sem maradt el. Akarsz egy becsületsértési pert a nyakadba?!

Valóban lehetnek gőgösek: az egyik, a nem túl sok olyan intézmény közül, ahonnan a számbavehető nemzetközi szintű kutató, oktató és gondolkodó kikerül. Bocs, de a Harvard sem véletlenül Harvard.

Straszi1 | 2009. október 21. | 12:20:33

Irriga, ejnye-bejnye! Miért nem segítetted a gyerkőcöket helyesen választani? Azért lehet tanulni és élni egyszerre. Ha többet tanulnak, talán kevesebb idő marad cigizni, piálni és teherbe esni (csak utalnék egy közelmúltban megjelent NOL cikkre a magyar fiatalok szokásairól:-).

zstoth75 | 2009. október 21. | 12:06:57

Rosszindulatú írás. Zárják be a konkurens egyetemeket, hiszen akkor a miénknek több pénz marad, a diákok maradjanak hétvégén az összedőlőben lévő kollégiumban, hiszen vidéken csak birkák legelnek, miért nem beszélnek idegen nyelveket, mikor az oktatók sem beszélnek, s elsőként minden egyetemen a nyelvórák számát próbálják lecsökkenteni... Persze túlzás, amit írok, de az írásból árad a budapesti oktatók szinte általános gőgje. Hol marad az önvizsgálat, az önkritika? Nem személyes, hanem intézményi szinten. Az ELTE-ről pedig konkrétan lehet tudni, hogy elképesztően sok óra marad el, szinte minden oktató még másik öt helyről próbál egy kis pénzt lehúzni. Mit tesz, vagy mit tehet a helyzet ellen XY? Nem ez a helyes alapállás?

irriga | 2009. október 21. | 11:46:57

Há, nekem két gyerekem jár egyetemre.

Azt az első pillanattól kezdve látom, hogy nem sok értelme van a dolognak.

Csakhogy: én is voltam fiatal.
És élni nem 65 éves korunk után kell.

Ha a hülye állam (társadalom) lehetővé teszi, akkor a gyerek, szülő miért ne éljen az alkalommal?
Egyszer ...

aszteroid | 2009. október 21. | 10:57:35

A szülő felelőssége valóban nagy: ne az legyen az etalon családon belül sem, hogy mindig másokat és mást (a közvetlen környezet, a kolléga, a főnök, az állam, stb)hibáztassunk a saját magunk tévedései és rossz döntései miatt, mert ezt látja a gyerek is! Igen, valóban, manapság már elértük, hogy nagyon sok a diplomás - ami önmagában egyáltalán nem baj, sőt! - ezen gyerekek szülei generációjánál, viszont csak jó esetben 10%-os a diplomások aránya, magyarul a mai szülők döntő többségének fogalma sincs milyen egy előadóterem belülről, milyen lehetőségeik, ill. kötelességeik vannak a diákoknak, stb..

eclipse | 2009. október 21. | 10:53:12

rokakoma!
Ez a komment tetszett, különösen az utolsó gondolat.
dr Le Quak!
Ok.

nucleus | 2009. október 21. | 10:49:34

dr Le Quak
Az első 50-ben. Muhahaha Az Önök által túlképzésesnek minősített ELTE Jogi Karon, aki nincs benne az első 15-ben, az nem végez. Muhahaha első 50-ben.

Hát a jogi kart nem ismerem, de a BME karjain azért végeznek 2-300-an, ott az első 50 nem olyan rossz. Mondjuk én a fiammal az első 20-ban állapodtunk meg. :-))

A mondanivalóm lényege, hogy ez a pár év a tanulásra való, aki ezt nem képes felfogni, az milyen alapon háborog, hogy ez a kommunista rohadék állam nem akarja őt foglalkoztatni? Majd belép a Magyar Gárdába, oda is kellenek semmitseérő diplomások, akik klasszul tudnak jajgatni azon, hogy a zsidók/cigányok miatt kaptak állandóan csak ketteseket meg szétkoptatták a kilicset az utóvizsgákon.

