A larnacai Szt. Lázár-templomot a IX. században emelték a névadó sírja fölé

Na, de nem nyaralni érkeztem Ciprusra, hanem látni. A kulturális tematikájú utazáson teljesülhetett régi vágyam, kicsit megismerhettem a strandok mögötti Ciprust.

AHÁNY PÁRT, ANNYI KÁVÉZÓ

És mit találtam? A Tróodosz-hegységben a közel 2000 méteres Olimposz-csúcsot és dús növényzetet, olyat, amilyennek a parton híre-hamva sincs, Szentendre-szerű művészfalvakat hangulatos utcákkal, festőkkel és zamatost törkölypálinkával, de mindenekelőtt csodálatos kolostorokat. Cipruson védik a helyi építészeti hagyományokat a falvakban is. Kalpetriában például a pusz tuló és a megmentett régi épületek drámai egyvelege látható. A falvak közepén a templom, mellette a kocsma, vagy finomabban kávézó, méghozzá annyi, ahány párt működik a faluban. Ciprus kilencszázezer lakosára hét párt jut, és nem mindegyiknek van min denütt szervezete. De ahol van, ott kávézója is van, és az odatartozó férfiak szigorúan odajárnak.

Mindezt Máriától, a Fehérvár Travel magyar idegenvezetőjétől tudtuk meg. A magyar idegenvezetők szerte a világban nagyon jók. Sok fontos és érdekes tényt közölnek, de csak annyit, amennyi szükséges. Nem olyanok, mint az európaiak, akik elviselhetetlen adattömeggel tömik a szegény turistát, de nem is olyanok, mint az amerikaiak, akik kötelességüknek érzik, hogy egyszemélyes show-műsort adjanak, percenként mondjanak valami anyósviccet, így azután az utas rájuk figyel, és nem a látnivalókra.

A magyar idegenvezető az más, az jó, közülük Mária pedig különös kincs. Több mint harminc éve él Cipruson, mindent tud a szigetről, és hivatása-szenvedélye új otthonának megismertetése.

Ajándékárusokkal teli utca Nicosiában
CELLÁK HELYETT LAKOSZTÁLYOK

A kolostorok lenyűgözőek! Annyi aranyat, mint amennyit a Kikkokolostorban felhalmoztak, nagyon kevés helyen látni. Csak apróság, hogy a legutolsó orosz cár hatalmas színarany csillárt adományozott a kolostornak. Káprázatos ikonok, impozáns terek, gyönyörű természeti környezet. A gazdagság forrása, hogy a török hódoltság éveiben a gazdag görög családok idementették a vagyonukat – hátha egyszer visszakapják... Gazdagok is a szerzetesek, nem szerény cellákban élnek, hanem műbútorral berendezett, fürdőszobás, kellemes lakosztályokban. A vallás parancsa szerint egy napra minden zarándokot vendégül látnak – a férfiakat a kolostorban, a nőket és a gyermekeket egy különálló vendégházban.

ÁBRÁZOLT "TÖRTÉNELEM"

Nicosia keleties város girbegurba bazár utcákkal, a nagyon tanulságos Szent János-székesegyházzal, két okból is. Itt a gyönyörű ikonok mögött a falmindenütt fekete.Mégpedig azért, mert itt bizony csak 1946-ban vezették be a villanyvilágítást, addig csak mécsesek és füstölők égtek. Ezek kormozták be véglegesen a falakat. Lám, a felvilágosult brit uralom – mert legutoljára az volt – milyen mély elmaradottságot tartott fenn.

Na meg arra is van itt tanulságos példa, hogy a történelmi visszatekintések mennyit érnek. Van itt egy gyönyörű tábla a keresztre feszítésről. A szenvedő Krisztus körül bizony török katonák ácsorognak, s a háttérben, Jeruzsálemben arab minaretek állnak. Mivel a görögök és a törökök már ezekben az időkben is egymással harcban álltak, ezért egy görög ábrázolásmódban a török a gonosz megtestesítője, és a festőt nem zavarta, hogy a muszlim vallás csak Krisztus halála után jó pár száz évvel kezdett el hódítani.

Na, ilyen az átpolitizált emberi tudat. Lehet, hogy a mai visszaemlékezések a múltról ehhez hasonlóak? Vagy ahhoz, amikor a csodálatos Nicosia Ikon Múzeumban Sárkányölő Szent György nadrágja Bourbonliliomokkal van kihímezve? Merthogy a kép festésének idején meg a franciák voltak az urak Cipruson.

Az ikonok között azért vannak vigasztalóak is. Például szokás volt, hogy egy-egy szentkép alá a festő kicsiben bár, de odafestette az adakozó szponzort is. Nos, látható itt egy gyönyörű Szűz Mária a kisdeddel, és a kép alján szerényen ott hajlong az adakozó mohamedán házaspár. Bizony a törökök is rendeltek keresztény ikonokat, hátha hasznukra lesz. Kétfelé helyezkedtek – már akkor!

