Romapánik

Attól, hogy a rendőrség elkapta a sorozatgyilkosság gyanúsítottjait, még nem szűnt meg a feszültség. Ellenkezőleg. Csak most tör felszínre a sok hónapon át elfojtott, belülről emésztő rettegés.

Bár a rendőrség nem győzi hangsúlyozni, hogy elfogta a tetteseket, s elegendő bizonyítékkal rendelkezik, mindenféle kétes eredetű pletykák keringenek arról, hogy az igazi elkövetők a mai napig szabadlábon kószálnak, és bármelyik pillanatban újra ölhetnek. Romákból alakult csapatok vegzálnak autósokat, mert a tragikus előzmények után feljogosítva érzik magukat, hogy minden lehetséges eszközzel megvédjék családjukat a támadásoktól. Több százan az Országos Cigány Önkormányzathoz fordultak, segítséget kérve a kivándorláshoz: igazolást, hogy politikai üldözöttek, és terrortámadásoknak vannak kitéve.

A tarnadobi és a tatárszentgyörgyi polgármester sem úgy tapasztalja, hogy a gyilkosok elfogása csitította volna a kedélyeket. Az egyik település vezetője térfigyelő kamerák felállítását tervezi, a másik valósággal könyörög, hogy a kormány küldjön rendőröket. Attól tart, hogy elszabadul a pokol. A megyei kapitányság szóvivője közben állítja, hogy a polgármester kérése már teljesült, hetek óta folyamatosan járőröznek a faluban. Törökszentmiklóson ismeretlenek Molotov-koktélt dobtak egy házra, az úttestre pedig krétával azt írták: "Meghaltok, magyarok!"

A káosz jelei, utólagos pánikreakciók - a harag, a megalázottság, a bosszúvágy, a félelem és a tehetetlenség keveréke. Amit a romák részéről az is táplál, hogy a veszély tényleg nem múlt el. Cigányellenességtől fűtött, félkatonai csoportok grasszálnak az országban. Az orvul megölt romák iránti részvét alig tompította a gyűlölködés hullámait. Egyelőre valóban nincs garancia arra, hogy véget ért a rasszista erőszak.

Mégis: a roma politikusok feladata ebben a hiszterizált helyzetben is csak az lehet, hogy igyekezzenek megnyugtatni a cigányokat. És a feladat teljesítésében oroszlánrészt kell vállalniuk a közjogi méltóságoknak, a parlamenti pártoknak, a minisztériumoknak, a rendőrségnek, a polgárőröknek, az önkormányzatoknak, az egyházaknak és a civil szervezeteknek - mindenkinek.

Az áldozatok emléke is ezt követeli. A találomra gyilkoló tébolyodottak az összes magyarországi roma lelkében szerették volna elültetni a pusztító érzést, hogy nemkívánatosak a szülőhazájukban: az eleve súlyos konfliktusokra ráerősítve próbálták egymásnak ugrasztani a romákat és a nem romákat.

Ha valami hasonló bekövetkezik, akkor elérték, amit akartak.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.