Utazási láz
Az ÁNTSZ Országos Tiszti Főorvosi Hivatala még tavaly indította el a 3Plusz elnevezésű programját, azzal a céllal, hogy növeljék az utazási irodákon és a háziorvosokon keresztül a lakosság tájékozottságát a különböző országokban elkapható betegségekről. Dr. Ócsai Lajos, az OTH járványügyi főosztályának vezetője szerint mára az utazók többet tudnak és a legtöbb utazási irodában segítik őket, hogy megbízható információkat kapjanak.
Akik szeretnek inkább maguk utánanézni az ilyesminek, azoknak az utazaselott.hu-t vagy az oek.hu-t érdemes olvasgatniuk, mivel a honlapok tartalmát a szakemberek rendszeresen ellenőrzik. A legtöbb betegség egyébként védőoltásokkal megelőzhető, de ezekre kell a leginkább odafigyelni az utazás előtt: sárgalázvédettség nélkül például bizonyos országokba be sem engednek. Ráadásul a legtöbb oltás esetén harminc napra van ahhoz szükség, hogy kialakuljon a védettség.
A gyermekkori kötelező oltásokkal kapcsolatban gyakran felmerül az a probléma, hogy már nem emlékszünk arra, hogy milyen oltásokkal rendelkezünk. Ez a tetanuszoltás esetén lehet érdekes, amelyet 12 éves korig kötelezően beadnak, de tíz év után célszerű lehet az emlékeztető oltás megismétlése. Az eldugott, esőerdős régiókban, ahol könnyen előfordulhat, hogy kisebb sérüléseket szerzünk, fontos lehet, hogy immúnisak legyünk a betegségre.
Ha tudjuk, hogy milyen oltásra van szükségünk, akkor azt kétféleképpen adathatjuk be magunknak, vagy feliratjuk a háziorvosunkkal és vele is adatjuk be, vagy elmehetünk az országban működő körülbelül 10-20 oltóközpontba, amelyek kifejezetten erre szakosodtak. A hepatitis A és B ellen egyébként akkor sem árt beoltatnunk magunkat, hogyha nem vagyunk nagy utazók, mert a két betegség hiába kevésbé elterjedt Magyarországon, itt is erőre kaphat. Maláriára nincsen védőoltás, és a megelőzéshez a gyógyszeres kezelést már itthon meg kell kezdeni. Az utazók életét leginkább megkeserítő betegség azonban a különböző baktériumok és vírusok által előidézett gyomorfertőzés, amelyre sajnos nincsen csodaszer.
- A legfontosabb, hogy fegyelmezettek legyünk, ahol nem tanácsos, ne is igyunk a csapvízből, bizonytalan higiénés körülmények között ne fogadjunk el semmit, amiben jégkocka van, és ne együnk mosatlan gyümölcsöket. A meghámozható gyümölcsök kevésbé veszélyesek, de azokat is meg kell mosni a hámozás előtt - ha lehet forró vízzel -, mert gyakran szennyvízzel locsolják őket. Az eperhez hasonló növények, amelyeket igazából nem lehet megmosni, legyenek a tiltólistán. A nyers húsok, kagylók és halak szintén fertőzők lehetnek, és nemcsak Ázsiában, hanem a mediterráneumban is.
- A leggyakoribb betegségek, amelyeket kezelünk, a különböző hasmenések, de a légúti fertőzések is rendszeresek. Ha az utazás után hosszú ideig nem múlik a száraz köhögés és a gyengeség érzése, akkor könnyen lehet, hogy olyan fertőzéssel van dolgunk, amelyhez speciális kezelésre van szükség. Akár tüdőgyulladásról is lehet szó, amelyet, ha lábon hordunk ki, károkat okozhat - mondta el a Trópusi és Utazási Betegségek Intézetének vezetője, dr. Axmann Ágnes egyetemi docens.
A veszélyesebb, de valamivel ritkább betegségek közé tartozik a malária, a hastífusz, és a dengue-láz is, amelyről általában kevesebbet tudnak az utazók. A dengue, vagy csonttörőláz különlegessége, hogy ugyan az első fertőzés igen fájdalmas, de nem életveszélyes. Ha viszont elkapjuk még egyszer, akkor erős belső vérzésekhez vezet és halálos is lehet. Mivel nincs ellenszere, a megelőzés egyetlen módja, hogy távol tartjuk magunkat a vírushordozó szúnyogoktól, amelyek azért is veszélyesek, mert nappal aktívak, és a városokban ugyanolyan gyakoriak, mint vidéken.
Az új influenzavírus által okozott járvány elleni védekezésre egyelőre azt ajánlják: Mexikót és a vele határos USA-területeket kerüljük el.
