belépés belépés | segítség segítség | hírlevél hírlevél | előfizetés előfizetés | RSS RSS | akciók akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | Jobmátrix | NolRandi
 
Népszabadság.hu | NolBlog | NolTV 2010. március
11. csütörtök
HIRDETÉS
. .
Galériák
     

Ez a címe

KÖVETKEZŐ » « ELŐZŐ
HIRDETÉS
. .
. .
HÍRMÁTRIX . NOLTOP10
   olvasottak   
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS

Vizsgapapír

Csaknem napra pontosan kilenc éve, hogy végigfutott a magyar sajtón a hír: temérdek egyetemista nem kaphatja meg a diplomáját, mert nem rendelkezik az előírt nyelvvizsgával. Pillanatok alatt világossá vált, hogy az évekkel korábban meghozott törvény ugyan józan belátásról tanúskodott - mire megy ma egy diplomás használható nyelvtudás nélkül? -, csak épp arról nem gondoskodott senki, hogy a megkövetelt papírt meg is lehessen szerezni.

N. Kósa Judit| Népszabadság| 2009. június 26. |12 komment

nyomtat email plusz mínusz kedvencek / megosztás

Cikk értékelésBe kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

fisxkaptisto | 2009. június 27. | 11:47:22

A listán felvetődött a kérdés, mire megyünk eszperantó nyelvű agronómusok ...vegyészmérnökök tömegével, van-e eszperantó nyelven elérhető szakmai irodalom. A kérdés első fele elméleti, ha majd eszperantó nyelvű szakemberek tömegével találkozunk, vélhetően ugyanolyan egyetértést és együttműködést fogunk közöttük tapasztalni, mint amilyet különböző anyanyelvű, nem szakember eszperantisták között már jelenleg is tapasztalunk.
A kérdés második részére a válasz igen. Van szakmai irodalom eszperantó nyelven. Ennek mennyisége annyi, amennyit a nyelvet gyakorló, és szakmájuk iránt elkötelezett szakemberek előállítanak.
Egy nyelv életében 120 esztendő nem tekinthető hosszú életkornak. Mégis az ez idő alatt elért fejlődés tiszteletre méltó. A nyelv megszületése után a fanyalgók először azt állították, hogy irodalmi művek ezen a nyelven nem alkothatók. A múlt század 20-as 30-as éveire nyilvánvaló lett, hogy az eszperantó irodalmi művek nyelvévé is vált. Ma már a műfordítások és eredeti művek tömege ilyen megállapítást komolytalanná tenne.
Hasonló fejlődés tapasztalható a szakmai alkalmazás területén. Ezekből én csak azt a néhány területet említem meg, amelyek eredményeit többé-kevésbé ismerem, az építés és a vasút szakterületét. A szakmai munkában általában két fő tevékenység jelenik meg, az egyik a szakmai szótárak készítése, a másik a szakmai alkalmazás. Mindkettő folyamatos és be nem fejezhető tevékenység. A szótárkészítésnek fázisai vannak, amelyeket egy szótár kiadása zár le, de ez nem a munka végét, hanem a következő fázis indulását jelenti. A nyelv és ezen belül a szakmai nyelv is állandóan fejlődik, változik. Új találmányok, termékek, technológiák jelennek meg, s ezeket a változásokat a nyelv is követi. Ez az eszperantó esetében pontosan ugyanúgy történik, mint bármely más élő nyelvnél.
A szakmai alkalmazás a nyelvet ismerő szakembereknek az a tevékenysége, amellyel szakterületük ismereteit, eredményeit, másokkal megosztani kívánják. Az építési szakterületen működő nemzetközi szakmai közösség (TAKE) tagjai a szakmai kérdéseket a rendszeresen megjelenő Építési Fórum (Konstru-Forumo) c. körlevélben vitatják meg. Különböző anyanyelvű szakemberek mondják el, hogy egy-egy kifejezésen ki mit ért. A vita és konszenzus eredményeként elfogadott kifejezés már mindenki számára ugyanazt a jelentést hordozza. A közösség évenként évkönyvet jelentet meg, amelyben különböző nemzetiségű szerzők szakmai cikkei olvashatók.