dr Le Quak | 2009. október 21. | 10:33:45

eclipse:
nem is megcáfolni akartalak, csak kihangsúlyozni a Pomogyi és co. szigorát.

nucleus:
az évfolyamon az első 50-ben legyen benne
Az első 50-ben. Muhahaha Az Önök által túlképzésesnek minősített ELTE Jogi Karon, aki nincs benne az első 15-ben, az nem végez. Muhahaha első 50-ben.

rokakoma | 2009. október 21. | 10:32:01

Szerintem célt kell adni az ember gyerekének pici korától kezdve. Akkorát, amekkorát nem könnyen, de teljesíteni tud, hogy sikerélménye lehessen.
A család, az iskola meg kell, hogy mutassa, mi az értékes annak a közösségnek a számára és mi nem az. (A szülő-tanár-diák hármasból minimum kettőnek egy platformon kell állnia!)

Az egyetemi buli önmagában nem baj, hiszen igen erős közösségformáló is lehet, csak nem szabad öncélúvá válnia. Ha minden héten van, akkor elveszti a különleges voltát.

Az egyetemi első évre akár mindenkit fel lehet venni, s ez alatt az év alatt olyan követelményeket kell támasztani, amelyek kiszűrik azokat, akik nem oda valók.
Aki bent maradt, mert megütötte a mércét, annak pedig igenis segíteni kell. (Értelmes céllal, megerősítéssel, s egyre szigorodó követelménnyel.) Az értelmes célokat a külső cégeknek kell felmutatniuk, hiszen ők ismerik azt a legjobban.

A diákok (mikor már nem diákok és dolgoznak) pontosan tudják, kik (voltak) azok a tanárok, akiket tartanak valamire. Elsősorban azokat értékelik, akik a saját témájukat, tárgyukat kiválóan ismerik. (!) A diákok maguk sem tartják sokra azokat az oktatókat, akik a pillanatnyi siker, jópofaság bezsebeléséért (vagy csak lustaságból) lazítanak, s túlságosan megengedők.

A diák elsősorban a saját képességeit mérlegeli, amikor célt keres. Azt keresi, hogy az országosan felkínált célok lehetőségek tükrében (már, ha vannak ilyenek), hozzá tudja-e igazítani a saját adottságait, személyes célját. Ezért nem mindegy, vannak-e egy közösségnek (népnek) saját, előremutató nagy céljai, amiért érdemes a közösséghez (is) tartozni, s a diáknak magát a tanulásra rávenni.
Tanulni pedig kell, hiszen enélkül Pestet sem egy városnak látjuk, Kheopsz piramisát sem fáraó-temetkezési helynek, egy kultúra emlékének, hanem csak egy rakás kőhalmaznak.
Szerintem.

eclipse | 2009. október 21. | 10:26:23

Kedves kuvik!
Köszönöm apró kritikai megjegyzésed. Egyet is értek veled, de ha elolvasod végig amit irtem, volt ahol helyesen írtam :) Biztos nem ártana, pl. Word-be beírni (ha már itt nincs helyesírás javítás), de erre se időm se energiám. Talán azért írásom, helyesírási hibákkal is értelmezhető.

nucleus | 2009. október 21. | 10:24:21

Mérni és értékelni kell az oktatókat és az intézményeket is, és ez alapján kell kapniuk a fizetést meg a támogatást is. Ez nem lehjetetlen dolog, nem is túl nehéz, csak el kellene kezdeni. De persze azoknak a professzoroknak kellene határozniuk erről, akiknek egyáltalán nem érdeke a teljesítményalapú értékelés. Így aztán a BME-n!!!!! is szép számmal vannak minősíthetetlen oktatók, akik egyszerűen felolvassák a kivetített anyagot, később adjék le, mint ahogy a ZH-t írják, akik képtelenek oktatni, mert alkalmatlanok arra, hogy lekössék a diákok figyelmét, ha nem tartana katalógust, üres terem előtt oktatna. Ezeket a BME-ről se szórják ki, akkor mit várunk egy operett főiskolától?

