2.
Európát meg kell tartani annak, ami: Európának. Európában soha többé nem fordulhat elő az, hogy egy kisebbséghez tartozó személyek bűnei miatt az egész kisebbség bűnhődjék. Európa korlátokhoz kötheti a gazdasági célú bevándorlók beengedését, de erejéhez képest mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy oltalmat nyújtson azoknak, akik a halál torkából menekülnek.
3.
A párizsi támadás elkövetői között voltak francia állampolgárok, és – jelenleg úgy tűnik – volt olyan is, aki a menekültekkel a Balkánon keresztül érkezett Franciaországba. Mint ahogy a támadásból semmi sem következhet általánosságban a francia állampolgárokra, ugyanúgy nem következhet semmi általánosságban a menekültekre sem.
4.
Magyar szempontból meg kell vizsgálni, az EU-polgárok védelme, illetve az európai értékek védelme szempontjából segített-e a kerítés. Nos, amikor a kerítést megelőzően a menekültek bejöttek Magyarországra, a kormány buszon szállította őket egy másik EU/Schengen-ország határára. A kerítés felépítésével a menekültek egy másik és egy harmadik országon keresztül jutottak be az EU-ba (Schengenbe), és egyetlenegy olyan menekültről nem tudunk, akit a kerítés visszatartott volna attól, hogy bejusson az EU/Schengen területére.
Mindebből következően, ha és amennyiben jól értjük, hogy a menekültekkel terrorista is érkezhet az EU területére, a kerítés Magyarországon semmitől sem védte meg Európát, Schengent. A kerítés a menekültekkel kapcsolatos feladatokat egyszerűen áttolta más országokra, így – meglehet – a magyar hatóságoknak segített, ám az EU-nak és Schengennek semennyit. Így máshol kell keresnünk a megoldást.
5.
A párizsi terrortámadásokhoz hasonló terveket az Egyesült Királyságban és az Amerikai Egyesült Államokban a titkosszolgálatok lefülelték, a potenciális elkövetőket időben lekapcsolták, azaz elfogták. Mai tudásunk szerint a francia és kivált a belga titkosszolgálat gyenge teljesítménye is közrejátszott a terroristák eredményességéhez. A titkosszolgálat, a belbiztonság az EU-t megalapozó lisszaboni szerződés értelmében tagállami hatáskör. Ebből elkerülhetetlenül következik, hogy egyes tagállamokban fejlettebb, míg más tagállamokban elmaradottabb a titkosszolgálat. Az egyik országban több pénz van rá, a másikban kevesebb. Az egyik országban meg kell osztani az információkat, a másikban nem. Az egyik országban kialakult egy egészségtelen versenyhelyzet más belbiztonsági szervezetekkel, más tagállamokban nem.
6.
A schengeni egyezmény lényege, hogy a tagországok között megszűnik minden határellenőrzés. Ha tehát egy terrorista valahol bejut a schengeni övezeten belülre, akkor ott lehet Schengenen belül mindenhol.
7.
Ha a terrorfenyegetettség fennmarad – és nem látjuk be, miért csökkenne –, akkor a schengeni nyitottság egysége és a titkosszolgálatok közötti színvonalbeli különbségek szükségszerűen feloldhatatlan ellentmondásba kerülnek egymással. Hiába van ugyanis egy országnak kiváló titkosszolgálata, ha egy másik titkosszolgálata pocsék. A pocsékon keresztül bárki könnyedén bejuthat a többibe, így a kiváló titkosszolgálattal rendelkező országokba is.
8.
A holland javaslat a kicsinyített Schengenről blöff, mert kihagyja Franciaországot, de a Benelux-összetartozásra tekintettel bent hagyja Belgiumot, holott az ő titkosszolgálatuk jelentette a legnagyobb csődöt. Ettől függetlenül bármennyire tiltakozhat Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, ha az EU egy kisebb csoportja egy szűkebb Schengent akar csinálni, akkor azt meg fogja csinálni. (Amúgy egyetértek a tiltakozással, csak azzal nem értek egyet, hogy külügyi regnálása alatt mindent megtett annak érdekében, hogyha effajta döntések megszületnek, akkor Magyarország kétséget kizáróan a vesztesek oldalára kerüljön.)
9.
Látható tehát, hogy az egységes Schengen és a tagállami hatáskörbe tartozó titkosszolgálatok egymást hosszabb távon kizáró fogalmak. Számos tagállam – köztük a magyar kormány is – a tagállamoknak követel több hatáskört. Tisztában kell azonban lennünk azzal, hogy a több tagállami hatáskör – tehát az egységesedő, adatcserére kötelezett és egységesen jól ellátott titkosszolgálat vétója – Schengen széteséséhez vezet. Mivel Schengen az európai polgárok számára a leginkább megélhető vívmány, Schengen elestével csak idő kérdése az EU atomjaira hullása. Félreértés ne essék: régiónkat Magyarországgal együtt fogják kihagyni, miközben arra meglesz az akarat, hogy a „régiek” újabb hatásköröket ruházzanak át az európai intézményekre, így az EU – talán más névvel, ki tudja, csak azt tudjuk, hogy nélkülünk – valószínűleg megmenthető lesz.
10.
Schengenből – már ha fenn akarjuk tartani – egyetlen következtetés adódik: elkerülhetetlen az egységes európai titkosszolgálat létrehozatala, ahol egységes szabályok szerint lehet hozzájutni adatokhoz, amely adatok minden érintett számára hozzáférhetők lesznek.
11.
Át kell tekinteni azokat a titkosszolgálati törekvéseket, amelyeket nem tudtak elérni: mennyire volt indokolt követelni, és mennyire volt indokolt elutasítani azokat? A példa kedvéért: az Európai Parlament elutasította azt a tanácsi javaslatot, hogy a légitársaságok adják ki az utasok adatait a rendőrségnek. Személy szerint úgy vélem, ez a parlamenti tilalom felülvizsgálatra szorul, mert gyengébb érvek szólnak az adatvédelem mellett, mint a biztonság mellett. A sort lehet és kell is folytatni. Általánosságban szólva: egyfelől erősíteni kell a biztonságot erősítő hatásköröket, másfelől az azok felett való demokratikus kontrollról egyetlen pillanatra sem szabad lemondani.
12.
Figyelemmel arra, hogy a terroristák között francia állampolgárok is voltak, nem ördögtől való felvetni egy emberi jogi jogelv felülbírálatát. Ez idáig a jogszerűen szerzett állampolgárságtól való megfosztás általánosságban nem volt elfogadható, az új helyzetben úgy vélem, az az állampolgár, aki erőszakkal küzd államának alkotmányos rendje ellen, kellő alkotmányossági kontroll alatt, bírói úton legyen megfosztható az állampolgárságától. Legyen ez csak egyetlen példa arra, hogy léteznek olyan dogmák, amelyek az új fenyegetettségre tekintettel felülírhatók. Ez a példa, ha megvalósításra kerül minden bizonnyal még sok mással egyetemben, nem fogja aláásni az emberi méltóság, az emberi jogok védelmével kapcsolatos meggyőződésünket.
13.
Javasolom mindezt azért, mert Európát meg kell védeni a támadásoktól. Ám mindeközben minden idegszálunkkal törekedni kell arra is, hogy Európát tartsuk meg annak, ami: Európának. Javaslom mindezt azért is, mert szeretnék bízni abban, hogy Magyarország megmenthető lesz az EU- és a Schengen-tagság számára.
A szerző a DK Országos Tanácsának tagja
*
A Fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap nyomtatott vagy online változatában.