A vasutas szakmai szervezet (IFEF) már 100 éve létezik, működik. A vasút nemzetközi szállítási tevékenysége a vasutas eszperantista szakembereknek folyamatosan feladatokat adott a szakmai munkához. Szótár munkában az IFEF együttműködik a Nemzetköz Vasútegylettel (UIC). Az UIC 23 nyelvű szakmai szótára több mint 13 000 szakmai kifejezést tartalmaz. Az alkalmazott nyelvek között ebben a szótárban az eszperantó a többiekkel azonos szerepet tölt be. Az évenként megrendezett kongresszusokon egy hosszabb és több rövidebb szakmai előadás a program elmaradhatatlan része, immár több mint 50 éve. Ezek összegyűjtött anyaga tiszteletet parancsoló mennyiség. Több ország vasutas eszperantistái saját szakmai folyóiratot jelentetnek meg, amelyek a mozgalmi híreken kívül szakmai cikkeket is tartalmaznak. Csaknem 20 éve jelenik meg évenként a Vasúti Szakmai Füzetek (Fervojfakaj Kajeroj) c. kiadvány, amely a legfrissebb szakmai újdonságokat tartalmazza.
Az említett szakmai szervezetek nyitottak, minden érdeklődő, együttműködni akaró jelentkezőt szívesen fogadnak. Az ilyen közösségekben munkálkodó szakemberek saját szakterületük jobb megismerőjévé válnak. Egyrészt, mert a szakkifejezések fordítása, a más nemzetiségű kollégákkal folytatott vita a fogalmak precízebb, alaposabb értelmezéséhez, jobb megismeréséhez vezet, másrészt közvetlen információkat ad más országok eredményeiről, szakmai újdonságairól, bővíti az ismereteket. (A vasút területénél maradva pl. a tibeti vasútvonal építése, vagy a TGV 2007 évi sebesség rekordjának körülményei, amelyeket a vasutas kongresszuson, az érintett országokban élő kollégáinktól hallhattunk)
Néhány gondolat más szakmai területekről: az Eszperantó Világszövetség 2009 évi évkönyvében 66 szakmai, vallási és hobbi szervezet található. Ezeket saját nemzetközi szervezetük működteti, jelentős részük kiadványokat, folyóiratokat is megjelentet. A szakmai szervezetek között a már említetteken kívül megtalálható a mezőgazdasági, környezetvédő, kereskedelmi és közgazdász, pedagógus, jogász, újságíró, orvos-egészségügyi, zenész, postás, rádióamatőr és sport szervezet.
Az említett szervezetek szakmai tevékenysége tagjaik aktivitásának függvénye. Több szakma elkészítette saját szakmai szótárát. Ezek közül saját könyvespolcomra tekintve tudom említeni a háromkötetes ötnyelvű Mikroszámítógép - Mikroelektronikai Értelmező Szótárt; a négykötetes hatnyelvű Geodéziai Szakszótárt; az ötnyelvű számítógép-alkalmazás szótárt. De túlzás nélkül tekinthetjük szakmai szótárnak az Eszperantó Képes-szótárt (Esperanta Bildvortaro), amely a Das Bildwörterbuch der deutschen Sprache eszperantó változata.
Nem hagyhatom említés nélkül az internet által biztosított lehetőségeket. Ezek közül számunkra a legismertebb a http://www.eventoj.hu/steb. Ezen a helyen 57 szakma nyomtatott kiadású szótárainak listája található, és különböző szakterületek szakmai irodalmának gyűjteménye.
Az eszperantó nyelv szakmai alkalmazása fejlődésben lévő terület. Eredményei azonban már ma sem teszik elfogadhatóvá a megalapozatlan, lekicsinylő, lesajnáló véleményeket.

teniszke | 2009. június 27. | 00:16:39


Tisztelt N. Kósa Judit!
Új vizekre evezünk : természetesen kevesebb volt a diák, mivel csak az értelmesebbek jutottak be a kevesebb helyre (az mese, hogy ehhez feltétlenül párttikári, stb segítség kellett, 3 egyetemet végeztem anno, nemigen voltak protekciósok, talán 1-2), ma már egyes felsőoktatási (!) intézményekben röhejesek a felvételi követelmények. Az az emberanyag fontosnak is tartotta a tudás, így a nyelvtudás megszerzését is, meg aztán nem is lehetett éveket halasztgatni a dolgot...
Kis privatizálásként ellent kell mondanom Önnek, középkorúként sem lehetetlenül nehéz a nyelvtanulás, én is 50 felett tettem le a meglévő angol és orosz felső mellé a harmadik (német) középfokúmat. Nem olyan veszélyes "kor" (?) ez még...
Teljesen igaza van abban, hogy a nyelvtanítást a kora iskolás kortól kezdve nyomni kell, s annak meg is lenne az eredménye. Ehhez viszont új tartalmú oktatás is kellene, ahol van követelmény és azokat érvényesíteni, elmulasztásukat szigorúan szankcionálni is lehet. Ma mintha nem effelé haladna a közoktatás...