A szülők felelőssége többrétű. Elsősorban ott kell jelentkeznie, hogy értsék a diploma értékét és helyzetét a mai világban. Aki azt se tudja, hogy mi az egyetem, annál ilyet számonkérni dőreség. Valaki írta, hogy ezek a szülők megszakítják magukat, hogy a gyereküknek jobb lehetőséget biztosítsanak, mint a sajátjuk volt, és ezért tiszteletet érdemelnek. Az ennél tájékozottabb szülők felelőssége az, hogy a gyerekkel megértessék, hogy ez a néhány év a jövőjének a legelső befektetése, ebbe muszáj melót tenni, ha nem akar munkanélküliként kezdeni. Én a fiamnak a pálya válogatás elején azt mondtam, hogy majdnem mindegy, hogy melyik pályát/főiskolát választja, az a fontos, hogy az évfolyamon az első 50-ben legyen benne, vagy minél előrébb - onnantól a vállalatok elviszik gyakorlatilag még a végzés előtt. Aki meg bukdácsol, annak marad a munkanélküli segély.

Én mondjuk eleve nem osztályoznék egyetemeken, hanem tudja rendesen vagy nem - bináris osztályzással. Engem olyan orvos ne operáljon, olyan építész ne építse a házamat, aki kettesekkel végigszenvedte az egyetemet. Ha valakit diplomásnak nyilvánítanak, akkor az egy igazolás arról, hogy a minőségi pályakezdéshez elég jól tudja a szakmáját. Na, ez most eléggé nincs így.

eclipse | 2009. október 21. | 10:23:27

Kedves dr Le Quak!
Természetesen én is tisztában vagyok azzal amit írtál (jól tudok olvasni, még akkor is ha a helyesírásom csapni való). Azzal is, hogy az ELTE hazánk, de talán Európa egyik legszínvonalasabb, öoktatási intézménye. Ettől függetlenül, szerintem ezzel nem cáfoltad meg amit írtam.

kuvik | 2009. október 21. | 10:05:52

Kedves eclipse! Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy aki ilyen komoly témában szól hozzá, s írása nem kevés kritikai megjegyzéssel van fűszerezve, annak tudnia kellene, hogy írásának témája a FELSŐOKTATÁS, és nem a FELSŐ OKTATÁS.

dr Le Quak | 2009. október 21. | 09:57:47

eclipse
Még egyszer hangsúlyozom: egy adott évfolyam 5%-a végez az ELTE Jogi Karán. Ez neked a "fossa a diplomásokat"???

Mivel nincs magyar ipar, ezért sem diplomásokra, sem szakmunkásokra nincs szükség, ez a helyzet.

A fejlett nyugaton sokkal több jogászra van szükség, ott tudniillik van ipar, és kereskedelem.

eclipse | 2009. október 21. | 09:57:20

Az, hogy az oktatás ilyen szintre süllyedt, (és ne legyenek illúzióink), süllyed tovább, a globális tőke érdeke. "Shoping sapiens"-ekre van szükség, ehhez pedig, olyan emberekre van szükség, akik gondolkodni képtelenek. Ugyan kinek lehetne egyébként eladni az "intelligens molekulát" és a H1N1 marketing nevű influenza törzs elleni vakcinát?

