New York jellegzetes hídjainak egyike, a Brooklyn Bridge (1883) Manhattant és Brooklynt köti össze

NYCGO

Csekély vigasz, hogy az öblöt később a brit felfedezőről nevezték el. Az eredetileg holland várost (még a neve is Új Amszterdam volt) az angolok 1667-ben bevették, s első lépésük az volt, hogy James York herceg, II. Károly király öccsének tiszteletére nyomban átkereszteljék Új Yorkra.

A KEVÉS KEVÉS, A SOK SOK

A hősi időkben New York City volt az Egyesült Államok fővárosa. A Szabadság-szobor 1866 óta áll, de a Nagy Alma becenevű város a XIX. század fordulóján még eléggé „éretlen” volt, jószerével csak Manhattant kellett alatta érteni. A többszöri bevándorlási hullám miatt lett akkora, hogy hozzá kellett csapni Bronxot és Brooklynt is. Queenst csak a II. világháború után szippantotta be.

Mindezt egy átlag New York-i nem tudja. Valószínűleg nemigen izgatják történelmi részletek. Átlag New York-i? Ilyen sincs persze abban a városban, amely óriási gömböcként állandóan mozog, hengeredik. Nagyon dörzsöltnek kell annak lenni, aki a szokásos információmorzsáknál többet szeretne megtudni róla. De azért nem lehetetlen. New York az állandó mozgások és az irgalmatlan kontrasztok metropolisza. Pár nap nem elég hozzá, több hét pedig talán egy kicsit sok is belőle annak, aki turistaként szeretne megmártózni benne. Az utcai hangulatok, az események, a látnivalók benyelik és elvarázsolják az embert. New Yorkban sok mindent lehet csinálni – unatkozni nem.

TÉRKÉPPEL A ZSEBBEN

Az első, amit érdemes megjegyezni, hogy nem szabad teljességre törekedni. Nem kell feltétlenül az útikönyvek ajánlataira hagyatkozni. Nem kell mindenáron feljutni az Empire State Building tetejére vagy a Szabadság-szobor fejébe. S nem kell mindjárt elrohanni a Ground Zero (a 2001-es terrortámadás) helyszínére sem, mert ott irgalmatlan méretű darukat fogunk találni. No meg emléktáblát, amely az áldozatokra és a hős tűzoltókra hívja fel a figyelmet.

Az sem baj, ha a tájékozatlan turista késő este nem mászkál kihalt és sötét utcákban, noha a közbiztonság teljesen rendben van. Különösen érvényes ez a turistalátványosságok, a Central Park vagy a nagy múzeumok, a Chinatown és Kis Itália vonzó zónájára.

Érdemes olyan térképpel a zsebben mászkálni, amelyen pontosan jelölik a metróvonalakat. Az első metrótársaság 1904-ben kezdte meg működését. A New York-i metró (subway) jellemzően kéregvasút. Hasonlítanak a megállók a pesti kisföldalatti állomásaira, de ennek az az oka, hogy a New York-i volt számunkra a minta. A Nagy Almát keresztül-kasul behálózták metrójáratokkal, másfél-két nap elég az eligazodáshoz.

Ekkorra megértjük, hogy a brooklyni zsidónegyedből hogyan lehet viszonylag gyorsan elbumlizni a főpályaudvar vagy a Time Square környékére, s hol kell átszállni, ha az Apollo Színház környékére vagy a Birdland Jazzklubba igyekeznénk Harlembe vagy Manhattanbe. A közlekedés logikája egyszerű. Vannak a sugárutak, amelyeket mértani pontossággal kereszteznek a számozott utcák. A térképek szerencsére nem a városépítészeti szakemberek, hanem a tötyörgő, tanácstalan utazók számára készülnek.

A kihagyhatatlan múzeumok között a leg-leg-leg: a Modern Művészetek Múzeuma (MoMa)
DÜNNYÖGŐ BLUESOSOK

Harlem. Amikor elhagyjuk a csillogó Times Square-t – ahol újabban pénzért ültetik le a turistákat, hogy élőben lessék a Broadway villódzását és az óriáskivetítők tekergő figuráit –, megérkezünk az egyik „igazinak” tekintett New Yorkba, a feketék lakta Harlem városrészbe. E terület 20-30 évvel ezelőtt afféle tiltott világ volt a vendégek számára. Ma a 125. utca környéke az olcsó üzleteivel, a pompás zenékkel és persze jellemző, nagyvárosi lepusztultságával együtt a város egyik legérdekesebb övezetének számít.