N. Kósa Judit | 2009. június 26. | 15:42:09

teniszke,
anno valóban jobb volt a helyzet, de összehasonlíthatatlanul kevesebb volt a diák. Ráadásul már akkor is voltak meglepő dolgok: nyelvszakosként engem pl. azzal sújtott az ELTE, hogy nem tanulhattam oroszt. Ez persze nem tűnik túl fájdalmas csapásnak, de amikor a doktorimhoz kellett még egy nyelvvizsga, hat év kihagyás után kellett újrafényeznem az oroszomat, és egy harmadik nyelv alapozása már nem is tűnt reálisnak. (Most, újabb húsz év múltán érzem csak igazán, milyen más fiatalon nyelvet tanulni, mint középkorúként...) A lényeg a lényeg: szerintem tényleg a közoktatáson a világ szeme: egy megbízható színvonalú általános iskola és egy biztos tudást adó középiskola nyolc év alatt a közepes képességűekkel is el tud sajátíttatni egy-két nyelvet, használható szinten. Erre kéne koncentrálni.

annaberg | 2009. június 26. | 15:24:20

az ország megvédésének, nemzetünk fennmaradásának már csak egyetlen eszköze maradt.

a nyelvünk.

mivel a határokon túl nem beszéli senki, nem szabad megengedni, hogy bármely honfitársunk idegennyelv tanulással rést üssön ezen a mai napig szinte bevehetetlen falon.

beszéljen mindenki magyarul, bármilyen nyelven is kérdezi őt az ide utazó idegen.

macus | 2009. június 26. | 14:22:48

Aki egyetemre megy, az tisztában van vele, hogy nyelvvizsga kell a diplomához. Pont.Nem nyavalyogni kell, hanem tanulni!
Ami pedig az eszperantót meg a lovárit illeti, vannak tényleg, akik a könnyű diplomaszerzés reményében nyelvvizsgáznak belőlük. Hogy puszira megadnák a papírt, azt kétlem. Aki pedig szakirodalmat keres, az nézzen körül előbb a neten, mielőtt kérdez.

bcde | 2009. június 26. | 12:47:40

"vajon van egyáltalán bármiféle szakirodalom eszperantó nyelven?"

Erre eléggé könnyű válaszolni: http://www.eszperanto.hu

Az eszperantó nyelvvel kapcsolatban tájékozatlanok számára ott a leírás, hogy mit kell tudni az eszperantóról...és a rengeteg link lejjebb, a szépirodalmi és szakirodalmi gyűjteményes weboldalakhoz.
Pl. konkrétan a fentebb idézett "kérdéshez" tartozik a tudományos-technikai virtuális eszperantó könyvtár linkje:
http://www.eventoj.hu/steb/
Van ott minden: geológia, biológia, matematika, fizika, csillagászat, botanika, zoológia, kémia - mi kell még mint szakirodalom? :-)

Tessék tájékozódni, mielőtt hozzászólunk egy témához, és akkor nem esik meg a bölcsebb maradtál volna, ha... tipikus esete. :-(