eclipse | 2009. október 21. | 09:52:19

dr Le Quak!
"Sajnos a helyzet Mo-on az, hogy nem számít ki, hol, milyen eredménnyel végez, a kapcsolatok döntőek. A multiknak pedig a betanított munkás kell, nem az, aki önálló gondolatokra is képes. Úgyhogy, hiába van néhány világszínvonalú oktatási intézmény ma Mo-on, a kikerülők azzal szembesülnek, hogy nem kellenek." Ezzel teljesen egyetértek, de ez nem csak a betanított munkásra igaz a felső vezetésre is. Nem gondolkodó vezető kell, hanem a multi anyanyelvét jól beszélő, a központ utasítását jól megértő, és végrehajtó szolgákra. Jön a DQS auditálni Mo-ra úgy, hogy nem beszélnek magyarul, így a magyar jogi környezetet (igaz EU konform) sem ismerik, de okoskodni tudnak.
Az azért sajnálatos, hogy pont a jogi karon dolgozó ír, egy ilyen jellegű cikket, hiszen talán a közgazdászokon kívül a jogászokat "fos.a" még a magyar felső oktatás.
A diák (de természetesen minden ember) a lekisebb ellenállás felé mozdul el, így nálluk ez teljesen érthető. De egy kérdés: Miért a 20-on éves diáktól várjuk el, hogy felelősségteljesen gondolkodjon, amikor a politikában (itt értsd az oktatásügyet), és a felső oktatásban lévő ún. felnött emberektől nem ezt látja.
A felső oktatás jelenlegi kritikus helyzetét a diákok nem tudják megoldani. Ők csak azt látják, olvassák, hogy odáig jutott az ország (sajnos), hogy a sok "h.ü.ly.e" diplomás (tisztelet a kívételnek) lenézz mindenkit aki nem diplomás. Mit tehet ilyenkor? Szerez egy diplomát, még akkor is ha tudja, hogy semmire nem megy vele, de így legalább, őt már nem lehet fi-kázni.
Elöször a munka és a munkás becsületét kell visszaállítani, majd ezt követően, lehet rendbe tenni a felsőoktatást.
Végezetül az objektívitáshoz: Bár csak a felső oktatás lenne a fő probláma az oktatás terén! és nem az általános iskolai oktatás, mely termeli a funkcionális analfabétákat.

dr Le Quak | 2009. október 21. | 09:35:23

Gondolom Pomogyi úr, akit én személyesen ismerek és becsülök, nem az ELTE Jogi karára értette, hogy nincs szelektálódás, mert az első félévet elvégzettek alig 5%-a kap a végén diplomát, iszonyatos a szórás (mindez a nappali, esti és levelezős évfolyamra is értendő).

Gondolom az előző kommentelők nem jártak az ELTE Jogi karának táján, és nem tudják mi az a szigor. Vagy esetleg további szelektálást igényelnek, a nulla végzős megfelene?????

Sajnos a helyzet Mo-on az, hogy nem számít ki, hol, milyen eredménnyel végez, a kapcsolatok döntőek. A multiknak pedig a betanított munkás kell, nem az, aki önálló gondolatokra is képes. Úgyhogy, hiába van néhány világszínvonalú oktatási intézmény ma Mo-on, a kikerülők azzal szembesülnek, hogy nem kellenek.

szig | 2009. október 21. | 09:30:58

Gaspar: nem is az a baj, hogy hazamegy, hanem valóban keddtől csütörtök délig tart az egyetemi hét.

tengerimalac: a gyakorlatban Pomogyi tanár úr ilyen szempontból példát mutat, mert elég szigorú a vizsgákon. Bár a határsfokot csökkenti, hogy ebből annyi eredmény van, hogy aki lehet, az megpróbálja elkerülni őt, mert egyértelmű, hogy a gyengébb ellenállás irányába mozdulnak el a hallgatók is.

anne | 2009. október 21. | 09:26:04

"Soha még egyetlen sort sem olvastam a diákok szüleinek felelősségéről. Nincs ezeknek a hallgatóknak apjuk-anyjuk, akik elmagyaráznák a gyereküknek ... ?!"

A szerző említi, hogy az utóbbi évtizedekben duzzadt fel a felsőoktatás. Ez azt jelenti, hogy a mostani friss diplomások és egyetemisták nagyon nagy hányada első generációs értelmiségi. Igen, bőrönddel jön a kis faluból, a szülei azt sem tudják, mi fán terem az egyetem, csak azt tudják, hogy a gyereknek biztos jobb lesz diplomával, mint neki a szakmunkás-bizonyítvánnyal.

Ez az élmény nagyon sokunknak megvolt az egyetemen, és egyébként baromi nehéz helyzet.

(Budapestre kerülve nagyon lehet érezni a kapcsolati tőke és még fontosabb, a sok-sok kulturális "hozomány" hiányát! És képteleneség ezt öt év alatt bepótolni, akármilyen szorgos valaki.)

