Ezt persze Fico nem tette meg. Ellenkezőleg: a pozsonyi erős ember újfent tudtunkra adta, hogy továbbra is ragaszkodik a vitatott jogszabály minden paragrafusához és a Sólyom-ügyben is pusztán az óvatos sajnálkozásig jutott. Akik viszont szerényebb elvárásokat fogalmaztak meg, azok akár kellemesen csalódhattak is.

A mostani helyzetben Bajnai nagy személyes és politikai kockázatot vállalt Fico meghívásával, mert a találkozóba eleve bele volt programozva a kudarc és egy lejáratási kampány lehetősége. Akár még az is, hogy a részvevők látványosan összevesznek. Egy ilyen végkifejletnek elsősorban mindkét ország szélsőségesei örültek volna.

Ám mindkét kormányfő vigyázott arra, hogy ne adjon okot a másiknak idő előtti asztalbontásra. Ez is valami. Az pedig még inkább, hogy a többségében tárgyaláspárti közvélemény tanúja lehetett egy normális hangvételű, a konfrontációt keretek között tartó sajtótájékoztatónak, ahol a kormányfők a kétoldalú viszony újraindítására irányuló megállapodáscsomagot mutattak be. Olyat, amely - optimista verzióként - nem jut majd gyorsan a korábbi hasonló csomagok sorsára.

Ha közvetlenül Szécsényt követően egyáltalán eredményekről beszélünk, első helyen azt a benyomást kell említeni, hogy Pozsony a találkozó napján komolyan vette az EBESZ ajánlásait nyelvtörvényügyben. Hogy aztán ez így lesz-e egy hét múlva is, azt senki se tudja megmondani - talán még Fico se. Ha igen, akkor valóban nyílhat ösvény a jogszabály puha alkalmazása felé. A szlovák politikus Szécsényben persze gondosan került minden olyan fejtegetést, amelyből kiderülhetett volna: milyen "házi feladatok" elvégzésére hajlandó Knut Vollabaek útmutatásainak szellemében.

Nem mellékes az sem, hogy Fico eddig jegelte a jogszabály alkalmazását és beleegyezett, hogy az európai intézmények szerepet vállaljanak a probléma rendezésében. Sokáig ugyanis Fico elzárkózott ettől. A magyar diplomácia törekvése a vita "internacionalizálására" eddig nem volt eredménytelen. Persze azt is látni kell, hogy Európa Magyarországra is kötelezettségeket ró. Például annak tudomásulvételét, hogy az unió magyar-szlovák tárgyalásokat és kompromisszumokat kíván.

Ebből viszont az is következik, hogy az EBESZ nem a nyelvtörvény hatályon kívül helyezését javasolja. Vagyis a jogszabály minden bizonnyal érvényben marad. Ennek ellenkezőjét követelnie tehát nem lenne szerencsés annak az országnak, amely maga indítványozta Európa bekapcsolását a vitába. Másfelől aligha lehet kétség, hogy Pozsony előbb-utóbb kénytelen lesz az európai normák kereteibe helyezni a megfelelő végrehajtási rendelkezéseket. Mármint, ha Fico elkötelezettsége kitart az európai közvetítés mellett. Amire Szécsény után valamivel több esély mutatkozik, mint előtte.

Kapcsolódó cikkek: Magyar mizériák | Miért Mahler? - avagy amikor egy orvos közíró kiakad | Nyílik Pandora szelencéje? | A szlovák államnyelvtörvényhez | Vizsgapapír