teniszke | 2009. június 26. | 12:34:03

Tisztelt N. Kósa Judit!
Emlékezeten szerint Ön - rendkívül tiszteletreméáltóan és ritka kivételként - el is olvassa a kommenteket, esetleg reflektál is rá.
El kell ismerni, a cikk alapgondolata és szellemisége jó irányú - a nyelvi követelmények ma már elengedhetetlenek. Az egyszerűen tényleg nevetséges vagy szomorú (kinek-kinek), hogy felsőfokú végzettséget lehessen kapni használható (!!) nyelvtudás nélkül. Ha nem tudok megszólalni pl. angolul tisztességesen, ugyan milyen kvalifikált munkára vagyok alkalmas?
A felkészült diplomás értékesebb munkát tud végezni, több adót stb. fizet. Ha már egyszer az egyetemeknek nincs pénzük a nyelvtanításra, nem érné meg a költségvetésből az oktatási kormányágazatnak kiharcolni azt? Ráköltünk nagy pénzeket a hallgatók képzésére, s ennek a forrásnak a hiányában csak kidobtuk az ablakon. Persze, csak azt támogassuk a nyelvtanulásban, aki le is teszi a 3 év (bachelor) alatt, ha nem, fizetessük vele vissza...
Ön a szakterület jó ismerője, biztos tudja, hogy anno az egyetemeken színvonalas (és ingyenes) nyelvtanítás folyt és nem csak oroszul, hanem pl. angolul is, kemény követelményekkel - magam is végigéltem. Szerintem rentábilis befektetés volt...
Az kár, hogy ilyen triviális dolgokra külön cikkekben kell felhívni a figyelmet, értelmesebb tájakon ez enélkül is nyilvánvaló...

trychydts | 2009. június 26. | 09:16:40

A helyzet nyilván felháborító. Ez a nyelvvizsga-dolog egy amolyan szívatás az egyetem részéről, de a felsőoktatási kormányzat részéről is.

A diploma azt igazolja, hogy rendelkezel egy szakma műveléséhez szükséges ismeretekkel. Legalábbis ezt _kellene_, hogy igazolja, valójában még azt is igazolja, hogy átugráltál azokon a karikákon, amelyet az egyetemi tanács unatkozó múmiái kitaláltak, közben úgy teszünk, mintha egy diplomástól még mindenféle extra emberi értékeket is jogos lenne elvárni. Holott egyszerű: ahol szükség van nyelvismeretre, ott azt a tananyagban kéne számon kérni.

Persze ehhez színvonalas felsőoktatás kellene, színvonalas tananyagokkal. Ehhez képest az egyetem kiszop valamit a kisujjából, a költségeket meg szépen ráveri a hallgatóra.

Nekem kellett egy középfokú és egy alapfokú nyelvvizsga. A középfokúval nyilván nem volt gond, használtam is, természetesnek is tartom, de az alapfokú, az csak egy felesleges csuklógyakorlat volt, hogy a kar presztízsét növelhessem. Az alapfokú nyelvtudás nem nyelvtudás, nem megbízható, nem igazol semmit, sehol nem veszik figyelembe, viszont remek üzlet a nyelvvizsgaközpontoknak. Az egyetem ugyanis valahogy nem biztosít ingyenes nyelvtanulási és vizsgalehetőséget, a tanrend készítésekor meg pláne nem veszi ezt figyelembe. A nyelvtanulás, az legyen meg a levegőből.

Szerintem ez a két dolog áll a dolog hátterében. Pótcselekedni minőség helyett, és átvenni a kenőpénzeket az éppen jobban járt lobbicsoporttól.

weatherby | 2009. június 26. | 08:55:12

Finnországban (mint tudjuk európai ország)mindenki kitűnően beszél angolul. Néhány évtizede még mögöttünk állt a nemzetek rangsorában. Az angol nélkül ma sem Európában, de másutt sem lehet még vécét pucolni sem.
Mi hol tartunk most, mint amikor az Etel közben hajkurásztuk a szomszéd törzseket, míg el nem kergettek bennünket mai helyünkre.
Éjen Magyar Bálint és belvárosi elvtársai.

evianna | 2009. június 26. | 08:36:22

én értem, hogy a szándék jó volt, valamiféle "kötelező felemelkedés Európához", tessék nyelveket tanulni, de a megvalósítás fájdalmasan mucsai.

a legkényesebb kérdés szerintem az, hogy a biztosítotti jogviszony a tanulmányok befejezésével megszűnik, a végzetteknek tehát muszáj munkába állniuk, amire diploma nélkül esélyük sincs. (a másik megoldás: pályakezdő munkanélküli lesz, ha pedig pedagógusról van szó, akkor nagy valószínűséggel egy teljes évig nem is tud állást kapni.)
ha diákhitelt is vett fel, azt alighanem szintén fizetnie kell (nem hiszem, hogy a diploma kézhezvételéig folyósítanák) - miből?

egy kicsit emlékeztet a dolog arra, hogy az MTA-nál a tudományok kandidátusa csak az lehetett, akinek volt két nyelvvizsgája.
hát én egy csomó kandidátust ismertem, aki semmilyen nyelven, se bű, se bá.
ám a papírja megvolt. talán kikönyörögte, talán kiügyeskedte, nem tudom.
és mire fogunk menni eszperantista agronómusok, tanítónők, óvónők, vegyészmérnökök tömegével?
vajon van egyáltalán bármiféle szakirodalom eszperantó nyelven?
hogy a lovarit már ne is említsem...

evianna | 2009. június 26. | 08:21:45

nabla, nem mondod: 2000-ben az szdsz diktált?
miről maradtam le?

nablaquadrat | 2009. június 26. | 03:45:01

"... tanulmányai végén nem sokkal több eséllyel szakítja át a célszalagot, mint amennyivel a rajtvonalhoz állt."

