Bächer Iván őszödi beszéde

Attól tartok, hogy Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde mint hazugságbeszéd, Bächer Iván Séta című írása pedig mint igazságbeszéd él (majd) sok ember fejében.

Érdekes módon nagyon drámai hatásuk van az ilyen kiszivárgott beszédeknek, melyeket a jobboldal az olvasó manipulálására használ fel. A két beszéd közös jegye, hogy szerzőjük "belecsap a zongorába". Gyurcsány Ferenc is úgy védekezett, hogy egy az ügyében szenvedélyesen kiálló ember szavait máshogy kell értelmezni. Őtőle nem vették jó néven az indulatokat. Bächer Ivánt a jobboldal ugyanúgy kiforgatta, mások viszont értik, hogy jó ügyért fakadt ki, és jóindulatúan védik.

Pedig Gyurcsány Ferenc beszédében sokkal több józan megfontolás, "szép, cizellált zongorázás" volt. Ő megoldást, kiutat is keresett, nem csak indulatoskodott. Szenvedélyének célja is volt, s szenvedélye eszköz is volt e cél eléréséhez. És mégis, sokan csak az indulatot látták, és elkönyvelték, hogy az egész: hazugságbeszéd.

Bächer Iván korrigált (Ököllel a zongorát), de még itt is mentegeti magát: "De mégis: néha muszáj a húrokba csapni. Néha muszáj, hogy elvésszen a fej." Nos, kedves Bächer Iván nem, nem muszáj. Vannak emberek, akik elvesztik a fejüket, és vannak, akik "emberek maradnak mindig, minden körülményben", és nem akarnak a fasisztákra szavazni. Még "kifakadásilag" sem.

Vannak, akik elkeseredésükben arról írnak, hogy "tiszta szívvel akár embert is ölnének", de József Attila mentségére legyen mondva, hogy jóval több oka volt elkeseredni. A költő, aki arra "buzdított", hogy "Ártatlanok, csizmák alatt sikongjatok, és mondjátok neki: Nagyon fáj." - végül nem tudta megoldani problémáit, s valóban elvesztette a fejét. Ő legyen példakép?

Nem, nem akarom József Attilát kritizálni, hisz kedvenc költőm. És itt a költőn nagy hangsúly van, mert versben írta meg fájdalmát, és nem újságcikkben, amelyet sokan készpénznek vesznek. Tragédiája egyéni volt, és nem rángatott bele másokat. Verseit a jobboldal nem lobogtatta, ifjak nem tűzték zászlóikra, amikor randalírozni mentek. És azt is tudjuk, hogy nem az volt a megoldás, ahogy ő viselkedett.

Vannak ilyen érzékeny, fájdalmukat élesen kifejező emberek, akik sokszor zseniális költők. És vannak olyanok, akik viharban is megállják a helyüket. Ez utóbbiakra kell bízni vonatok vezetését, atomerőművek irányítását, országok kormányzását. És elemző újságcikkek írását is.

Otto Neurathnak van egy allegóriája. Ez arról szól, hogy a tudomány hajóját menet közben, a tengeren kell javítgatni, s nem lehet arra várni, hogy majd a kikötőben, dokkban oldjuk meg a nagyjavítást. Mert a tudomány soha nem köt ki. A politika is mindig tengeren van, itt sincs tiszta lap. A "tabula rasa" mítosz. Egyetlen világégés sem jelentett még tiszta lapot: az új rendszerben ugyanúgy működtek az emberek esendőségéből fakadó mechanizmusok, és a tragédiák ütötte sebek ezeket csak súlyosbították. Tehát nemcsak "sokan lesznek megölve", hanem az új világ is rosszabb lesz, mint a régi.

Ha csak arról volna szó, hogy Bächer Ivánnak "nagyon fáj", és ezt "kénytelen" oly módon "sírni, ríni, ugatni, motyogni", hogy "a fasisztákra leszek muszáj szavazni", akkor mondhatnánk: költői szabadság, remélhetőleg értik az elkeseredett abszurditást. Nagyon sok jóérzésű olvasó érti, hogy nem kell komolyan a fasisztákra szavazni. De ott a reális a veszély, hogy közben beveszik az árukapcsolással beadott üzeneteket: "Még a Bächer is bevallotta".

Mert sajnos arról van szó, hogy az "elborult fej" rosszul is analizált. A tragédiát megélt ember sokszor hibásan okol embereket, és túlzásokba esik. Bächer rosszul méri fel a helyzetet. Azt írja, hogy "Eddig azt lehetett mondani legalább: egyik is lop, másik is lop, de emezek legalább nem rasszisták, nem nácik." Ezzel odáig egyet tudok érteni, hogy egyrészt a politikai korrupció súlyos dolog, ám nagyságrendileg alatta van azoknak a gondoknak, amelyekkel Magyarország gazdasága küzd. Másrészt a feltárt korrupciós esetek száma jelenthet jó és rossz hírt is: vagy több a korrupció, vagy több a feltárás. Hogy ki mit gondol, az szerintem hit kérdése. Közember ezt nem látja át, tehát jobb, ha nem ez alapján szavaz.

De aztán Bächer mégiscsak meggondolja magát, mert azt mondja, hogy a kormány ugyanolyan felelős a "nácizmusért", mint a jobboldal, mert "lop". Szóval a kormánnyal nem az a gond, hogy "lop", hanem az, hogy még csak nem is antifasiszta, hiszen "a lopással ők hozták őket a nyakunkra". És itt már a logika elveszett. A vélt "lopások" sommás felsorolása egyébként nem elemző újságírás, nem az igazság kibontása, hanem hangulatkeltés.

Abszurd logika az is, hogy valaki a bal-(liberális) kormányt okolja Tálas András díszsírhelyéért, és nem azokat, akik emelték. Miért a kormányt teszi felelős Dunaszerdahelyért, miért nem a szlovák kormányt és a magyar szélsőjobbot. Bächer úgy tesz, mintha nem a (szélső)jobb volna felelős saját magáért, mintha a weimari köztársaság szociáldemokratáit illetné a legfőbb felelősség Hitlerért.

Mintha Hindenburg - illetve Orbán Viktor - cinkosságára már nem emlékezne, és mintha Hitler maga - illetve a Jobbik és a gárda vezetői - tehetetlen, felelőtlen játékszerek lettek volna. Azt végképp nem értem, hogy Bächer miért tesz úgy, mintha nem értené a kapcsolatot a fasizmus és a zsinagóga között. S miként lehet valaki olyannyira felindult, hogy hazafordul egy egyébként általa támogatott tiltakozásról, miután meglát ott egy szocialista politikust. Meglehet a véleménye róla, de annyira rossz csak nem lehet, hogy ne tudja elviselni. Ha a balliberális oldal ilyen belső gyűlölködésben forgácsolódna szét, az igazán szomorú lenne. Én sem hiszek egy Szili Katalin által megújított politikában, de ez nem tart vissza attól, hogy a helyes oldalra álljak.

A Népszabadság nem volt hajlandó leközölni Bächer írását, nagyon helyesen. Ha valaki elveszti a fejét, akkor legalább ennek eredményét ne tegyük közzé igazságbeszédként! Az elveszett fejben elveszett a józan ítélőképesség is a felelősségi sorrend felmérésére. A lap az írót részben megvédte magától, de sajnos, ő végül többet ártott az ügyének, mint amennyit használt.

A szerző közíró

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.