KETTÉOSZTOTT VILÁG

Nicosiára sajnos az is jellemző, hogy ketté van választva. Ez az utolsó város a világon, amelynek a közepén határ húzódik. Az 1974-es török invázió óta a sziget és a főváros is két részre van osztva. Ettől aztán mindenki szerencsétlen, csak a hivatásos görög és török „hazzaffyak” boldogok. De már ők sem, így a két rész egyre közelít egymáshoz, és Nicosiában már át lehet menni az egyik „államból” a másikba. Nagyon érdekes, ahogy a kétfajta kelet keveredik egymással, mert bár nagyon azonosak – azért nagyon különbözőek.

És a görögök azért őrzik a török emlékeket. Larnaca mellett felkeressük a világ egyik leglátogatottabb mohamedán mecsetjét. A legenda szerint a próféta nagynénje itt esett le egy öszvérről, kitörte a nyakát, és ide is temették. A sírjára emelték a gyönyörű mecsetet, amely a larnacai sóstó partján már messziről hirdeti az iszlám hitet.

LÁTNIVALÓK A HATÁRON TÚL

Legérdekesebbnek az északi, török részre ígért kirándulás ígérkezett. Tulajdonképpen ez jelentette számomra a legfőbb vonzerőt. Hiszen pár évvel ezelőtt még lehetetlen volt ide eljutni. Tehát nagyon vártam, de nem is csalódtam. Ez egy másik, különleges világ.

Az Apolló-szentély romjai limassol, a sziget második legnagyobb városának közelében
Cyprus Turism Organisation és a szerző felvételei Famagustában impozáns romok fogadnak. A gyönyörű Szent Miklós keresztény templomot a törökök még a régi török uralom idején átalakították mecsetté. Lerombolták a tornyokat, helyükre minare teket emeltek. Barbár munka, a bizánci templomnak nem áll jól a mecset. De hát senki se panaszkodhat, hiszen Spanyolországban Córdobában a világ legszebb mecsetjét, a Mesquitát alakították át elég ügyetlenül katolikus templommá. Ezek mind-mind a nemzeti kisebbrendűségi érzés emlékművei.

Mint ahogy a hatalomé a Szent Hieronymus-vár Kerkyra mellett. Kövekből faragott csipkepalota ijesztő magasságban. Innen belátni, vagyis ellenőrizni lehetett az egész környéket. Na meg ledobálni a félrelépő várúrnőket, ifjú szeretőjükkel együtt...

A kerkyrai kikötőben látható szinte teljesen épen egy Nagy Sándor korabeli gálya, amelyet a tenger mélyéről emeltek ki. Hihetetlen, hogy több mint kétezer éve működött, és most itt látható. Ugyanilyen hihetetlenek azok a mindennapi használati eszközök, amelyek a maguk valóságában több ezer év távlatából üzennek nekünk. Pél dául egy kerámia, amely egy udvart ábrázol, ahol vélhetően vezetők gyűléseznek. Az udvar körbevéve fallal, és lám, a falon valaki leskelődik. Igen, a falra kívülről egy ember kapaszkodik fel, szeretné tudni, hogy a fejesek mit beszélnek odabent. Íme, az ember, több mint kétezer évvel ezelőtt. Mintha csak ma lenne.

MEDITERRÁN ÖRÖKSÉG

Ciprus Szicília és Szardínia után a Földközi-tenger 3. legnagyobb szigete, Törökország partjaitól délre fekszik. Éghajlata mediterrán: meleg és száraz, az éves középhőmérséklet 20 °C, csapadék főleg november és március között esik.

Függetlenségét 1960-ban nyerte el, a sziget déli felén található Ciprusi Köztársaság (5895 km2 ) 2004. május 1-jén vált az Európai Unió tagjává, hivatalos fizetőeszköze 2008 óta az euró. A kettéosztott sziget északi részén lévő, török ciprióták által 1983-ban kikiáltott Észak-Ciprusi Török Köztársaságot (3355 km2 ) csupán Törökország ismeri el, más ország nem.

A sziget három világörökségi helyszíne: Paphos római kori villái nak, palotáinak, erődítményeinek maradványai és mozaikképei, a Tróodosz-hegység bizánci és bizánci kor utáni festett kolostorai és templomai, valamint Choirokoita neolit kori (i. e. 7000–4000) településének maradványai.

Ciprus híres szülöttei: a legenda szerint Aphrodité görög istennő, valamint Zénon ókori filozófus, Makariosz érsek, a szigetország első köztársasági elnöke, George Michael énekes, Hussein Chalayan Londonban élő divattervező (kétszer nyerte el Az év brit tervezője címet), valamint Sir Stelios Haji-Iannou vállalkozó, az easyJet fa pados légitársaság alapítója.

HASZNOS HONLAPOK

www.ciprus.lap.hu

www.visitcyprus.com

www.pio.gov.cy (Ciprus hivatalos oldala)