E kórság neve "SZDSZ és Magyar Bálint".

A feketehimlő után ezt a kórt is végre le kellene küzdeni egyszer s mindenkorra, legalább is ebben az országban.

A közoktatás épp csak kezdett feltápászkodni a kötelező orosznyelv-oktatás tollvonással való beszüntetése utáni sokkból, a felsőoktatás pedig széttárta a karját: nem vagyunk mi nyelviskola, kérem.

Azóta eltelt egy szűk évtized, és most végigsöpör a hír a magyar sajtón: a nyíregyházi főiskolán a diákok fele hiába is venné fel az ünneplőruháját, nyelvvizsga híján nem kaphat diplomát. Ha mélyebbre ásunk, persze hamar kiderül, hogy a helyzet azért nem ennyire drámai - a bevett metódus szerint a többség ilyenkor nekidurálja magát, és pár hónap alatt levizsgázik -, de ha mindezt összevetjük a témakör másik kedves, évelő hírtípusával (növekszik a diplomaszerzési szándékkal eszperantót vagy épp lovárit tanulók száma), láthatjuk, hogy az eredeti cél még messze. Jelesül, hogy a diploma ne csak azt igazolja, sikerült a jelöltnek egy szakmát jól-rosszul elsajátítania, hanem azt is, hogy képes lesz majd fejlődni is.

A nyelvvizsgát persze lehet szidni (nem a valós tudást méri, nem élő nyelvi készségekről ad számot stb.), de tény, hogy akinek van, az már bizonyította, hogy tud kitartóan tanulni, és idegen, kevéssé bátorító környezetben is képes számot adni a tudásáról. Olyasmi ez, mint a "digitális írástudás", amelyet épp most irdatlan felháborodás közepette szeretnének kormánypárti képviselők a szakiskolai képzés részévé tenni. Ha csak a szókapcsolatot nézzük, valóban méretes marhaság az ötlet: mi, hogy programozzanak a hentestanulók? Pedig csak arról van szó, hogy nekik is létfontosságú tudniuk, hogyan lehet interneten tájékozódni, adót bevallani, állást keresni. Nem más ez, mint a jövőbe való befektetés.

HIRDETÉS

Innen nézve igazán tanulságos azt vizsgálni, hol jelent valóban tömeges gondot, hogy a végzősöknek várniuk kell a diplomájukra. Értelemszerűen nem a sztáregyetemek sztárszakjain - ide eleve nyelvvizsgával jutnak be a diákok a nagyvárosok elit gimnáziumaiból -, hanem azokon a vidéki főiskolákon, amelyek hallgatóvadászattal küzdenek a fennmaradásukért. A felkészültebb jelölteket lehalásszák a neves intézmények, nekik pedig az marad, akiknek ők is megfelelnek. Ami itt nyelvvizsgaügyben történik, az nem más, mint annak fényes igazolása, hogy rendkívül egyenetlen a közoktatás színvonala. Míg a politikusok azon vitatkoznak, az elitképzés szétrombolása vagy a rendszer racionalizálása lenne-e a nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetése, a harctértől távol, a kisvárosi szakközépiskolákban húsz év alatt nem sikerült normává tenni egyetlen idegen nyelv közelesen tisztességes megtanítását.

És ez tényleg nem azért baj, mert egy mezőgazdasági gépész vagy egy óvónő a XXI. században ne lehetne meg nyelvtudás nélkül. Meglehet. Csak épp minden elhalasztott vizsga azt bizonyítja, hogy tanulmányai végén nem sokkal több eséllyel szakítja át a célszalagot, mint amennyivel a rajtvonalhoz állt.

 
nyomtat email plusz mínusz kedvencek / megosztás
HIRDETÉS

HIRDETÉS
.