A keleti és a nyugati oldal között – mint máshol is – buszjáratokkal lehet átcsusszanni, de lehet gyalog is menni. Pompás fotótémák is kínálkoznak, s egy negyeddolláros arra is elég, hogy megmozdítsunk vele a járdán vagy a vasúti büfék előterében doboló nevesincs dobosokat, rappereket, magukban dünnyögő bluesosokat.

SZIGORÚ JÁTÉKSZABÁLYOK

A kihagyhatatlan múzeumok közé tartozik a Metropolitan, a vele szemben lévő Frick-gyűjtemény, na és a leg-leg-leg: a Modern Művészetek Múzeuma (MoMa). Nem csupán az amerikai életérzést ötvöző Andy Warhol-képek (Marilyn Monroe, Campbell leveskonzerv, dupla Elvis), hanem Pollock óriási festményei, Roy Lichtenstein rajzfilmekre emlékeztető alakjai miatt, hanem mert megjelentek a tárlókban a XX. század kimúlt eszközei: a frizsider, a lemezjátszó meg a komputer.

Fotózni mindent lehet (Van Goghot, Picassót és Cézanne-t is), de a videót itt is üldözendőnek tartják. Amúgy jellemző, hogy ha valami nem stimmel velünk, valaki azonnal megkocogtatja a vállunkat, s udvariasan, de határozottan felszólít bennünket a tiltott tevékenység abbahagyására.

SÁRGA TAXI

A legkézenfekvőbb New York-i köz lekedési eszköz a taxi. Nem a sárga Checkerek, mert azokat jó tíz éve nyugdíjazták. Helyettük sárga Chevy-ket és Fordokat használnak.

A Park Avenue hatsávos dugói nem küzdhetők le mással, csak taxival. A városbelsőben nem kell arra számítani, hogy a taxisok trükköznek, de azért nem árt az utazás megkezdése előtt tájékozódni arról, hogy várhatóan mibe kerül a menet. Különösen érvényes ez a reptéri utazásra. Vannak taxisok, akik a sietséget kihasználva az 50-60 dolláros viteldíj helyett 100-120 dollárra küzdik fel az árat. A legegyszerűbb induláskor megalkudni.

7485 MACSKA

A Times Square környékén szórólaposok kínálják a Broadway színházainak programját. E színházak nemcsak a Manhattanen átkígyózó Broadwayn vannak, hanem a környékbeli utcákban is. A közel negyven, legalább 500 férőhelyes nagyobb színház mellett kisebbeket (Off Broadway) találunk, amelyek színpadain amatőrök lépnek föl.

A jelenlegi sztárdarab a Winter Garden Színházban a Mamma Mia! című Abba-film színpadi változata, a jegyárak100–220 dollár között mozognak. Itt játszották különben (7485 alkalommal) Andrew Lloyd Webber Macskák című musicaljét 1982 és 2000 között, ez a Broadway abszolút csúcstartója.

MÉRETEK ÉS MÉTEREK

New York az Egyesült Államok (és Sao Paulo, illetve Mexikóváros után az amerikai kontinens harmadik) legnépesebb városa.

Nyolcszáz négyzetkilométeren fekszik, lélekszáma közel 8,5 millió fő. Az agglomerációban 19 millió ember lakik.

A felhőkarcolók jórésze az 1930-as években épültek. A mai legmagasabb az Empire State Building (381 méter magas, 102 emelet).

Az épületet 1931-ben adták át, építése során a 3400 munkás közül mindöszsze öt vesztette életét. Egy év alatt készült el, összsúlya 365 ezer tonna. > Az Empire State Building 1972-ig volt a Föld legmagasabb épülete, ma 15. a sorban. A 86. és 102. emeletéről nyíló kilátást napjainkig több mint 110 millió ember élvezte.

A 102 emeletes felhőkarcolóról 6500 ablak néz le a városra, 750 kilométer elektromos vezeték és 1600 kilométer telefonvezeték van benne.