Gaspar | 2009. október 21. | 09:25:25

Sajnos, a szerző maga példázza az általa leírtakat. Ugyanazt tesz, amiért a diákokat hibáztatja. A cikk stílusa sokkal inkább hasonlít egy baráti beszélgetés keretében elmondott panaszáradatra, mint egy jól felépített, érvekkel alátámasztott és elegánsan megfogalmazott írásra, ami az ELTE ÁJK docensétől levárható volna.

És, annak ellenére, hogy egyes megállapításai helytállóak, mások teljesen tévesek.

Ugyan miért ne tudna ma egy diák otthon, akár egy kis faluban a háromnapos hétvégén dolgozni a tankönyvei és az internet segítségével?
20 évvel ezelőtt, amikor ugyanarra az egyetemre jártam, ahol a docens úr tanít, elsősorban nem azt várták el a hallgatóktól, hogy buzgón látogassanak minden előadást és szemirámiumot, hanem azt, hogy jól teljesítsenek a vizsgán. És bizony, a rossz oktatók óráit nem látogattuk. Igaz persze, hogy egy kellemetlen lehetett nekik a kollégáik előtt, sokkal egyszerűbb jelenléti ívekkel arra kényszeríteni a hallgatókat, hogy akkor is végigüljenek egy előadást, ha azon csak elaludni lehet.
Teljesen egyetértek tengerimalaccal, az egyetemeknek kellene szelektálniuk.

Másrészt a szerencsétlen mai diákok éppen azért gyűjtik a diplomákat, mert, ahogyan a szerző is írja, a konkurencia zsebében is 3-4 diploma lapul.
Igaz, hogy ez a gyakorlat nem célravezető, azt viszont nem hiszem, hogy a diákok találták volna ki.

heraklész | 2009. október 21. | 09:16:04

A szerző egyetemi docens és meg sem fordul a fejében,hogy az általa kritizált gyerek esetleg szereti a szükebb szülőföldjét, ne adj isten a szüleit.Miért kéne neki pesten a lerobbant kollégiumban maradnia amikor a tanulást otthon jobb körülmények között a hétvégeken ugyanúgy folytathatja? Milyen tanár az aki egy ilyen jelenségböl, ilyen agyament következtetéseket von le?

Übüpapa | 2009. október 21. | 08:56:01

Moderálási alapelvek- komment törölve -

tengerimalac | 2009. október 21. | 08:35:03

Mindenben egyet lehet érteni! De!!!! Az oktatók felelőssége hol marad? Mert ha az oktató „úr”, sőt „urak”, kari szinten KÖVETELMÉNYEKET támasztanának, akkor nem volna nagy gond a 100 ezres végzős számmal! Aki nem felelne meg az kiszelektálódna!!! Uraim! Tessék szelektálni!!!!! Az érdemjegy beírásánál önök kezében a penna! A zárthelyiken, a vizsgákon az önök kezében a kérdezés és számonkérés joga!!! Persze ahhoz dolgozni kellene, jegyzeteket írni, korszerűsíteni a tudást, kérdéssorokat kidolgozni, konfrontálódni a diákkal! Mutogatni könnyebb! Az a fránya diák meg nem átallja a könnyebb végén fogni a dolgokat! Dehát uraim! Az oktatók dolga kikényszeríteni, hogy megszokik, vagy megszökik a deák! Főleg az egyetemeknek nem a dédelgetés, hanem a kemény valóság képviselete a dolga! De ott, ahol gyakorlatilag nincsen szóbeli vizsga, ahol tesztecskékkel mérik a tudást, ott nincsen minőség! Ott csak gyors javítás és önálltatás van! Pótcselekvés és papírgyártás! Gyorsan változtatni kell ezen, mert az „öreg” professzorok lassan kihalnak, és nem lesz kitől eltanulni a „kegyetlen objektivitás és a szubjektív benyomások” elegyítését, úgy, hogy aki kikerült a kezük közül az megállta a helyét a való világban is!!!